Nintendo GameCube

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(GameCube szócikkből átirányítva)
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Nintendo GameCube
Indigókék GameCube kontrollerrel
Indigókék GameCube kontrollerrel
Általános adatok
TervezőNintendo IRD
GyártóNintendo, Foxconn[1]
TípusOtthoni videójáték-konzol
GenerációHatodik generáció
Megjelenés ideje
Élettartam2001–2007
Bemutatkozó árAmerikai Egyesült Államok199 amerikai dollár[7]
Egyesült Királyság129 angol font[8]
Európai Unió199 euró[9]
Ausztrália (ország)329 ausztrál dollár[5]
Brazília1199 brazil real[10]
Japán25 000 japán jen[11]
Gyártás vége
  • WW 2007. február[12]
Eladott darab21,74 millió[13]
Legtöbbet eladott játékSuper Smash Bros. Melee
7,09 millió példány[14]
Technikai jellemzők
Adathordozó1,5 GB-os MiniDVD-lemez
Operációs rendszerDolphin OS
Processzor32 bites IBM PowerPC Gekko, 486 MHz
Memória24 MB MoSys 1T-SRAM
Kijelző
Videokimenetek
Grafikus vezérlőATI Flipper, 162 MHz
Hang81 MHz Macronix 16-bit DSP
Bemeneti egység
Bemeneti portok
Vezérlő egységGameCube-kontroller, WaveBird kontroller
KapcsolatModem Adapter, Broadband Adapter (opcionális)
Online szolgáltatásinternetes szerverek, helyi hálózat
Méret150 × 161 × 110 mm
Súly2,4 kg
Visszafelé kompatibilitásGame Boy Color, Game Boy Advance, Game Boy[m 1]
Előd
Utód
Nintendo 64 (1996)
Wii (2006)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo GameCube témájú médiaállományokat.

A Nintendo GameCube[m 2] (gyakran csak GameCube, rövidítve GCN Európában és Észak-Amerikában, NGC Japánban) a Nintendo hatodik generációs otthoni videójáték-konzolja. A konzol a Nintendo 64 utódjaként 2001. szeptember 14-én jelent meg Japánban, 2001. november 18-án Észak-Amerikában, 2002. május 3-án Európában, május 17-én Ausztráliában és ugyanazon év augusztus 23-án Brazíliában. A GameCube volt az első olyan Nintendo-konzol, ami optikai adattárolót használt ROM-kazetták helyett. A Sony PlayStation 2-jével és a Microsoft Xbox-szával versengett.

A konzolt Project Dolphin kódnéven kezdte el fejleszteni a Nintendo Integrated Research & Development. Az Xbox és a PlayStation 2 adattárolóival szemben a GameCube miniDVD alapú optikai lemezt használt, melyet a Panasonic fejlesztett és gyártott a Nintendo számára. Cserébe a Panasonic megkapta a jogot a Nintendótól, hogy „saját” konzolt készítsen, aminek végül Panasonic Q lett a neve. A csak Japánban megjelenő Panasonic Q tulajdonképpen egy DVD lejátszó és egy GameCube keveréke volt. Méretben nagyobb volt, mint a GameCube és króm festést kapott. A GameCube élettartama során egy nagyobb hardvermódosításon esett át, amely a 2004 május után gyártott gépeken figyelhető meg. Ilyen változás a komponens videókimenet vagy a második soros port elhagyása. A GameCube régiókódolt, így eltérő régiójú játékokat csak harmadik féltől származó szoftver segítségével lehet játszani.

Megjelenésekor pozitív fogadtatásban részesült, méltatták az ergonomikus kontrollerjéért, bőséges és minőségi játékkinálatáért, de kritizálták a kinézetéért és tényleges újítások hiányáért. A GameCube forgalmazását a Nintendo 2007-ben hagyta abba. Világszerte 21,74 millió darabot adtak el a konzolból.[15] A GameCube-on indultak el olyan videójáték-franchise-ok, mint a Pikmin vagy az Animal Crossing sorozatok, illetve segített megújítani olyan sorozatokat, mint a Metroid a Metroid Prime játékkal és a Luigi sorozatot a Luigi's Mansion. A konzolra megjelent játékok visszamenőlegesen kompatibilisek a Wii-vel a GameCube kontrollerével és memóriakártyájával együtt. A Nintendo 2007-ben abbahagyta a GameCube gyártását. Az utódja, a Wii 2006. november 19-én jelent meg.

