Gaëlle Josse
| Gaëlle Josse | |
 | |
| Született | 1960. szeptember 22. (63 éves)[1][2] Franciaország |
| Állampolgársága | francia[3] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | a francia Becsületrend lovagja (2021. december 31.)[3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaëlle Josse témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gaëlle Josse (1960. szeptember 22.) francia költő, író.
Életpályája[szerkesztés]
Jogi, újságírói, pszichológiai tanulmányokat folytatott. Éveket töltött Új-Kaledóniában, jelenleg Párizs környékén él. Zenehallgatási klubot és kreatív-írás műhelyt vezet.
Az irodalomban költőként indult. Első regényével rögtön több francia regionális díjat is elnyert. Második regénye megkapta a rangos Alain-Fournier díjat. Leghangosabb sikerét Le dernier gardien d’Ellis Island (2014) című regényével aratta.
Regényei[szerkesztés]
- Les heures silencieuses (2011)
- Nos vies désaccordées (2012) – Alain-Fournier díj (2013)[4]
- Noces de neige (2013)
- Le dernier gardien d’Ellis Island (Noir sur Blanc, 2014) – Az Európai Unió Irodalmi Díja (2015)
- L'Ombre de nos nuits (2016)
- Un été à quatre mains (2017)
- Une longue impatience (2018)
- Une femme en contre-jour (2019), (Vivian Maier amerikai amatőr fotós életéről)
- Ce matin-là (2021)
Magyarul megjelent[szerkesztés]
Az Európai Unió díját 2015-ben elnyert regénye magyarul a 92. ünnepi könyvhétre jelent meg:
- Ellis Island utolsó őre. Regény (Le dernier gardien d’Ellis Island), ford. N. Kiss Zsuzsa. Vince Kiadó, Bp., 2021. augusztus 25.)[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Babelio (francia nyelven)
- ↑ a b PRER2130552D
- ↑ Gaëlle Josse, lauréate du prix Alain-Fournier (leberry.fr, 2013-04-12. Hozzáférés: 2021-08-29)
- ↑ [1] (lira.hu, hozzáférés: 2021-08-29)
Források[szerkesztés]
- Gaëlle Josse (babelio.com, hozzáférés: 2021-08-29)
- Gaëlle Josse Archiválva 2021. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (euprizeliterature.eu, hozzáférés: 2021-08-29)
