Georg Friedrich Grotefend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georg Friedrich Grotefend
Georg Friedrich Grotefend
Georg Friedrich Grotefend
Született 1775. június 9
Münden
Elhunyt (78 évesen)
Hannover,
1853. december 15
Sírhely Gartenfriedhof
Állampolgársága német
Nemzetisége német német
Gyermekei Karl Ludwig Grotefend
Foglalkozása Líceum igazgató
Iskolái Göttingeni Egyetem
Fontosabb munkái az ékírás megfejtője
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Georg Friedrich Grotefend témájú médiaállományokat.

Georg Friedrich Grotefend (Münden, 1775. június 9.Hannover, 1853. december 15.) német gimnáziumi protektor, igazgató, a hannoveri líceum igazgatója, az ékírás megfejtője.

Életpályája[szerkesztés]

Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte. Ezt követően Ilfeldben pedagógiát, majd Göttingeni Egyetemen filológiát tanult. 1797-ben segédtanár a göttingeni gimnáziumban, 1803-ban a Frankfurt am Mainben a gimnázium protektora, majd igazgatója. 1817-ben tudományos egyesületet alapít a német nyelv tanulmányozására. 1821-ben a hannoveri líceum igazgatója. 1849-ben nyugdíjazzák.

A perszepoliszi ékírás megfejtése[szerkesztés]

27 éves korában fogadásból vállalkozott az ékírás megfejtésére. A perszepoliszi feliratok különbözőek voltak. Egyes táblákon három oszlopban sorakoztak a feliratok. A görög történetírók alapján ismert volt a régi perzsák, és a perszepoliszi uralkodók története, valamint az a tény, hogy Kürosz i. e. 540 körül megsemmisítő csapást mért a babilóniakra. Feltételezte, hogy a feliratok egyikét a hódítók nyelvén írták. További feltevés volt, hogy a központi középső oszlopot, mint a legfontosabbat óperzsa nyelven írták. Feltüntek visszatérő, különálló jelcsoportok, melyek a „király”-t jelenthetik. Segítségére volt ebben Carsten Niebuhr 1778-as könyve, amelyben közölte a perszepoliszi feliratok másolatait, valamint 1800-ban megjelenő tanulmánya, ahol kifejtette a „király” és „királyok királya” jelentésű jelcsoportok értelmezését. Nem sokkal később már odáig jutott, hogy Niebuhr másolatainak egyes hibáit is kiszűrte, így Dareiosz és Xerxész nevében az r és h jelek különbözőségét.

Elmélete a következő volt:
X - király, Z fia,
Y - király, X - király fia ...”
Tehát egy nemzedék felsorolása, ahol Z nem volt király. Ezek szerint a felsorolás így néz ki: nagyapa, apa, és fia. Az apa, és fia király volt, a nagyapa nem. A megbízhatónak tartott görög forrásokban próbált meg a feltételeknek megfelelő királyokat találni (figyelembe véve, az eltérő kezdőbetüket, a jelek számát stb). A két lehetőségből Kambüszész kiesett, mert neki az unokája is Kambüszész volt, és a feliraton nem volt ismétlődő név.[1] Így a királyok Dareiosz és Xerxész. A Zend-Avesztából (a perzsák szent könyveiből) tudta, hogy a Hüsztaszpész név perzsa nyelven Gostasp, Gustasp, Kistasp vagy Vistasp nevekkel azonos. Az ékírás kibetűzése megkezdődött. Ezek után a javítások, tökéletesítések következtek. Grotefend 29 jel megfejtését tette közzé, ezzel úgy hitte, a teljes óperzsa jellistát megfejtette. Ebből azonban alig tíz bizonyult időtállóan helyesnek. Rengeteg kritikusa akadt, sokan egyáltalán nem hitték el, hogy sikerült elolvasni a feliratokat, mások pedig a hibáira mutattak rá, és ezért utasították el. Grotefend a hátralévő életében semmilyen hivatalos elismerést nem kapott az ékírás megfejtésének megindításáért.

A két elsőként elolvasott név:

jel javasolt olvasat mai olvasat   jel javasolt olvasat mai olvasat
𐎭 D da   𐎧 KH xa
𐎠 A a   𐏁 S ša
𐎼 R ra   𐎹 H ya
𐎹 H ya   𐎠 A a
𐎺 E va   𐎼 R ra
𐎢 U u   𐏁 S ša
𐏁 S ša   𐎠 A a

A megfejtés további menete az ismert betűk behelyettesítése volt további ismert jelentésű szavakba, a „király” jelentésű jelcsoport hét karakteréből ötnek már volt hangértéke (KH.S.A.H.?.?.H), a maradék kettőt az avesztai khseio alapján I és O hangértékként határozta meg (ezeknek mai olvasata: θa és i, a király olvasata tehát xa-ša-a-yaa-i-ya).

Több, mint harminc év elmúltával a francia Émile Burnouf, és a norvég Christian Lassennek jelent meg értekezése 1836-ban, ami lényeges felfedezést jelentett.

Publikációi[szerkesztés]

  • Praevia de cuneatis quas vocant inscriptionibus Persepolitanis legendis et explicandis relatio (Előzetes jelentés a perszepoliszi úgynevezett ékírásos feliratok olvasásáról és értelmezéséről), Göttingen, 1802.
  • Arnold Hermann Ludwig Heeren: Ideen über die Politik, den Verkehr und den Handel der vornehmsten Völker der Alten Welt (Gondolatok az Óvilág legjelesebb népeinek politikájáról, érintkezéséről, kereskedelméről), 2. kiadásban mellékletként: Grotefend: Über die Erklärung der Keilschriften und besonders der Inschriften von Persepolis (Az ékírás és különösen a perszepoliszi feliratok megfejtéséről)

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]