Története[szerkesztés]

Fejlesztés[szerkesztés]

A GameCube kontrollerének egy prototípusa

Megjelenés[szerkesztés]

Japán (NTSC-J régió):
Egyesült Államok (NTSC régió):
Európa (PAL régió):

Marketing[szerkesztés]

GameCube logója

A Nintendo több módon is reklámozta a GameCube-ot. A kiadás idejében a GameCube szlogenje a „Born to Play” (Játékra született) volt.[16] A korai reklámokban egy forgó kocka volt látható ami átalakult a GameCube logójává. Ez a játékok trailerjei után is látható.[17]

Később a Nintendo a „Who Are You?” (Ki vagy?) szlogennel reklámozta a konzolját. A legtöbb „Who Are You?” reklám a Nintendo saját játékait mutatta be, a külsős fejlesztőknek fizetniük kellett a Nintendónak, hogy reklámozzák a játékaikat.

A GameCube észak-amerikai és európai megjelenését megelőzően a Nintendo elindított egy rendezvénysorozatot, a Cube Clubot, a rendezvények különféle európai és amerikai nagyvárosokban kerültek megrendezésre, ahol a hivatalos megjelenés előtt játszhattak a videójátékokkal a sajtó képviselői és az érdeklődők. A Cube Clubokra számos hírességet is meghívtak, hogy promotálja a konzolt. Később is folytatták ezeket a rendezvényeket az eladások növelése érdekében.[18][19][20]

A GameCube 2002-es európai megjelenésével egyidőben indult el a Nintendo hűségprogramja, a Nintendo VIP 24:7, amit később Club Nintendóra neveztek át. A játékok vásárlásával pontokat szerzett a vásárló, amit a program keretében beválthatott játékokra és egyéb Nintendo-termékekre a Club Nintendo weboldalán.[21][22]

Fogadtatás[szerkesztés]

2009 szeptemberében az IGN szerint a GameCube a tizenhatodik legjobb videójáték-konzol lett.[23]

Eladások, piaci részesedés[szerkesztés]

A GameCube eladásai alapján bukás volt a Nintendo számára, ami 2005-ig 50 millió konzolt akart értékesíteni,[24] de csak kevesebb mint 22 millió darab kelt el,[15] ezzel a hatodik konzolgeneráció harmadik legtöbbet eladott konzolja lett, kissé lemaradva az Xbox 24 milliós eladásaival és közel 140 millióval alulmaradva a PlayStation 2-vel szemben.[25]

Öröksége[szerkesztés]

Csak a Wii első modellje visszafelé kompatibilis a GameCube-bal

A Wii funkciói közé tartozik a visszamenőleges kompatibilitás a GameCube-bal. A Wii támogatja az összes GameCube-játékot, kontrollert és memóriakártyát. A játékok irányításához egy GameCube-kontroller szükséges, a mentéshez pedig egy memóriakártya. Ez a funkció csak az első kiadású Wii modelleknél (RVL-001) érhető el, a későbbi megjelenésű RVL-001 modellnél és a Wii Mininél nem.[26][27]

A Super Smash Bros. Melee a GameCube élettartamának lejárta után is sokkal az egyik legnépszerűbb verekedős játék a videójáték-bajnokságokon.[28] A legnagyobb verekedős videójáték-bajnokság, az Evolution Championship Series (EVO) 2019-ben lecserélte az akkor már 18 éves játékot az újabb kiadású Super Smash Bros. Ultimate-re.[29] A konzol kontrollerét ergonomikus kialakítása miatt nem csak a Wii támogatja, hanem a Nintendo kiadott átalakító adaptert a Wii U-hoz és Switch-hez, és megjelentette a GameCube-kontroller vezetékes és vezeték nélküli kiadását.[30][31]

A Nintendónak nem sikerült a Nintendo 64 miatt elveszített játékosokat visszacsábítani. Riválisaival szemben alulmaradt, a Sony PlayStation 2-ből és a Microsoft Xbox-ból is több fogyott mint a GameCubeból. A Nintendo „családbarát” üzletpolitikája és a külsős fejlesztők hiánya miatt maradt alul a riválisaival szemben.

