Georg Simon Ohm
| Georg Simon Ohm | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1789. március 16..svg){kind=small} Erlangen |
| Elhunyt | 1854. július 6. (65 évesen) München |
| Sírhely | Alter Südfriedhof |
| Ismeretes mint | fizikus |
| Nemzetiség | német |
| Házastárs | nincs |
| Iskolái | Erlangen–nürnbergi Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Erlangeni Egyetem (Universität Erlangen) |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Simon Ohm témájú médiaállományokat. | |
Georg Simon Ohm (Erlangen, 1789. március 16. – München, 1854. július 6.) német fizikus és matematikus.
Életpályája[szerkesztés]
Bajorországi kispolgári családba született; ősei több generáción át lakatosok voltak. Maga Ohm is iparoslegényként vándorolt, és vizsgát tett a céhben. 1817-ben kezdett tanítani a kölni gimnáziumban, ahol a matematika és fizika tanára volt. 1826-ban ismertette először az általa felfedezett és róla Ohm-törvénynek nevezett fizikai törvényszerűséget, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg. 1828 és 1832 között a berlini hadiiskolában tanított. 1830-tól foglalkozott a hangtannal. 1833-tól a nürnbergi műegyetem igazgatója volt.
1849-ben a müncheni egyetemen a fizika rendkívüli, majd 1852-ben rendes tanára lett. 1837-ben Pouillet a francia akadémiának két művet adott át, amelyek Ohm írása alapjain készültek. Ezáltal a tudományos külföld figyelme a német tudós felé fordult: a sokat vitatott mű a Taylor és Scientific Mémoirs II. kötetében jelent meg, angol fordításban, a Royal Society pedig az ünnepelt tudóst a Copley-éremmel ajándékozta meg, és kültagjai sorába választotta.
Münchenben halt meg, 1854. július 6-án.
Művei[szerkesztés]
- Az első könyve 1817-ben jelent meg Erlangenban Grundlinien zu einer zweckmässigen Behandlung der Geometrie als höheren Bildungsmittels címen.
- Ezután a galvánláncról néhány értekezést közölt, nevezetesen:
- Vorläufige Anzeige des Gesetzes, nach welchem Metalle die Contact-Elektricität leiten (Schweigg. Journ. XLIV. és Pogg. Ann. IV. 1825);
- Bestimmung dieses Gesetzes, nebst einem Entwurfe zu einer Theoried. Voltaischen Apparates (Schweigg. XLVI. 1826);
- Theorie der elektroskopischen Erscheinungen der Säule (Pogg. Ann. VI. VII. 1826). E munkálatok
- Kutatásait matematikai elméletbe öntötte Die galvanische Kette mathematisch bearbeitet című művében.
- 1830-ban Ohm működését más irányban a hangtan terén, folytatta. 1843-ban már meg is jelent egy dolgozat, amely a tudósnak e téren kivitt sikereit foglalta magába és melynek címe: Ueber die Definition des Tons und die Theorie der Sirene und ähnlicher tonbildender Vorrichtungen (Pogg. Ann. LIX. köt. 513. old.).
- 1849-ben Beiträge zur Molecularphysik (Nürnberg) című műve jelent meg. Bár Ohm több kötetből álló sorozatot tervezett, művét nem fejezte be; második kötete, amely a Dynamik der Körpergebilde címet viseli, csak kéziratban van meg, a harmadikat és negyediket pedig, melyek a tulajdonképpeni fizikai vizsgálatokat foglalták volna magukban, Ohm meg sem írta.
- 1852-ben jelent meg Erklärung aller in einaxigen Krystallplatten zwischen geradlinig polarisirtem Lichte wahrnehmbaren Interferenz-Erscheinungen (Denkdschr. d. Münch. Ak., VII. köt., 1. és 2. rész) című munkája.
- Müncheni egyetemi előadásait Grundzüge der Physik (Nürnberg, 1854) c. művében írta le.
Források[szerkesztés]
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 58. o. ISBN 963-9257-11-7
- A Pallas nagy lexikona
- Georg Simon Ohm
- Georg Simon Ohm (Encyclopedia Britannica) (angolul)
