Galopp (lóverseny)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galopp, a lebegés után a talajfogás sorrendje: külső hátsó láb, belső hátsó láb, külső elülső, belső elülső láb.[1]
Kenter vagy vadászvágta, a külső hátsó láb dolgozik egyedül, ez fog először talajt, a belső hátsó és az ellentétes külső elülső láb egyszerre ér talajt, a belső elülső láb felett repül előre a test, s ez nyúlik messze előre és az éri utoljára a talajt

A galopp vagyis a vágta a leggyorsabb haladási módja. A lovak, ha fokozzák sebességüket vágtázni kezdenek. A ló szervezetét, izomzatát, ízületeit, lábait ez a mozgás veszi a legjobban igénybe. A vágta sebessége szerint kétféle változata van, a kenter és galopp (versenyvágta) mozgás. Ez a cikk a galopp kialakulásával, történetével foglalkozik.

A galopp technikája[szerkesztés]

A ló leggyorsabb haladási módja, háromütemű ugrások sorozataiból álló jármód. A törzs előrevitelét az egyik hátulsó végtag végzi, a törzsre ható tolóerő az impulzust adó hátsó végtag felől, az átlós helyezkedésű elülső végtag felé hat. A vágtázó ló testének hossztengelye nem a haladás irányában, hanem az átlós végtagokat összekötő egyenes irányában van.

Munka vágta[szerkesztés]

A vágtaugrások ütemesek, a térnyerés vágtaugrásonként kb. egy lóhossz. Az iram kb. 225–250 m/perc, mely igényli a ló képzett egyensúlyát. A tanuló lovasok ezt a vágtát alkalmazzák először.

Közép vágta[szerkesztés]

A ló, az ütem megtartása mellett, 350-375 métert tesz meg percenként, hosszabb vágtaugrásokkal. Tereplovaglások alkalmával általában ezt az iramot lovagolják.

A nyújtott vágta[szerkesztés]

A kiképzés előrehaladottabb fokán lévő lovakkal lovagolható legnagyobb térnyerési mód, melyet a díjlovagló feladatok végrehajtása során alkalmaznak.

A rövid vágta[szerkesztés]

Összeszedett vágtának is nevezik, rövidebb, magasabb vágta ugrások jellemzik. Valamennyi jármód irama közül ez az egyetlen, amelyet egyenes vonalon is kisfokú belső állításban lovagolnak. Erre azért van szükség, hogy a csekély térnyerés mellett fenntartható legyen az ütemesség és a lendületesség, a vágta ne váljon négy üteművé.

Története[szerkesztés]

Galoppverseny startja Goodwoodban a 19. században

A galopp versenyekben a lovak vágtában futnak a cél felé, nyergükben a zsoké irányításával. Ezeken a versenyeken leginkább angol telivérek futnak, amely kimondottan versenyre kitenyésztett lófajta: 900-3200 méter közötti távon a telivérek nem találnak legyőzőre. Megkülönböztetünk sík és ugró versenyeket, az utóbbinál gátak illetve akadályok nehezítik a célba jutást. Néhány kiemelkedő hazai verseny: Nemzeti Díj, Magyar Derby (a 2004. évi a 82. Magyar Derby lesz), Kincsem Díj, Szent László Díj.

Galopp versenyszabályok[szerkesztés]

Galopp lófajták[szerkesztés]

Híres galopp lófajták az Angol telivérek és az Arab telivérek, Shagya Arab, Kisbéri félvér Anglo arab.

Híres galopplovak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Galopp témájú médiaállományokat.
  • lovas Lovasportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap