Garići
| Garići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kotor-Varoš |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 590 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 35,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,62 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 35′ 31″, k. h. 17° 29′ 47″44.591900°N 17.496400°EKoordináták: é. sz. 44° 35′ 31″, k. h. 17° 29′ 47″44.591900°N 17.496400°E | |
 | |
Garići (szerbül: Гарићи), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 46 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re délkeletre, a Dubočaj és Žilica-patakok mentén, az Uzlomac-hegység lábánál és délnyugati nyúlványain, 370-880 méteres magasságban található. A település központja 420-470 méteres magasságban található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 344 | 175 |
| Bosnyák | 984 | 402 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 5 | 12 |
| Összesen | 1341 | 590 |
Története
[szerkesztés]A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 31 háztartása, 171 muszlim és 154 ortodox lakosa volt.[4] 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó településen 47 háztartást, 284 muszlim és 135 ortodox lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 392 lakosa volt, melyből 278 muszlim és 114 ortodox katolikus volt.[6] Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háború során 1992 októberében a szerb hadsereg kiűzte a teljes bosnyák lakosságot. 1992 tavaszán a boszniai szerb erők megkezdték az etnikai tisztogatást az egész boszniai Krajinában. A bosnyákokat és horvátokat tömegesen gyilkolták meg, a többieket száműzték. Településeiket teljesen elpusztították, akárcsak a Vrbanja-völgy más részein, Kruševo Brdótól a folyó orbászi torkolatáig.[7] A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]- A Kotor-Varoš-i Petar Petrović Njegoš Általános Iskola területi iskolája
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Pantaleimon tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
- A falu mecsete
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20281
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Čelinac (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2025. április 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 188. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o.
- ↑ Župa Vrbanjci, biskupija-banjaluka.org, hozzáférés 2020. október 31.
További információk
[szerkesztés]
