Ugrás a tartalomhoz

Generalisszimusz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A generalisszimusz (latinul: generalissimus, jelentése: „a legfőbb hadvezér”) a katonai rendfokozatok egyik legmagasabb szintje, amely általában a teljes hadsereg feletti parancsnokságot jelöli. A történelem során ezt a címet rendkívüli katonai vezetők vagy politikai vezetők kapták meg, gyakran háborús időszakokban.

Jelentése és eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szó a latin generalis („tábornok”) szóból származik, amelyhez a -issimus felsőfok képző kapcsolódik. Így a jelentése szó szerint „a legfőbb tábornok”.

A rang nem minden hadseregben létezett hivatalosan, és gyakran inkább címként vagy különleges méltóságként használták, nem pedig szabályos katonai rendfokozatként.

A generalisszimusz címet először a kora újkorban használták Európában. Az uralkodók vagy államok vezetői olyan hadvezéreknek adományozták, akik több hadsereg felett kaptak parancsnoki jogkört.

A 20. században a cím különösen ismertté vált, amikor egyes diktatórikus rendszerek vezetői saját maguknak adományozták ezt a rangot.

Waldstein
Sztálin
Franco
Csang Kaj-sek
Kim Ir Szen

A történelem során több híres személy viselte ezt a címet, például:

  • A legmagasabb katonai hatalom szimbóluma
  • Gyakran politikai hatalommal is együtt járt
  • Nem minden országban létezett hivatalosan
  • Sok esetben rendkívüli vagy kivételes cím volt

A modern hadseregek többségében a generalisszimusz rang nem létezik. Helyette a legmagasabb rendfokozat általában a marsall vagy a hadseregtábornok.

A generalisszimusz rendfokozat a katonai hierarchia csúcsát jelképezi, és történelmileg olyan személyekhez kötődik, akik nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is rendkívüli hatalommal rendelkeztek.