Galambos Lajos (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Galambos Lajos
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1929. október 14.[1]
Kótaj
Elhunyt

Nyíregyháza
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Kitüntetései SZOT-díj (1961)
József Attila-díj (1962)

Galambos Lajos aláírása
Galambos Lajos aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Galambos Lajos témájú médiaállományokat.

Galambos Lajos (Kótaj, 1929. október 14.Nyíregyháza, 1986. szeptember 16.) József Attila-díjas (1962) magyar drámaíró, filmdramaturg, forgatókönyvíró.

Életpályája[szerkesztés]

Szegényparaszti családból indult. A gimnáziumot Nyíregyházán végezte, majd színésznek tanult – 1949-ben kizárták a Színművészeti Főiskoláról –, de végül újságíró és rádióriporter lett 1952-ben. 1957-1962 között a Budapest Filmstúdió dramaturgja volt. Az 1970-es évektől Nyíregyházán élt, ebben az időszakban az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban, majd a Kelet-Magyarországban publikált.

Munkássága[szerkesztés]

Első elbeszéléskötete a Hét márványplakett (1951). A kommunista ideológiát kifejező regénye a Jurankó Pál hazatér (1955). A mezőgazdaság átszervezését, a falu átalakulását örökíti meg Gonoszkátyú (1960), Hideg van tegnap óta (1961) és az Utas a Göncöl szekerén (1962) című regényei. Valójában az 1960-as években indult irodalmi pályája. Erősen tapad a magyar irodalom népies hagyományaihoz; a paraszti világ felbomlásáról romantikus nagyításokkal, naturalisztikus nyersességgel fest képet, a hősök megszállottságának naiv, tiszta, hitét kiemelve (Isten őszi csillaga, 1962; Mostohagyerekek, 1963; Zsilipek, 1966). Kísérletezett az áttételesebb, szimbolikus megjelenítéssel is, szakítani akarva a közvetlen, publicisztikus szókimondással (Nyílj meg, ég!, 1971; Diagnózis, 1976). A didaktikus kifejtés, az érzelmi-indulati magatartás, a magyar történelem korszakos jelentőségű eseményinek drámai feldolgozásakor is jellemzője (Tüköráldozat, 1977). Az Új Írás és a Kortárs nevű folyóiratok közölték írásait. Több művéből film készült, így Makk Károly (Megszállottak), Kovács András (Isten őszi csillaga) és Novák Márk (Szentjános fejevétele) egy-egy filmje. Színpadi művei közül a Fegyverletételt a Vígszínház, Szerelmes égitestek című darabját 1985-ben a József Attila Színház mutatta be.

Művei[szerkesztés]

  • Hét márványplakett (elbeszélés, 1951)
  • Ütközet a levegőben (1953)
  • Jurankó Pál hazatér (regény, 1955)
  • Dűlőutakon (karcolatok, 1959)
  • Gonoszkátyú (kisregény, 1961)
  • Hideg van tegnap óta (regény, 1961)
  • Utas a Göncöl szekerén (regény, 1962)
  • Keserű lapu (elbeszélések, 1963)
  • Mostohagyerekek (regény, 1963)
  • Zsilipek (regény, 1966)
  • Fekete kötés (elbeszélések, 1966)
  • Későn (1966)
  • Örök malom (kisregény, 1969)
  • Mit tudtok ti Pille Máriáról? (regény, 1969)
  • Azok az álmok (regény, 1970)
  • Nyílj meg, ég! (elbeszélések, 1971)
  • Fegyverletétel (1972)
  • Szent János fejevétele (regény, 1972)
  • Diagnózis (elbeszélések, 1976)
  • Tüköráldozat (drámák, 1977)
  • Három regény (Keserű lapu; Görög történet; Miguel Dorado kadét két vallomása); Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1978

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 4; színészként: 13.[3]

Szerzőként[szerkesztés]

  • Pódium 64 (1964)
  • Későn (1966)
  • Fegyverletétel (1972)
  • Szerelmes égitestek (1986)

Színészként[szerkesztés]

  • Szilágyi László: Hulló falevél....Hámori Péter
  • Kornyejcsuk: Csillagtárna....Artyom
  • Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás....Koncz Ernő
  • Bródy-Kerekes: Palotaszálló....Péter
  • Strauss: Cigánybáró....Gábor diák
  • Miljutyin: Szibériai rapszódia....Pável
  • Mihajlov-Szamojlov: Titkos háború....Preobrezsánszkij
  • Major Ottó: Határszélen....Zászlóaljparancsnok
  • Wydrzynski: Klementina asszony szalonja....Karol
  • Borozina-Davidszon: Harmadévesek....Pável
  • Schenk: Falusi borbély....Keszeg Péter
  • Huszka Jenő: Aranyvirág....Lakáj
  • Brecht: A kaukázusi krétakör....Őrvezető

Filmjei[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

1993-tól hagyatékát a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/04938.htm, Galambos Lajos, 2017. október 9.
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  3. 2013. május 28-i lekérdezés

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]