A GameCube az internetes játékok terén is rosszabbul teljesített mint riválisai. Gyakran az internetet is támogató multi-platform játékokat GameCubera internetes játékmód nélkül adták ki.

A GameCube legtöbb játéka a Nintendo saját fejlesztése. Az Electronic Arts sportjátékaiból jóval kevesebb fogyott Gamecubeon mint PlayStation 2-n vagy Xbox-on. Az Eidos Interactive 2003 szeptemberében bejelentette, hogy nem fejleszt több játékot GameCube-ra, a nagy veszteségek miatt.[32] A 2003. október 23-ai árcsökkenésnek és a The Legend of Zelda: Collector's Edition-nek köszönhetően az eladások valamivel megnőttek.

A Ubisoft, a THQ, a Disney Interactive Studios, a Humongous Entertainment és az EA Sports még 2007-ben is adott ki GameCubera játékokat.[33][34][35][36]

Technikai részletek[szerkesztés]

A Nintendo 64-hez hasonlóan a GameCube-ot is több színben adták ki. A konzol két színben, az „Indigo”-ban és a „Jet Black”-ben volt elérhető. Később limitált példányszámban kiadták a „Platinum” színű konzolokat. Az „Orange Spice” színű GameCube-ot csak Japánban adták ki.

A GameCube modellszáma, a DOL-001 és a DOL-101 a Dolphin kódnévre való utalás.[37] Utóbbi nem rendelkezik digitális videó kimenettel. A hivatalos kiegészítők is sorozatszáma is a DOL betűkkel kezdődik. Egy másik Dolphin-ra való utalás a Flipper nevű processzor.[38] A Panasonic is adott ki hivatalosan licencelt GameCube-ot ami képes volt lejátszani a DVD-t. Ezt Panasonic Q-nak hívják.

A Nintendo egyik legfőbb célja az volt, hogy a GameCube-ra ellentétben elődjével a Nintendo 64-el könnyen lehessen rá játékokat fejleszteni, de a riválisokkal szemben se maradjon alul.[39] A fejlesztői konzolok neve: GameCube NR Reader. Ezeknek a verzióknak a modellszámai a DOT betűkkel kezdődtek. Ezeket a konzolokat a Nintendo árulta a fejlesztőknek. Az NR Readerek nem játsszák le a GameCube játékokat csak ha a Nintendo NR íróval lettek kiírva.

Hardver[szerkesztés]

A Nintendo GameCube Game Disc-et a Matsushita készítette a Nintendo számára. A Nintendo azért választotta ezt a lemezt, hogy megakadályozza a kalózkodást és így a DVD gyártóknak sem kellett fizetniük. A Nintendo első olyan konzolja Japánon kívül ami nem cartridge-okat használ (a Famicom Disk System-et és a Nintendo 64DD-t csak Japánban adták ki). Vannak olyan játékok amik a hangok és mozik nagy mennyisége miatt nem fértek rá egy lemezre (például a Tales of Symphonia). Huszonöt ilyen játékot adtak ki.

Mikroprocesszor Grafikai processzor
IBM Gekko ATI (az ArtX tervezte) Flipper
485 MHz órajel 32 bites busz 162 MHz órajel
0,18 μm-es technológia 0,18 μm-es technológia
Memória Tárhely
43 MB RAM 8 cm-es miniDVD optikai lemez

1,5 GB-os kapacitás

128 ms átlagos hozzáférési idő

Audió Videó
módosított 81 MHz Macronix 16-bit DSP Analóg AV kimenet:

NTSC régiók: kompozit videó, S-Video

PAL régiók: kompozit videó, SCART

Digitális AV kimenet:

Egyéb Csatlakozás
Méret: 150 mm (Sz) 110 mm (M) × × 160 mm (H)

Tápellátás: DC 12 volt, 3,25 A

Mikroprocesszor:

