G. K. Chesterton
| G. K. Chesterton | |
 | |
| G. K. Chesterton, 1909 | |
| Élete | |
| Születési név | Gilbert Keith Chesterton |
| Született |
1874. május 29. Kensington, London, Anglia |
| Elhunyt |
1936. június 14. (62 évesen) Beaconsfield, Buckinghamshire, Anglia |
| Sírhely | Buckinghamshire |
| Nemzetiség | Brit |
| Házastársa | Frances Blogg |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | esszé, fantasy, keresztény szöveg, katolikus szöveg, misztériumdráma, vers |
| Alkotói évei | 1900–1936 |
| Kitüntetései | Szent Gergely Lovagrend parancsnoki fokozata |
 | |
| G. K. Chesterton aláírása | |
| G. K. Chesterton weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz G. K. Chesterton témájú médiaállományokat. | |
Gilbert Keith Chesterton, vagy G. K. Chesterton KC*SG (1874. május 29. – 1936. június 14.) angol író,[1] filozófus, drámaíró, újságíró, szónok, teológus, életrajzíró és kritikus. Gyakran nevezték az ellentmondások hercegének.[2] A Time magazin így jellemezte az írásait: „Ahol csak lehetséges volt szívesen használt közmondásokat, allegóriákat, de először gondosan átalakította őket.”[3] Műveinek egyik népszerű szereplője, a pap és egyben nyomozó Brown atya.[4] Műveiben számos egyházi utalás is fellelhető. Chesterton mint politikai gondolkodó, kinyilvánította véleményét a progresszivizmusról és a konzervativizmusról is: „A mai világ erről a két dologról szól: progresszivizmus és konzervatimizmus. A haladó gondolkodásúak folyton hibákat követnek el. A konzervatívok pedig meggátolják e hibák kijavítását.”[5] George Bernard Shaw, Chesterton „barátságos ellensége” a Time-ban így nyilatkozott róla: „Ez az ember egy kolosszális géniusz.”[3] Életrajzírók a volt viktoriánus írók követőjének nevezik.[6]
Tartalomjegyzék
Magyarul[szerkesztés]
1944-ig[szerkesztés]
- Az ember, aki csütörtök volt. Lidércnyomás; ford. Zsoldos Benő; Tevan, Békéscsaba, 1918
- Apolló szeme. Az angol eredeti teljes szöveg és hű fordítása; ford. Schöpflin Aladár; Lantos, Bp., 1920 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár)
- Hagyományok és hazugságok; ford., bev. Hevesi Sándor; Révai, Bp., 1920 (Mesterművek. Révai)
- Igazságot!; ford. Hévey Gyula; Szt. István Társulat, Bp., 1920
- Páter Brown ártatlansága; ford. Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1921 (A Nemzeti Újság aranykönyvtára)
- A kék kereszt. Detektív-történetek; ford. Bartos Zoltán; Kultúra, Bp., 1921 (Detektív- és kalandor-regények)
- Páter Brown ártatlansága; ford. Zilahi László; Bécsi Magyar Kiadó, Wien, 1921 (Regényfüzér)
- Assisi Szent Ferenc; ford. Reményi József; Szt. Bonavaenturs Ny., Cluj-Kolozsvár, 1926
- Páter Brown bölcsessége; ford. Aradi Zsolt, előszó Gogolák Lajos; Franklin, Bp., 193? (Az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség könyvei)
- Aquinói Szent Tamás; ford. Boldizsár Iván; Szt. István Társulat, Bp., 1938
- Páter Brown leleplez. Regény; ford. Raics István; Bartsch, Bp., 1943 (Hétfői regény)
- Muzsika. Válogatott versek; ford. Raics István; Rózsavölgyi, Bp., 1944
- Don Quijote visszatér. Regény; ford. Sárkány Sándor; Hajnal, Bp., 1944
1945–1989[szerkesztés]
- A jámbor Brown atya; ford. Bartos Tibor, utószó Ungvári Tamás; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
- A nonszensz védelmében; ford. Geher István / Rémregények védelmében; ford. Bartos Tibor; in: Hagyomány és egyéniség. Az angol esszé klasszikusai; vál. Európa Könyvkiadó munkaközössége, közrem. Ruttkay Kálmán, Ungvári Tamás, utószó Abody Béla, jegyz. Abádi Nagy Zoltán; Európa, Bp., 1967
- Assisi Szent Ferenc és a Fioretti; ford. Antal Lukács, Kaposy József; Szt. István Társulat, Bp., 1980
- Igazságot! / Az örökkévaló ember; ford. Lukácsi Huba, Radnai Ferenc; Szt. István Társulat, Bp., 1985
- Az ember, aki Csütörtök volt. Rémálom; ford. Rakovszky Zsuzsa; Helikon, Bp., 1987
1990–[szerkesztés]
- Mystery, humour, adventure / Sir Arthur Conan Doyle: That little square box. Az a kis négyszögletes doboz / Gilbert Keith Chesterton: The blast of the book. A könyv átka; átdolg G. K. Magidson-Stepanova, ford. Molnár Sándor; kétnyelvű kiadás kezdőknek; Bagolyvár, Bp., 1990 (Balance könyvek)
- Mystery, humour, adventure. Two stories by G. K. Chesterton / The tremendous adventure of major Brown. Brown őrnagy óriási kalandja / The paradise of thieves. A tolvajok paradicsoma; átdolg. G. K. Magidson Stepanova, ford. Molnár Sándor; Bagolyvár, Bp., 1990 (Balance könyvek)
- Eretnekek; ford. Lukácsi Huba; Szt. István Társulat, Bp., 1991
- Brown atya botránya; ford. Péter Ágnes; Móra, Bp., 1991
- Önéletrajz; ford. Vági Barnabás, Katona László, Szőnyi Szilárd, előszó, névmutató, jegyz. Zsille Gábor; Szt. István Társulat, Bp., 2002
- A józan ész nevében; ford. Görgényi Tamás; Kairosz, Bp., 2003
- Mi a baj a világgal? 1910; ford. Görgényi Tamás; Kairosz, Bp., 2004
- Brown atya hitetlensége; ford. Péter Ágnes; Új Ember, Bp., 2007
- Brown atya titka; ford. Zombory Erzsébet; Új Ember, Bp., 2007
- Brown atya ártatlansága; ford. Péter Ágnes; Új Ember, Bp., 2011
- A vándorló kocsma; ford. Tamás Gábor; Metropolis Media Group Kft., Bp., 2013 (Galaktika fantasztikus könyvek)
Irodalom[szerkesztés]
- André Maurois: Gondolatművészek és szóbűvészek - A mai angol irodalom mesterei (Dante Kiadó, Budapest, 1936)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "Obituary", Variety, 17 June 1936
- ↑ (1974. május 24.) „G.K. Chesterton, the Eccentric Prince of Paradox”. Christianity Today. (Hozzáférés ideje: 2014. július 8.)
- ↑ a b "Orthodoxologist", Time, 11 October 1943, <http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,774701-3,00.html>. Hozzáférés ideje: 2008-10-24.
- ↑ O'Connor, John. Father Brown on Chesterton, Frederick Muller Ltd., 1937
- ↑ "The Blunders of Our Parties", Illustrated London News, 1924-04-19.
- ↑ Ker, Ian (2011). G. K, Chesterton: A Biography. Oxford University Press, p. 485.
Források[szerkesztés]
|
