Gözsy Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gözsy Béla
Született 1903. március 26.
Csíkszereda
Elhunyt 1979. január 10. (75 évesen)
Montréal
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gyógyszerész,
egyetemi tanár

Gözsy Béla (Csíkszereda, 1903. március 26.Montréal, 1979. január 10.) erdélyi magyar gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság tagja, Gözsy Árpád fia, Gözsy Béla Leó unokája, Gözsy Sándor Európa-bajnoki ezüstérmes tőrvívó bátyja.

Élete[szerkesztés]

Szülővárosában, Csíkszeredában gyakornok volt apja gyógyszertáránál, 1924-ben a budapesti tudományegyetemen gyógyszerészi, majd 1926-ban ugyanott gyógyszerészdoktori diplomát szerzett. 1926-ban tanársegéd lett a budapesti egyetem közegészségtani intézetében. Az 1930-as évek elejétől kezdődően Szent-Györgyi Albert biokémiai intézetében munkálkodott a szegedi egyetemen. Itt 1932-ben megszerezte a biokémiai doktorátust. 1940-ben átkerült a budapesti Phylaxia Oltóanyag-termelő Intézetbe, ahol elsőként vezette be a szérumtermelésbe a liofilizálás módszerét. 1945-ben a budapesti Szervita Gyógyszervegyészeti Laboratórium vezetője lett. Itt penicillin- és sztreptomicinkutatásokkal foglalkozott. 1949-ben a párizsi Journal Physiologie című szaklapban több dolgozata is megjelent. Párizsból átkerült a montréali (Kanada) egyetem Mikrobiológiai és Higiéniai Intézetébe. Itt többek között a BCG-oltások hatását, a fagocitákat, az influenzavírust, valamint az antihisztaminokat kutatta. Ugyanitt lett egyetemi oktató is.

Művei[szerkesztés]

  • Az ecetsav fertőtlenítő hatása (Bp., 1926)
  • Studies on Phagocytic Stimulation (dr. Kátó László orvos társszerzővel, Montréal, 1957)
  • Studies on the effects of phagocytic stimulation on microbial disease. I. Action of RES stimulators on the histamine depleted reats. (Arch. int Pharmacodynamic, 1957)
  • Changes in capillary permeability in the skin of rats. Histamine depleted with 48/80. dextran oreggwhite (Journal Physiol, 1957)
  • Role of 5-hydroxytryptamine in the inflammatory process (Science, 1957. 125)

Források[szerkesztés]