  • Módosított IBM PowerPC (Gekko) 485 MHz
  • 0,18 mikronos IBM copper Wire technológia[40]
  • CPU-kapacitás és IDP: 1125 Dmips (Dhrystone 2.1), 32 bit integer és 64 bit lebegőpont
  • Külső busz sávszélessége: 1,3 GB/s (csúcs), 32 bit címhely, 64 bit adatbusz 162 MHz[40]
  • Belső cache: L1 - utasítás 32 Kb, adat 32 Kb (nyolcutas); L2 - 256 Kb (kétutas)[40]

Memória:

  • Teljes rendszermemória: 43 MB
  • Központi memória: 24 MB MoSys 1T-SRAM (Splash), megközelítőleg 10ns fenntartható látencia
  • Audio memória (A-memória): 16 Mb (81 MHz DRAM)

Kimenetek és bemenetek:

  • Kontroller csatlakozók: 4
  • Memóriakártya csatlakozók: 2
  • Analóg AV kimenet: 1
  • Digitális AV kimenet: 1
  • Nagysebességű soros port: 2
  • Nagysebességű párhuzamos port: 1

Hang:

  • Hang processzor: módosított Macronix 16 bit DSP 81 MHz
  • Utasítás memória: 8 Kb RAM + 8 Kb ROM
  • Adatmemória: 8 Kb RAM + 4 Kb ROM
  • Teljesítmény 64 szimultán csatorna, ADPCM

 Grafikus vezérlő:
  • Módosított ATI / Nintendo (Flipper) 162 MHz[41]
  • Gyártási eljárás: 0,18 mikronos NEC Embedded DRAM
  • Embedded frame buffer: megközelítőleg 2 MB
  • Fenntartható látencia: 6,2 ns (1T-SRAM)
  • Embedded textúra cache: megközelítőleg 1 MB
  • Textúra olvasási sávszélesség: 10,4 GB/s (csúcs)
  • Központi memória sávszélessége: 2,6 GB/s (csúcs)
  • Z Buffer illetve színmélység: 24 bit
  • Lebegőpontos aritmetikai képesség: 10,5 GFLOPS (csúcs) (MPU + Geometriai motor + teljes HW megvilágítás)
  • Valódi teljesítmény: 6 ~ 12 millió poligon másodpercenként (csúcs)
  • Képfeldolgozó funkciók: Köd, szubpixel-élsimítás, 8 hardver fényforrás, alpha blending, Virtual Texture Design, multi-textúrázás, bump-mapping, environment mapping, bilineáris/trilineáris/anizotrópikus filterezés, valós idejű textúra-tömörítés (S3TC), valós idejű Display List dekompresszió, HW 3-line deflickering (remegéselvonó) filter

Meghajtó:

  • CAV (Constant Angular Velocity)
  • Átlagos elérési idő: 128 ms
  • Adatátviteli sebesség: 16 Mbps ~ 25 Mbps
  • Adathordozó: Matushita (Panasonic) technológiáján alapuló 8 cm-es, 1,5 GB Nintendo GameCube lemez

Kontroller[szerkesztés]

Indigókék GameCube kontroller

A sima GameCube kontroller úgy lett tervezve, hogy kényelmesen elférjen a játékos kezében. Összesen nyolc gomb, két analóg kar és egy D-pad található rajta. Bal oldalon az egyik analóg kar és alatta a D-pad található, jobb oldalon pedig az A, B, X és Y gombok és ezek alatt a C kar található. A Start/Pause gomb a kontroller közepén található.

A kontroller tetején az analóg L és R és a digitális Z gomb található. Az L és R gombok képesek analóg és digitális üzemmódban is működni.

