Gamma-valerolakton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
γ-valerolakton[1]
IUPAC-név 5-metil-dihidrofurán-2(3H)-on
Más nevek 4-pentanolid,
4-valerolakton,
4-pentalakton,
4-hidroxi-pentolakton
Kémiai azonosítók
CAS-szám 108-29-2
PubChem 7921
ChemSpider 7633
SMILES
CC1CCC(=O)O1
InChI
1/C5H8O2/c1-4-2-3-5(6)7-4/h4H,2-3H2,1H3
InChIKey GAEKPEKOJKCEMS-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C5H8O2
Moláris tömeg 100,116 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Sűrűség 1,0465 g/ml
Olvadáspont −31 °C
Forráspont 207–208 °C
Oldhatóság (vízben) >=100 mg/ml
Gőznyomás 1 mbar (20 °C)[2]
Veszélyek
EU osztályozás nincsenek veszélyességi szimbólumok[2]
R mondatok (nincs)[2]
S mondatok (nincs)[2]
Lobbanáspont 81 °C[2]
LD50 8800 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A γ-valerolakton színtelen, átlátszó folyadék (fp. 207–208 °C). Az egyik legközönségesebb lakton, a δ-valerolakton izomerje.

Gyógynövényillata miatt az illatszeriparban és parfümök készítéséhez használják.

Az egyik ígéretes „zöld” (környezetkímélő) üzemanyag.

Előállítás[szerkesztés]

Levulinsav hidrogénezésével. Pl.:

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gamma-Valerolactone című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  1. NIH National Toxicology Program
  2. a b c d e f A gamma-valerolakton vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 02. 11. (JavaScript szükséges) (angolul)