Genezis szvit
| Genezis szvit | |
| Zeneszerző |
|
A Genezis szvit (Genesis Suite) zenekarra, kórusra és narrátorra több zeneszerző együttműködésében 1945-ben született kompozíció. A héttételes mű a bibliai Teremtés könyve zenei interpretációja, melynek mindegyik tételét egy-egy felkért zeneszerző komponálta, a neves szerzők Arnold Schönberg, Nathaniel Shilkret, Aleksander Tansman, Darius Milhaud, Mario Castelnuovo-Tedesco, Ernst Toch és Igor Stravinsky voltak. A darab a komolyzene és a könnyűzene határainak feloldása mellett, az amerikai rádió- és filmstúdiók neves zeneszerző-karmestere, Nathaniel Shilkret kezdeményezésére keletkezett, a világhírű kortárs zeneszerzők – Schönberg, Stravinsky – mellett felkért Shilkret hollywood-i filmstúdiók szerzőit is. A felkért zeneszerzők Európából az Egyesült Államokba emigrált művészek voltak.
A mű felépítése[szerkesztés]
A Genezis szvit a darab elnevezése szerint szvit ugyan, de a hagyományos, tánctételekből álló szvit formától eltér, tételei nem táncok. Felépítése inkább oratórikus, a bibliai szöveget narrátor mondja, zenekari és kórus kísérettel. A kompozíció valójában egy zenei tabló, a koncepció kissé filmszerű is, mivel a szerzők között részben jónevű filmzeneszerzők is voltak. A mű tételei és azok zeneszerzői az alábbi táblázatban láthatók:
| Tétel | Címe | Zeneszerző | Bibliai szöveg | Időtartam - Angel[1] | Időtartam - Naxos[2] |
|---|---|---|---|---|---|
| I | "Prelude " ("Prelude – Earth was without form ") | Arnold Schönberg | 5:32 | 5:53 | |
| II | "Teremtés" ("Creation") | Nathaniel Shilkret | Genesis 1:1–12, 14-31, 2:1–3 | 9:29 | 11:07 |
| III | "Ádám és Éva" ("Adam and Eve") | Alexandre Tansman | Genesis 2:5–10, 15–25, 3:1–19 | 9:58 | 11:32 |
| IV | "Káin és Ábel" ("Cain and Abel") | Darius Milhaud | Genesis 4:1–16 | 5:03 | 4:46 |
| V | "Az özönvíz" ("Noé bárkája") ("The Flood" ("Noah's Ark")) | Mario Castelnuovo-Tedesco | Genesis 6:5–20, 7:1–4, 11, 18–19, 21–24, 8:1–13 | 9:37 | 11:03 |
| VI | "The Covenant" ("The Rainbow") | Ernst Toch | Genesis 9:1–17 | 5:07 | 5:36 |
| VII | "Bábel" ("Babel") | Igor Stravinsky | Genesis 11:1–9 | 5:12 | 5:37 |
Keletkezéstörténet[szerkesztés]
|
Nathaniel Shilkret levele Bartók Bélához   |
A mű megszületésének gondolata Nathaniel Shilkretnek - ekkor a Metro-Goldwyn-Mayer zenei igazgatója - köszönhető, aki már 1943-ban felvázolta elképzeléseit,[3][4] majd fiának írt 1944. február 9-i levelében pedig beszámol arról, hogy négy tétel már el is készült a darabból.
Nathaniel Shilkret az első tétel – Prelude - komponálására Bartók Bélát kérte fel eredetileg, a felkérés szerint, Shilkret Bartókhoz 1945. augusztus 1-én írt levele alapján,[5] a zongorakivonatnak 1945. szeptember 1-re, a hangszerelésnek szeptember 20-ra kellett volna elkészülnie. Bartók betegsége miatt ez már nem volt lehetséges,[3][4] a projekt megkeresettjei között volt viszont még Manuel de Falla és Richard Strauss is, de lemondták a felkérést. Shilkret fiának írt 1944. február 9-i leveléből az is kitűnik, hogy Paul Hindemith neve is felmerült arra az esetre, ha Stravinsky nem vállalná a zárótétel komponálását. Végül az elkészült darabban A. Schönberg lett az első tétel, a Prelude zeneszerzője, és Stravinsky pedig az utolsó tétel, a "Bábel" zeneszerzője.
A Genezis szvit ősbemutatójára 1945. november 18-án került sor Los Angelesben, a Janssen Symphony Orchestra karmestere Werner Janssen volt.[2][6][7][8][9][10] A bemutatóval kapcsolatos anekdota szerint az ősbemutató előtti napon tartott próba volt a két alkalom közül az egyik, amikor Stravinsky és Schönberg – akik köztudottan nem szívelték egymást – életükben személyesen is találkozott.[6][11] Shilkret tervei, hogy a két zeneszerző óriást távol tartsa egymástól, kudarcba fulladt.
A Genezis szvit első lemezfelvétele 1945. december 11-én kezdődött, viszont a zenekari részt és a kórust külön vették fel, a zenekar karmestere Janssen volt, a kórus karnagya pedig Hugo Strelitzer. A felvételhez csak később rögzítették, 1946. júniusa körül, a narrációt, narrátornak az első felvételen az amerikai színészt, Edward Arnoldot kérték fel. A három rész egymásra játszása után a művet Shilkret által megalapított új lemezcég, az Artist Records adta ki egy albumban.
Média[szerkesztés]
Lásd még: Szimfonikus művek (kategórialap)Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The Genesis Suite - Nathaniel Shilkret. EMI Classics. (Hozzáférés: 2009. november 29.)
- ↑ a b GENESIS SUITE (1945). Naxos Records. (Hozzáférés: 2009. október 25.)
- ↑ a b Shilkret, Nathaniel, ed. Shell, Niel and Barbara Shilkret, Nathaniel Shilkret: Sixty Years in the Music Business, Scarecrow Press, Lanham, Maryland, 2005. ISBN 0-8108-5128-8
- ↑ a b Shilkret, Nathaniel, Barbara Shilkret, and Niel Shell, Feast or Famine: Sixty Years in the Music Business, archival edition of Shilkret autobiography, 2001 (copies deposited in the New York Public Library for the Performing Arts, The City College of New York Archival Library, The New York Philharmonic Archives, The Victor Archives (SONY)).
- ↑ Bartók Correspondence. MTA Zenetudományi Intézet. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
- ↑ a b The Genesis Suite. The Milken Archive. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
- ↑ Keogh, Tom. „"Genesis Suite" will soar once more”, The Seattle Times, 2008. május 23.. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2009. november 13.)
- ↑ Guillot, Pierre. Hommage au compositeur Alexandre Tansman (french nyelven). Presses Paris Sorbonne, 254. o.. ISBN 9782840501756. Hozzáférés ideje: 2009. november 28.
- ↑ Page, Tim. „In the Beginning, There Was 'The Genesis Suite.' And It Was Weird”, The Washington Post, 2001. december 31. (Hozzáférés: 2009. november 28.) [halott link]
- ↑ Despite challenges Genesis Suite is an enjoyable romp. [2010. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
- ↑ Crawford, Dorothy L., ‘’Evenings On and Off the Roof: Pioneering Concerts in Los Angeles:, 1939—1971, University of California Press, Berkeley, California, 1995, p. 127. ISBN 0-520-08891-3