Memória és háttértár[szerkesztés]

Hasonlóan a PlayStation 2-höz a GameCube is memóriakártyákat használ a játékok mentéseinek tárolásához. A GameCube memóriakártyák több különböző méretben kaphatóak. Hivatalosan hármat adtak ki: 59 blokkosat (4 Mbit/512 KB, szürke), 251 blokkosat (16 Mbit/2 MB, fekete) és 1019 blokkosat (64 Mbit/8 MB, fehér). A PS2-höz hasonlóan két memóriakártya bemenet van a konzolon.[42]

A Nintendo a 2004 május után gyártott GameCube-okba nem szerelt digitális AV-csatlakozót, mert a konzol tulajdonosainak csak 1 százaléka használta ezt a funkciót.[43]

Kiegészítők[szerkesztés]

Game Boy Player
WaveBird kontroller

Színváltozatok[szerkesztés]

A GameCube különböző kiadásai

A Nintendo 64-hez hasonlóan a GameCube-ot is több színben adták ki. A konzol premierjén két színváltozatban volt elérhető, az egyik Indigo nevű indigókék és a Jet Black fekete konzol.[44] Később limitált példányszámban kiadták a Platinum nevű ezüst színű konzolokat.[45] Az Orange Spice nevű narancssárga színű GameCube-ot csak Japánban adták ki.[46] Jelentek meg különböző szettekben konzolok, amelyekhez egy játékot, Game Boy Playert vagy egy különleges kiegészítőt, mint a Donkey Konga kiadásban lévő DK Bongos kontroller.

Panasonic Q[szerkesztés]

Panasonic Q

A Panasonic a Nintendóval együttműködve létrehozta a Panasonic Q-t, ami a GameCube-ot ötvözi egy DVD-lejátszóval. A GameCube hiányosságát hivatott pótolni, hogy a konkurenciája, az Xbox és a PlayStation 2 képesek a DVD-lejátszásra. A konzol 2001. december 13-án jelent meg csak Japánban. Egy háttérvilágítású LCD panellel rendelkezik és optikai hangkimenettel, ami támogatja a Dolby Digital 5.1-et és a DTS-t. 2003 decemberében hagyták abba a gyártását.[47]

Játékok[szerkesztés]

Kapcsolódó lista: Nintendo GameCube-játékok listája és A legtöbb példányban elkelt Nintendo GameCube-játékok listája
Évi játékmegjelenések régiónként

Az konzolra élettartama során több mint 600 játék jelent meg.[48] Több mint 208,56 millió GameCube játék fogyott el 2008. június 30-áig. Olyan külső fejlesztők, mint a Ubisoft, a THQ, a Disney Interactive Studios, a Humongous Entertainment és az EA Sports még 2007-ben is jelentetett meg játékokat a konzolra. Az utolsó hivatalosan megjelent játék Japánban a 2006. december 2-án megjelent The Legend of Zelda: Twilight Princess, Európában a 2007. augusztus 3-án megjelent Ratatouille, Észak-Amerikában a 2007 augusztus 14-én megjelent Madden NFL 08 volt.[49][50][51]

A legtöbb példányban elkelt GameCube-játékok
Név Fejlesztő Megjelenési dátum Eladott darab
Super Smash Bros. Melee HAL Laboratory 2001. november 21. 7,09 millió
Mario Kart: Double Dash Nintendo EAD 2003. november 7. 7 millió
Super Mario Sunshine Nintendo EAD 2002. július 19. 6,31 millió
Luigi’s Mansion Nintendo EAD 2001. november 14. 3,6 millió
Animal Crossing Nintendo EAD 2001. december 14. 3,15 millió
The Legend of Zelda: The Wind Waker Nintendo EAD 2002. december 13. 3,07 millió
Metroid Prime Retro Studios 2002. november 17. 2,82 millió
Sonic Adventure 2 Sonic Team USA 2001. december 20. 2,56 millió
Paper Mario: The Thousand-Year Door Intelligent Systems 2004. július 22. 2,25 millió
Mario Party 4 Hudson Soft 2002. október 21. 2,21 millió

Online játékok[szerkesztés]

