Galyatetői Nagyszálló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Galyatetői Nagyszálló
Hunguest Grandhotel Galya, Galyatető
A szálloda déli oldala
A szálloda déli oldala
Település Mátraszentimre
Hely Galyatető, Kodály Zoltán sétány 10.
Építési adatok
Építés éve 1937–1939
Megnyitás 1939
Rekonstrukciók évei 2014-2015
Felhasznált anyagok andezit
Tervező Puskás Károly és Uray György
Építész(ek) Márovits Andor
Hasznosítása
Tulajdonos Hunguest Hotels
Alapadatok
Tszf. magasság957 m
Egyéb jellemzők
Nevezetességei Kodály-emlékszoba
Elhelyezkedése
Galyatetői Nagyszálló (Heves megye)
Galyatetői Nagyszálló
Galyatetői Nagyszálló
Pozíció Heves megye térképén
é. sz. 47° 54′ 56″, k. h. 19° 55′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 54′ 56″, k. h. 19° 55′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galyatetői Nagyszálló témájú médiaállományokat.

A galyatetői Nagyszálló Magyarország legmagasabban fekvő nagy szállodája, magaslati üdülőhely öt hektáros parkkal, vadaskerttel. Az eredeti uszodát modern wellness-részleggel is kiegészítették.

Története[szerkesztés]

A 130 szobás nagyszálló a második világháború előtti háborús konjunktúra idején, 1937-39 között épült állami luxusberuházásként. Fő építőanyaga a Mátra jellegzetes vulkáni kőzete, az andezit volt. Napfényes délkeleti frontján erkélyek sorakoznak, ahonnan kitűnő kilátás nyílik a Kékesre. Zárt lőpályát is építettek hozzá. Az épület és a vendégek alapvető szükségleteinek áramellátását szükség esetén generátorral is biztosítani lehet, amire 2014 decemberében, a nagy jégkárok idején is napokig szükség volt.

A galyatetői kis római katolikus templom a Nagyszállóval összefüggésben épült, a vendégek lelki igényeinek kielégítésére. 1942-ben szentelték fel.

Számos híres, rendszeres vendége volt nem csak a politikai és a gazdasági, hanem a kulturális elit köréből is, mint Karády Katalin és Kodály Zoltán. A zeneszerző Amerikából hazatérve 1942 tavaszát Galyatetőn töltötte.

A második világháború után szakszervezeti kezelésbe került, SZOT-beutalóval lehetett igénybe venni. 1948. júniusától „Közép-Európa legfényesebb üdülőjében” élmunkások üdülhettek itt, közülük is elsőbbséget élveztek a vasasok és a bányászok.[1] 1954-től azonban inkább gyógyszállóként működött, és fokozatosan újra egyre inkább az elit használatába került. 1954-ben a Szakszervezetek Országos Tanácsa utasította az üdülő vezetőségét, hogy a 108-as és az abból nyíló 107-es erkélyes szobákat tartsa fenn Kodály Zoltán és felesége pihenése céljaira. Évente többször is üdültek itt, egy-egy alkalommal általában tíz napot.

Az 1990-es években a Hunguest Hotels vállalat tulajdonába került, és négycsillagos wellness-szállóvá alakították. 2009-ben modern konferencia-központot is kialakítottak benne.

2014 decemberében a szálló parkjában is nagy károkat okozott a jeges eső utáni jégtörés, csakúgy, mint a Mátrában általában és országszerte sokfelé.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]