G. Fekete Géza
| G. Fekete Géza | |
 | |
| Benczúr Gyula szobra Nyíregyházán, G. Fekete Géza alkotása | |
| Született | 1906. február 27.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1976. április 7. (70 évesen) Budapest |
| Beceneve | Ficu |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Fekete Géza Dezső |
| Foglalkozása | szobrász |
| Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1926–1932) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (5/2-1-104)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz G. Fekete Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
G. Fekete Géza, Galántai Fekete Géza[4] (Budapest, 1906. február 27. – Budapest, 1976. április 7.) magyar szobrász, Fekete Géza Dezső szobrászművész édesapja, Fekete Gabriel Dávid szobrász nagyapja. Fekete Géza Péter képzőművész nagyapja.
Pályafutása[szerkesztés]
1925-ben az Iparművészeti Iskolában végzett, majd 1926 és 1932 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mesterei Szentgyörgyi István és Telcs Ede voltak. 1935-ben megkapta Budapest ösztöndíját, a Ferenc József jubileumi díj dicsérő elismerését, az 1940-es Sportdíj pályázaton II. díjat kapott. Bokszoló című szobráért 1952-ben a Helsinki Olimpia szellemi versenyének elismerő oklevelével jutalmazták. 1930-tól állított ki, az 1950-es és 1960-as években restaurátorként is dolgozott. Köztéren húsz szobra áll, portréinak száma kétszázra tehető.
Egyéni kiállítások[szerkesztés]
- 1935, 1938 • Gyűjtemény kiállítás, Műterem, Budapest
- 1939, 1973 • Sportszobor [ifj. Fekete Gézával], FTC Klubház, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]
- 1931 • Művészcsoportok kiállítása, Műcsarnok, Budapest
- 1935, 1944 • III., VII. Nemzeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1935 • Munkácsy Céh, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1936 • Jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1938, 1939 • Hét magyar művész 2, harmadik kiállítás, Műterem, Budapest (kat.)
- 1940 • Sportdíj kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest
- 1940, 1942, 1943 • I., II., IV. Magyar Művészetért, Budapest
- 1941 • Jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1942 • Őszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
- 1943 • Művészet az iparban. Üveg és fémipari kiállítás, Országos Magyar Iparművészeti Tanács Székház • Iparművészeti Kiállítás, Kassa
- 1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1950-1954 • 1-5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Művek közgyűjteményekben[szerkesztés]
Iparművészeti Múzeum, Budapest • Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Köztéri művei[szerkesztés]
- Karner, Ruppert (1929, dombormű, újból felállítva 1945 után, Budakeszi út 48/a)
- Szt. József (homlokzat, 1941, Győr, Orsolyiták Tanintézet)
- Benczúr Gyula (kőszobor, 1940, Nyíregyháza)
- Horthy István emlékmű (bronz, 1944, Borsa)
- Vasmunkás (1950, Szombathely)
- Úttörő (1950, Szeged)
- Ifjúság-Katona (kőszobor, 1952, Pécs)
- Katona (műkőszobor, 1953, Szeged)
- Bányász (1952, Komló)
- Bányász (1954, Ózd)
- Hajóműszerész (kőszobor, 1955, Hajógyár)
- János vitéz (dombormű, vörösmárvány, 1955, Keresztúri úti általános iskola)
- Mezőgazdaság és Ipar - Munkás-paraszt szövetség (1956, EMAG)
- Sportoló leány (1956, Békéscsaba)
- Nő könyvvel (1962, Szikszó)
- Karikás Frigyes (dombormű, 1963, Felsőerdősor úti általános iskola)
- Ülő női akt (mészkő, Országos Korányi TBC Kórház)
- Színészet (1966, Budapest, Budavári Palota)
- Ökölvívó (1967, Budapest, Honvédelmi Minisztérium)
- Leány kagylóval (kútfigura, 1970, Orosháza, Kórház)
- Dr. Oravecz Béla (emléktábla, vörösmárvány, 1973, Budapest, Markó u. 22.)
- Ülő, olvasó lány (kútszobor, kő, 1975, Budapest, Nyugdíjas Pedagógusotthon kertje)
- Mattyasovszky Kasszián emlékmű (Esztergom)
Síremlékek[szerkesztés]
- 1931: Bársony István, Budapest, Kerepesi temető
- Tury Zoltán, Budapest, Farkasréti temető
- Szlabey Valérián kripta, Esztergom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04257.htm, Fekete Géza, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Curriculum Vitæ Fekete Géza szobrászművész honlapja]
Források[szerkesztés]
- Artportal
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
- Művész életrajzok. Az életrajzokat és minősítéseket Tasnádi Attila szövegezte meg. Szerk. B. Varga Sándor. [3. kiad.] Bp., Képcsarnok Propaganda, 1978. XXIV,
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