GameCube az internetre csatlakoztatva egy ASCII billentyűzetes kontrollerrel

A GameCube alapgép még nem rendelkezik hálózati támogatással, ehhez egy GameCube Modem Adapter vagy Broadband Adapter csatlakoztatása szükséges. A Nintendo nem üzemeltetett semmilyen játékszervert vagy online szolgáltatást a konzolhoz, de elérhetővé tette a külső fejlesztőknek, hogy indítsanak.[52] Összesen nyolc játéknak van hálózati funkciója, ebből ötnek van internetes, négynek pedig helyi hálózatos támogatása. Az észak-amerikai és európai régióban csak három játék jelent meg internetes támogatással, ezek a Phantasy Star szerepjáték-sorozatba tartozó Phantasy Star Online Episode I & II, Phantasy Star Online Episode I & II Plus és Phantasy Star Online Episode III: C.A.R.D. Revolution játékok. A hivatalos szervereket 2007-ben leállították, de továbbra is elérhetők rajongók által fenntartott szerverek.[53][54] A kizárólag Japánban megjelent Homeland játék internetes és helyi hálózati játékot is támogatja, a Dzsikkjó Powerful Pro Jakjú 10 játéban pedig interneten letölthető tartalom érhető el. A helyi hálózati játékot három játék, a Mario Kart: Double Dash!!, a Kirby's Air Ride és a 1080: Avalanche támogatja, ezeket a játékokat két összekötő LAN-kábellel csatlakoztatott konzollal lehet játszani, egy gépen két játékos játszhat, de több konzolt összekötve akár 16 fő is játszhat a Mario Kart: Double Dash!!-sel.[55][56] A helyi hálózatot támogató három játéknál elérhető az internetes játék is egy külső számítógépes szoftverrel, ami a GameCube hálózati forgalmát átirányítja át.[57]

Emuláció[szerkesztés]

A legnépszerűbb emulátor a konzolra a Dolphin, amely legelsőként jelent meg 2003-ban.[58] Az emulátor támogatja a GameCube-kontrollereket, memóriakártyákat és a Game Boy Advance összekötőkábelt is.[59] Amiért a Virtual Console szolgáltatás nem rendelkezik GameCube-játékokkal, rajongók elérték, hogy külső szoftver segítségével futtatható legyen egy GameCube-emulátor a Nintendo Switch-en.[60]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ A visszafelé kompatibilitás csak Game Boy Playerrel használható
  2. ↑ Nintendo GameCube (ニンテンドーゲームキューブ; Nintendó Gémukjúbu; Hepburn: Nintendō Gēmukyūbu?)

