Gage (Dvor)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gage
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Sziszek-Monoszló
Község Dvor
Jogállás falu
Irányítószám 44437
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 66 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 206 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gage (Horvátország)
Gage
Gage
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 16° 18′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 06′ 40″, k. h. 16° 18′ 40″

Gage falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 42, közúton 73 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinska gora déli lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve személynévi eredetű, mely a Gavrilo név Gaga alakú rövidített változatából alakult ki. Gage betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Gage benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. 1857-ben 134, 1910-ben 423 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A fasiszta megtorlás áldozatainak a faluban emlékművet állítottak. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 66 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
134 479 474 447 422 423 666 336 270 308 296 203 185 146 58 66

(1921-ben Trgovi lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A fasiszta terror áldozatainak emlékműve.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]