Gamma-valerolakton
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| gamma-valerolakton[1] | |||
 |
|||
| IUPAC-név | 5-metil-dihidrofurán-2(3H)-on | ||
| Más nevek | 4-pentanolid, 4-valerolakton, 4-pentalakton, 4-hidroxi-pentolakton |
||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 108-29-2 | ||
| PubChem | 7921 | ||
| ChemSpider | 7633 | ||
|
|||
|
|||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C5H8O2 | ||
| Moláris tömeg | 100,116 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 1,0465 g/ml | ||
| Olvadáspont | −31 °C | ||
| Forráspont | 207–208 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | >=100 mg/ml | ||
| Gőznyomás | 1 mbar (20 °C)[2] | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[2] | ||
| R mondatok | (nincs)[2] | ||
| S mondatok | (nincs)[2] | ||
| Lobbanáspont | 81 °C[2] | ||
| LD50 | 8800 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|||
A γ-valerolakton színtelen, átlátszó folyadék (fp. 207–208°C). Az egyik legközönségesebb lakton, a δ-valerolakton izomerje.
Gyógynövényillata miatt az illatszeriparban és parfümök készítéséhez használják.
Az egyik ígéretes „zöld” (környezetkímélő) üzemanyag.
Tartalomjegyzék
Előállítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Levulinsav hidrogénezésével. Pl.: 
Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A gamma-valerolakton, és előállítása a levulinsav katalitikus transzfer hidrogénezésével Fábos Viktória doktori értekezése. ELTE TTK, 2009.
Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gamma-Valerolactone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ NIH National Toxicology Program
- ^ a b c d e f A gamma-valerolakton vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 11. (JavaScript szükséges) (németül)
