Gasparino Barzizza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gasparino Barzizza
Barzizza-gasparino-salvioni-anton-fritz-1723.jpg
Született 1360[1][2][3][4]
Bergamo
Elhunyt 1431 (70-71 évesen)[5][6][1][7][2]
Milánó
Gyermekei Guiniforte Barzizza
Foglalkozása nyelvész
Iskolái Paviai Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Gasparino Barzizza témájú médiaállományokat.
Epistolae Gasparini 1470 Gering.jpg

Gasparino Barzizza latinul: Gasparinus Barzizius Bergamensis (Bergamo, 1360. – Milánó, 1431.) nyelvész és tanár, az első olasz humanisták egyike.

Életrajza[szerkesztés]

Gasparino egy Bergamo közeli faluban született nyelvész és tanár volt, akit Cicero művei ihlettek és latinul tanított. Pietro Paolo Vergerio volt rá nagy hatással a humanista Padovában. Mint az első olasz humanisták egyike retorikát, grammatikát és erkölcsi filozófiát tanított a latin irodalom újraélesztése céljából.

Először szülőfalujában tanult grammatikát és a retorikát, majd 1403-tól 1407-ig ő is tanított itt. Innen 1407-1421 között Velencében lett magántanár a Barbaro családnál, majd innen Padovaba ment tanítani. Itt volt a legtermékenyebb írásban időszakban, ahol hírnevet szerzett, mint tanár és tudós. Retorikai előadásokat tartott Seneca, Cicero, Vergilius és Terence műveiből. Ő is alapított egy iskolát, humanista tananyaggal. Tanításának következő állomása Ferrara volt. 1418-ban Filippo Maria Visconti meghívására Milánóban is alapított egy a Padovában nyitotthoz hasonló iskolát.

1421-től Milánóban tanított, később V. Márton pápa titkára lett.

Milanóban érte a halál 1431-ben.

Neje Lucrezia Alliardi volt, kitől egy fia Guimforte (Guiniforto) Barzizza született (1406-1463), aki megbecsült tanár, író lett, kinek házastársa Giovannina Malabarba volt.

Írásai[szerkesztés]

Epistolography, oratórium, a retorika, irodalmi és történelmi kommentár. Összeállított egy latin helyesírási kézikönyvet is. Az 1470-ből való "Letters" volt az első könyv, amely Franciaországban, egy nyomdában készült.

Források[szerkesztés]

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b EDIT 16: censimento nazionale delle edizioni italiane del XVI secolo (olasz nyelven)
  3. opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  4. sapere.it (olasz nyelven)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  6. Open Library (angol, spanyol, francia, német, cseh, horvát és telugu nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. LIBRIS. (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Hivatkozások[szerkesztés]