Gólyacsőrű halción
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pelargopsis capensis (Linnaeus, 1766) | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gólyacsőrű halción témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gólyacsőrű halción témájú médiaállományokat és Gólyacsőrű halción témájú kategóriát. |
A gólyacsőrű halción (Pelargopsis capensis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Tartalomjegyzék
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, az Alcedo nembe Alcedo capensis néven.[3]
Alfajai[szerkesztés]
- Pelargopsis capensis burmanica Sharpe, 1870
- Pelargopsiscapensis capensis (Linnaeus, 1766)
- Pelargopsis capensis cyanopteryx (Oberholser, 1909)
- Pelargopsis capensis floresiana Sharpe, 1870
- Pelargopsis capensis gigantea Walden, 1874
- Pelargopsis capensis gouldi Sharpe, 1870
- Pelargopsis capensis innominata (Oort, 1910)
- Pelargopsis capensis intermedia Hume, 1874
- Pelargopsis capensis javana (Boddaert, 1783)
- Pelargopsis capensis malaccensis Sharpe, 1870
- Pelargopsis capensis osmastoni (E. C. S. Baker, 1934)
- Pelargopsis capensis simalurensis Richmond, 1903
- Pelargopsis capensis sodalis Richmond, 1903[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Dél- és Délkelet-Ázsiában, Banglades, Brunei, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, a Fülöp-szigetek, Szingapúr, Srí Lanka és Thaiföld területén honos. Kóborlásai során eljut Kínába is. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, tengerpartok, folyók, mocsarak és patakok környéke, valamint mesterséges vizek, szántóföldek és vidéki kertek. Állandó nem vonuló faj.[4]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 35 centiméter, testtömege 140-225 gramm.[5]
Életmódja[szerkesztés]
Főleg tengeri és édesvízi halakkal és rákokkal táplálkozik, de fogyaszt békákat, gyíkokat, rágcsálókat, fiatal madarakat és rovarokat is.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ a b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
Forrás[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. június 7.)(angolul)
