Gachal család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az eredeti Gachal-Eölvedy címer 1618-ból

A Gutkeled nemzetségből eredő Gachal, más néven Eölvedy nemesi család előbb Szatmár, majd Esztergom és Heves vármegyék életében játszott jelentős szerepet.

A család eredete[szerkesztés]

A Gachal (másként Eölvedy) család a Szatmár vármegyei Gachal (mostani írásmód szerint Gacsály) községtől nyerte a nevét. 1344-1358 évek között említtetnek akkori oklevelekben Boris és László de Gachal. Ezek a Gutkeled nemzetségbeli Elleus Szatmár vármegyei alispán fiai voltak, és tőlük származik a Gacsályi család, melynek egyik oldalágát alkotják az Eölvedy-Gachalok.

Esztergom vármegyében[szerkesztés]

A címerszerző (Gachal)-Eölvedy János Esztergom vármegyei alispán aláírása 1615-ből

1618. április 11-én II. Mátyás király Bécsben kelt oklevelével Gachal (Eölvedy) János Esztergom vármegyei alispánnak és unokatestvérének, Jakabnak, valamint a már született és születendő utódaik részére címert adományoz,[1] elismervén régi nemességüket. A címer leírása: Kékben kettős halom felett koronázott aranygriff kardot tart; sisakdisz: két ökörszarv (jobbról kék-arany, balról ezüst-vörös) között a pajzsalak kiemelkedőn karddal, melynek hegyén levágott turbános törökfő; takarók: vörös-ezüst, kék-arany. Kihirdette Esztergom megye, másolata a Magyar Országos Levéltárban található. (Act. Cott. Comar. Doc. nob. Nr. 119.) Hogy hogyan és mikor származott nyugatra, Gacsályról Eölvedre János és Jakab valamelyik őse, még további kutatást igényel.

A család az esztergomi érsek egyházi nemesei közé tartozott, és a verebélyi és szentgyörgyi érseki szék joghatósága alatt állt. Férfi tagjai a megye török hódoltsága idején javarészt az érsekújvári vár katonái voltak. Megyei hivatalokat is betöltöttek: a címert kapó Gachal János 1615-ben (amikor tanúkihallgatáson vett részt a törökök okozta sérelmekkel kapcsolatban)[2] és 1618-ban alispán, unokatestvére vagy fia, Jakab 1641-47 között esküdt, Eölvedy Pál 1639-45-ben esküdt, 1645-47-ben pedig jegyző volt.

Heves vármegyében[szerkesztés]

1692.június 8-án Eölvedről megjelentek Gachal András és Jakab Konkoly László Esztergom megyei alispán és bírótársai előtt és bizonyságlevelet kértek András részére, aki szabad birtok hátrahagyásával Poroszlóra akart költözni. 1693.október 27-én a gyöngyösi vármegyei közgyűlés Gachal Andrást felvette Heves vármegye nemesei közé, és utódai a (mai írásmód szerint) Gacsalok azóta is szép számmal élnek a Heves megyei Poroszlón, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszafüreden és Tiszaszentimrén. Gachal András fia, István Heves vármegye zászlójának őrzője (antesignanus) volt, a család több tagja pedig részt vett az 1809-es franciák elleni utolsó nemesi felkelésben és a győri csatában.

Híres Gachalok[szerkesztés]

A címer Eölvedy-Gachal József 1938-as nemességigazolásán

Gachal János (Poroszló, 1881. június 28.Torontálvásárhely (Debelyacsa) ? , 1944. november ? .) bánsági református esperes, majd püspök (1942-44), akit a jugoszláv partizánok kínoztak, majd öltek meg.

Eölvedy-Gachal József (Poroszló, 1889. május 28.Budapest, 1974.) Rökk Szilárd-díjas festőművész, akinek műveit a Magyar Nemzeti Galéria is őrzi.

Források[szerkesztés]

P 1803 Gachal-Eölvedy család iratai: Magyar Országos Levéltár

A Gachal másként Eölvedy család leszármazási táblázata című iratcsomó: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára

Vatai László: Gyanútlanul

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai

Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái

Gachal Jánosról

  1. https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Gachal_c%C3%ADmer
  2. http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/1328471/?query=SZO%3D%28E%C3%B6lvedy%29