Gdański-öböl
| Gdański-öböl | |
 | |
| A Gdański-öböl műholdképe | |
| Országok |  Lengyelország,  Oroszország (Kalinyingrádi terület) |
| Elsődleges források | Visztula, Pregolja |
| Felszíni terület | kb. 7000 km2 |
| Átlagos mélység | kb. 50 m |
| Szigetek | Nincsenek jelentős szigetek |
| Települések | Gdańsk, Gdynia, Sopot, Hel, Puck (Lengyelország) Kalinyingrád, Baltyijszk, Primorszk (Oroszország) |
| Elhelyezkedése | |
 Gdański-öböl
Pozíció Lengyelország térképén
| |
 é. sz. 54° 28′ 59″, k. h. 18° 57′ 31″54.483056°N 18.958611°EKoordináták: é. sz. 54° 28′ 59″, k. h. 18° 57′ 31″54.483056°N 18.958611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gdański-öböl témájú médiaállományokat. | |
A Gdański-öböl (lengyelül: Zatoka Gdańska; németül: Danziger Bucht) a Balti-tenger délkeleti részén fekvő öböl, amely nevét a partján elhelyezkedő fontos lengyel kikötővárosról, Gdańskról kapta.[1] Az öböl stratégiai elhelyezkedése révén történelmileg és gazdaságilag is kulcsfontosságú szerepet játszott a régió életében.
Földrajza
[szerkesztés]Az öböl partvonala egy széles ívet képez, amelyet nyugaton Lengyelország Gdański Pomeránia nevű földrajzi régiójának partvidéke (a Władysławowo melletti Rozewie-foktól a Hel-félszigetig), keleten pedig az oroszországi Kalinyingrádi területhez tartozó Szambiai-félsziget határol. Az öböl jellegzetessége két hosszú, keskeny homokturzás: a Hel-félsziget és a Visztulai-turzás.[2]
Az öböl nyugati részén a Hel-félsziget által szinte teljesen elzárt, sekély vizű Pucki-öböl (lengyelül: Zatoka Pucka) terül el, amely a lengyel tengerpart fontos üdülő- és vízisport-központja. Délkeleten a Visztulai-turzás (lengyelül: Mierzeja Wiślana, oroszul: Балтийская коса, Baltijszkaja kosza) választja el a nyílt tengertől a Visztulai-lagúnát (lengyelül: Zalew Wiślany, oroszul: Калининградский залив, Kalinyingradszkij zaliv). Ez a lagúna egy brakkvízű beltenger, amelynek egyetlen természetes összeköttetése a Balti-tengerrel a Baltyijszki-szoros (Pilawai-szoros), amely a turzás oroszországi végén található.[3]
Az öböl legnagyobb mélysége eléri a 120 métert, átlagos mélysége 50 méter körüli. Vízének sótartalma viszonylag alacsony, a Balti-tengerre jellemzően 0,7–0,8% (7-8 PSU) körüli értékeket mutat.[4]
A Gdański-öböl partján számos fontos kikötőváros és település található. Lengyelországban a legjelentősebbek a Hármasvárost (Trójmiasto) alkotó Gdańsk, Gdynia és Sopot, valamint a Hel-félszigeten fekvő Hel és Jastarnia, illetve a Pucki-öböl névadója, Puck. Az oroszországi oldalon Kalinyingrád (az exklávé központja, amely a Pregolja folyón keresztül kapcsolódik a Visztulai-lagúnához), Baltyijszk (fontos hadikikötő a Baltyijszki-szorosnál) és Primorszk (korábbi német nevén Fischhausen) a legfontosabb települések.
Az öbölbe két folyó torkollik: Lengyelország legnagyobb folyója, a Visztula (Wisła) és a Kalinyingrádi területen a Pregolja (Преголя). A Visztula több ágon keresztül éri el a tengert: közvetlenül az öbölbe ömlik a Leniwka, a Śmiała Wisła és a Martwa Wisła (Halott-Visztula) ág, míg a Nogat és a Szkarpawa ágak vize a Visztulai-lagúnán keresztül jut el az öbölbe. A Pregolja szintén a Visztulai-lagúnába torkollik.
Az öböl tengerészeti meghatározása
[szerkesztés]Egyes tengerészeti és oceanográfiai kontextusokban a „Gdański-öböl” elnevezést tágabb értelemben használják. Ekkor nemcsak a földrajzilag szűkebben vett öblöt értik alatta, hanem a Balti-tengernek azt a nagyobb vízterületét is, amely az orosz kalinyingrádi exklávé partjaitól egészen a litván partokig húzódik.[5]
Történelem
[szerkesztés]Az öböl partvidéke és vizei számos történelmi esemény helyszínei voltak. Itt zajlott a második világháború egyik első tengeri összecsapása, a Gdański-öböl csatája, amikor a Lengyelország elleni német invázió kezdetén, 1939 szeptemberében a német haditengerészet erői támadták a lengyel flottát és parti létesítményeket.
Az öböl a populáris kultúrában is megjelenik, például az amerikai Metalocalypse című animációs sorozat egyes epizódjaiban tölt be helyszíni szerepet.
A kursenieki nép
[szerkesztés]
A kursenieki (más néven kuršininkai) egy mára szinte teljesen kihalt balti népcsoport, amelynek tagjai egykor a Kur-földnyelven és a környező partvidéken éltek. Történelmi területük a 17. században egészen a mai Klaipėda (németül Memel) és Gdańsk (németül Danzig) közötti partszakasz egyes részeiig kiterjedt. Az évszázadok során a kursenieki népesség nagy része beolvadt a környező német lakosságba, különösen Kelet-Poroszországban. Kisebb közösségeik azonban egészen a 20. századig fennmaradtak a Kur-földnyelven. Nyelvük, a kursenieki nyelv a lett nyelv közeli rokona volt, de önálló balti nyelvnek tekintik. Az első világháború után, amikor Lettország függetlenné vált, Lettország – részben nyelvészeti alapon – igényt formált a Kur-földnyelvre és más, korábban Kelet-Poroszországhoz tartozó területekre, ahol kursenieki lakosság élt, de ezekről a követelésekről később lemondott. A második világháború után a maradék kursenieki lakosságot kitelepítették vagy asszimilálódtak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Gulf-of-Gdansk”, Encyclopedia Britannica (Hozzáférés: 2023. március 11.)
- ↑ Mapy.com. Mapy.com. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
- ↑ GDANSK BAY - BALTIC SEA (amerikai angol nyelven). MSP4BIO. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
- ↑ Gdansk Bay – Tag my Fish. www.tagmyfish.com. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
- ↑ The Baltic Sea, Kattegat and Skagerrak – sea areas and draining basins Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Gdańsk Bay című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
