Kineret-tó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Galileai-tenger szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Kineret-tó
A tó látképe
A tó látképe
Ország(ok) Izrael
Vízgyűjtő terület273 km2
Elsődleges források Jordán
Elsődleges lefolyások Jordán
Hosszúság21 km
Szélesség13 km
Felszíni terület166 km2
Átlagos mélység25 m
Legnagyobb mélység43 m
Víztérfogat4 km3
Part hossza53 km
Tszf. magasság-209 m
Elhelyezkedése
Kineret-tó (Izrael)
Kineret-tó
Kineret-tó
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 50′, k. h. 35° 35′Koordináták: é. sz. 32° 50′, k. h. 35° 35′
A Wikimédia Commons tartalmaz Kineret-tó témájú médiaállományokat.
Űrbéli felvétel

A Kineret-tó (Galileai-tenger, Tiberiás tava, a Bibliában Genezáreti-tó) Izrael legnagyobb édesvízű tava. 2000 óta a Világörökség várólistáján szerepel a „Jézus és az apostolok galileai útvonala” gyűjtőelnevezésen belül.[1]

A Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava. (Az abszolút rekordtartó a közeli, sós vizű Holt-tenger).

Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Kerülete 53 kilométer, területe 166 km², legnagyobb mélysége kb. 43 méter, vízmennyisége körülbelül 4 km³,[2] de a 2010-es évek aszályos időjárása miatt vízmennyisége folyamatosan csökkent.[3]

Földrajza[szerkesztés]

A Jordán folyó völgyében, illetve az afrikai és az arábiai kéreglemezek távolodásával keletkezett Nagy-hasadékvölgyben fekszik, Izrael északi részében, közel Jordánia, Szíria és Libanon határaihoz. Vidékén gyakoriak a földrengések és a múltban aktív volt itt a vulkáni tevékenység. Erről a magmás kőzetek tömegei, például a nagy mennyiségű bazalt tanúskodnak a tó környékén.

Bár földalatti források is beleömlenek, fő táplálója a Jordán folyó, amely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta. A tavat hegyek veszik körül, de gyakran hirtelen érkező viharok korbácsolják. A Biblia egyik története szerint Jézus egy ilyen vihart csendesít el. A Biblia megemlékezik a tavon elérhető bőséges halzsákmányról.

Neve[szerkesztés]

Héber neve, a Kineret (Józsué könyve 12:3, Mózes negyedik könyve 34:11) a „hárfa, líra” jelentésű héber kinner szóból eredhet. A keresztény szövegek Genezáret néven emlegetik (Lukács evangéliuma 5:1), a nyugati oldalán fekvő termékeny síkságról. Arab neve Buhajrat Tabarijja (بحيرة طبريا), ami a Tiberias-tó névnek felel meg. Utóbbit a Tiberius római császárról elnevezett Tiberias városról kapta.

Az ókorban[szerkesztés]

A tó az Egyiptomot és az északi birodalmakat összekötő ősi Via Maris kereskedelmi útvonal mentén fekszik. Az ókori görögök, a hasmoneusok és a rómaiak virágzó városokat alapítottak a tónál, köztük Gadara, Hipposz és Tiberias. Iosephus Flavius, az 1. században élt történetíró így írt: "A Természet ambíciójának nevezhetjük e vidéket." Josephus szerint a halászat virágzó mesterség volt itt, a tavat az ő idejében mintegy 230 halászhajó járta.

Jézus működésének helyszíne jórészt a tó és környéke. Az ő idejében a tavat települések szinte folytonos lánca vette körül és jelentős volt a kereskedelmi és az átkelőforgalom a tavon. A szinoptikus evangéliumok (Márk, Máté és Lukács) arról számolnak be, hogy Jézus négy apostola is a tó mellől származott: Simon, a halász (Péter) és bátyja, András, és a másik két testvér: János és Jakab. Jézus a tóra néző egyik hegyen tartotta a híres hegyi beszédet. Járt a tó vízfelszínén,[4] lecsendesítette a vihart, és csodával határos módon adott enni 5000 embernek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The Galilee Journeys of Jesus & the Apostles. UNESCO. (Hozzáférés: 2009. március 2.)
  2. Galileai-tenger, adatok (angolul). [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 10.)
  3. A kiszáradás fenyegeti Izraelt
  4. Jn 6,19