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ https://www.hwsw.hu/index.php/hirek/17499/a-tajvani-q-run-technology-havi-300-ezer-gamecube-konzolt-gyart-a-nintedo-szamara.html
  2. ↑ http://edition.cnn.com/2001/TECH/fun.games/08/24/gamecube.release.idg/
  3. ↑ https://www.cnet.com/news/nintendo-reports-record-gamecube-launch/
  4. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/entertainment/1943247.stm
  5. ↑ a b https://www.gamespot.com/articles/gamecube-price-reduced-in-australia/1100-2862427/
  6. ↑ https://www.nintendoblast.com.br/2013/04/especial-as-diferentes-versoes-e.html
  7. ↑ https://money.cnn.com/2001/05/21/companies/gamecube/
  8. ↑ https://www.eurogamer.net/articles/2012-05-03-gamecube-celebrates-10th-birthday-in-the-uk
  9. ↑ https://www.gamespot.com/articles/nintendo-cuts-price-for-european-gamecube-launch/1100-2862208/
  10. ↑ https://web.archive.org/web/20151121221925/http://info.abril.com.br/aberto/infonews/082002/23082002-3.shl
  11. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/entertainment/1543848.stm
  12. ↑ https://web.archive.org/web/20180520180057/http://spong.com/article/11856/Nintendo-Confirms-The-GameCube-Is-Officially-Dead
  13. ↑ Consolidated Sales Transition by Region (PDF). Nintendo. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  14. ↑ Archivált másolat. [2008. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  15. ↑ a b Consolidated Sales Transition by Region (PDF). Nintendo. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  16. ↑ GameCube Slogan Revealed!. Nintendo World Report
  17. ↑ Kirby Air Ride trailer. GameTrailers
  18. ↑ http://www.nintendoworldreport.com/event/578/nintendo-cube-club
  19. ↑ https://www.gamecubicle.com/news-nintendo_gamecube_cube_club_hollywood.htm
  20. ↑ http://www.nintendoworldreport.com/news/6441/details-on-nintendo-cube-clubs
  21. ↑ https://www.nintendo.co.uk/News/2015/January/Important-information-about-the-discontinuation-of-Club-Nintendo-949921.html
  22. ↑ https://www.eurogamer.net/articles/2015-09-02-club-nintendo-signs-off-with-goodbye-coin
  23. ↑ Nintendo GameCube a 16.. IGN
  24. ↑ https://web.archive.org/web/20030728034810/http://www.gamersmark.com/news/2002/06/1/1497/
  25. ↑ Sony 150 milliót akar eladni a PS3-ból. Ft.com. [2009. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  26. ↑ https://www.destructoid.com/new-slim-wii-announced-won-t-play-gamecube-games-209100.phtml
  27. ↑ https://www.eurogamer.net/articles/df-hardware-nintendo-wii-mini-review
  28. ↑ Archivált másolat. [2019. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  29. ↑ https://www.invenglobal.com/articles/7683/evo-2019-clumsily-attempts-to-say-goodbye-to-super-smash-bros-melee
  30. ↑ http://www.nintendo.hu/nintendo-switch-gamecube-controller/
  31. ↑ Archivált másolat. [2019. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
  32. ↑ Eidos nem támogatja tovább a GCN-t. IGN
  33. ↑ Surf's Up. Ubisoft
  34. ↑ Ratatouille. THQ. [2012. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  35. ↑ Madden NFL 08. EA Games. [2007. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  36. ↑ Disney E3 felhozatala. Nintendo World Report
  37. ↑ Project Dolphin. IGN. [2012. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  38. ↑ GameCube 101: grafika. IGN
  39. ↑ GameCube dosszié. GameSpot. [2001. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  40. ↑ a b c GameCube. Ace's Hardware. [2004. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
  41. ↑ Anand Lal Shimpi: Hardware Behind the Consoles - Part II: Nintendo's GameCube (angol nyelven). AnandTech, 2001. december 7. (Hozzáférés: 2013) „„... the graphics core in Flipper runs at 162MHz as well.””
  42. ↑ Nintendo GameCube kiegészítők. Nintendo. [2012. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
  43. ↑ Nintendo's GameCube Component FAQ page. Nintendo
  44. ↑ https://www.ign.com/articles/2001/08/22/spaceworld-2001-spicing-gamecube-up
  45. ↑ http://www.nintendoworldreport.com/news/7586/nintendo-announces-platinum-gamecube
  46. ↑ https://www.ign.com/articles/2001/12/04/spice-up-your-life
  47. ↑ http://www.nintendoworldreport.com/news/9283/panasonic-q-discontinued
  48. ↑ Wardyga, Brian J.. The Video Games Textbook – History • Business • Technology. A K Peters/CRC Press (2018). ISBN 0815390890 
  49. ↑ https://www.famitsu.com/news/201603/19101676.html
  50. ↑ https://www.eurogamer.net/articles/cult-classics-gamecube-article
  51. ↑ Archivált másolat. [2018. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 19.)
  52. ↑ https://www.ign.com/articles/2002/05/13/nintendo-jumps-online
  53. ↑ https://www.nintendo.com/consumer/systems/nintendogamecube/lan_online.jsp
  54. ↑ https://www.pcgamer.com/phantasy-star-online-will-never-die-how-the-nicest-fans-in-gaming-keep-a-16-year-old-mmo-alive/
  55. ↑ https://www.nintendo.com/consumer/systems/nintendogamecube/lan_index.jsp
  56. ↑ https://www.ign.com/articles/2003/09/18/16-player-mario-kart-double-dash-shown
  57. ↑ https://www.gamespot.com/articles/diy-developers-bring-gamecube-online/1100-6077489/
  58. ↑ https://hu.dolphin-emu.org/blog/2013/09/22/dolphin-40-release-announcement/?cr=hu
  59. ↑ https://www.maketecheasier.com/ultimate-guide-to-dolphin-emulator/
  60. ↑ https://hu.ign.com/nx/39577/news/futtathato-lett-egy-gamecube-emulator-switchen

Források[szerkesztés]

  • Manent, Mathieu. GameCube Anthology, Classic Edition, Anthology Series (angol nyelven), Geeks-Line Publishing, 364. o. [2018]. ISBN 979-1093752426 

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:GameCube
A Wikimédia Commons tartalmaz Nintendo GameCube témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nintendo_GameCube&oldid=26885804”