Ugrás a tartalomhoz

Góliátbéka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Góliát béka
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
IUCN3.1[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Petropedetidae
Nem: Conraua
Faj: C. goliath[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]
Tudományos név
Conraua goliath
George Albert Boulenger, 1906[13]
Szinonimák
  • Rana goliath
    (Boulenger, 1906)
  • Gigantorana goliath
    (Noble, 1931)
  • Paleorana goliath
    (Scortecci, 1931)
  • Rana (Conraua) goliath
    (Parker, 1936)
  • Conraua goliath
    (Lamotte, Perret & Dzieduszycka, 1959)[2][14]
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Góliát béka témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Góliát béka témájú médiaállományokat és Góliát béka témájú kategóriát.

A góliátbéka (Conraua goliath) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a Conraua nemébe tartozó faj. Nevét a bibliai alak, a hatalmas termetű Góliát után kapta.[8]

A Földön ma élő legnagyobb békafaj.[15][16] Eddigi legnagyobb példányát 1989-ben Kamerunban találták: hossza 36,83 cm, tömege 3,66 kg volt.[17][18]

A fajt 1906-ban fedezte fel George Latimer Bates amerikai természettudós és hittérítő, aki a British Múzeum számára gyűjtött állatokat Nyugat-Afrikában. Kamerunban lelt rá a mindeddig ismeretlen fajra.[19][20][21] A faj leírása egyetlen példányon alapult.[22]

Előfordulása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedési területe igen korlátozott, a kameruni Sanaga folyó északi részének utolsó 200 km-étől az egyenlítői-guineai Benito folyó utolsó déli 150 km-éig terjed. Ez a terület nagyjából párhuzamosan halad a partvonallal, és magában foglalja a Benito, Wolo és Mbini folyók medencéit. Sűrű egyenlítői esőerdő veszi körül, 150–180 km szélességben.[19][23][24]

Élőhelye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A faj tipikus élőhelye csapadékos, magas hőmérsékletű és páratartalmú. A zuhatagokkal tarkított magas oxigéntartalmú, gyors sodrású folyóvizeket kedveli, melyek homokos fenékkel rendelkeznek. A víz hőmérséklete nem lehet 22 °C alatti.[25]

A szaporodásához is elengedhetetlen, de a kifejlett állatok is ritkán hagyják el a vizet. Ha a szárazföldön megzavarják őket, azonnal a vízbe ugranak. A parton az árnyékos helyeket keresi.[26] Csak ott tud élni, ahol a Dicraeia warmingii nevű vízinövény is megtalálható, mert ebihalai számára életük első heteiben ez jelenti a legfőbb táplálékot.[15][27]

Megjelenés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Súlya meghaladhatja a 3 kilogrammot, láb nélküli testhossza a 33 centimétert.[28][29][30] A békáknál szokatlan módon a nőstényeknél nagyobbak a hímek.[26][31]

Hátsó lábai hosszabbak a mellsőknél, rendkívül erőteljesek, kinyújtva akár a 80 centiméteres hosszúságot is elérhetik, közöttük úszóhártya feszül. A második lábujja a leghosszabb. Combja emberi csukló vastagságú.[32]

Színe a hátoldalán és végtagjai felső részén kékesszürke, vagy sötétzöldes barnás, hasi részén és végtagjai alsó részén sárgás-, vagy narancssárgás barna. Háromszögletű feje széles, lapított, háta és végtagjai felső része érdes, szemölcsös. A szem mögötti résztől, a fül fölött fekete sáv húzódik a mellső lábakig.[19] Hanghólyaggal nem rendelkeznek.[33][34] A nagyobb példányok szeme 2,5 cm átmérőjű is lehet.[24][35]

Az ebihalak és a frissen átalakult példányok a kifejlett békához képest kicsik, nagyjából azonos méretűek a normál méretű békák fiatal egyedeivel, de a faj jellegzetességei már ekkor is láthatóak, igaz színűk még világosabb és zöldebb.[15][36]

Életmód

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nappal bőrük védelme érdekében inkább az árnyékos helyeket keresik, csak kis időt töltenek sütkérezéssel a nedves sziklákon ülve. A zuhatagokból kiálló, vízpermetes sziklákat részesítik előnyben, mely szürkés, rücskös bőrüket nedvesen tartja és ahol jól beleolvadnak a környezetükbe. Időről időre pozíciót váltanak, feltehetőleg a hő- és vízegyensúlyuk fenntartása érdekében. Általában körülbelül 35 percig maradnak a napon, majd körülbelül 15 percre visszatérnek a vízbe.

Látásuk kiváló, rendkívül éberek, körülbelül 40 méteres körzetben pásztázzák folyamatosan a környezetüket és a legkisebb mozgásra, vagy környezeti változásra azonnal a vízbe ugranak, ezért rendkívül nehéz a megközelítésük. A vízbe ugrás után általában 15 percig maradnak a víz alatt, majd a szemüket és orrcsúcsukat kidugva még egy ideig figyelik a környezetüket, míg újra ki mernek jönni a vízből.

Elsősorban éjszaka aktívak. Zsákmányukat hosszú, ragadós nyelvükkel kapják el. A 2–3 kg közötti állatok, hosszú, erős hátsó lábaikkal akár 1,2–3 méter közötti távolságot is képesek ugrani. A felnőttek viszonylag kis helyen mozognak, vadászterületük 20–40 négyzetméteres.[8][25][37]

Tápláléka

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ebihal növényevő, tápláléka kizárólag a Dicraeia warmingii növény.[8][27][33]

A felnőtt béka nem válogatós, szinte minden állatot elfogyaszt, ami nála kisebb. Férgeket, rovarokat, ízeltlábúakat, pókokat, rákokat, halakat, skorpiókat, békákat, kisebb kígyókat és teknősöket,[25][35][38][39] de még madarakat és denevéreket is.[40][41][42]

Szaporodása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rövid párzási időszak júliustól augusztusig tart.[20] A góliátbéka, a békák többségével ellentétben nem ad ki kuruttyoló párzási hívóhangokat, mert nem rendelkezik hanghólyaggal,[15][38] helyette a levegő beszívásával majd kipréselésével hosszú fütyülő hanggal hívja magához a nőstény békákat.[35][43] Szaporodásához a víz elengedhetetlenül szükséges, petéiket is vízinövényekre rakja.[38] A párzási idő alatt a hím békák a vízben harcolnak egymással,[31] majd a folyók alján félköríves tenyészterületet építenek, hogy odacsalogassák a nőstényeket.[39] A peterakás nagyjából 2 órán át tart. Óránként körülbelül 50 petét rak a nőstény,[8] amit később nem gondoznak, magukra hagyják őket.[44] Meglepő módon kezdetben sem a peték, sem az ebihalak nem sokkal nagyobbak, mint más békáké, csak később gyorsul fel a növekedésük.[27] A peték átlagos átmérője körülbelül 3,47 mm, az egyes tojásokat tartalmazó zselés tömeg átlagosan 4 mm vastag, a pete súlya körülbelül 0,028 gramm.[8]

A békává fejlődés 85-95 napig tart,[22][23] az ivarérettséget 10-12 hónap alatt érik el.[40]

Fogságban nem szaporodik.[18]

Ellenségei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krokodilok, kígyók (főleg a kobrák és pitonok), de a legnagyobb veszélyt az ember jelenti számára.[24]

Életkor

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogságban 19–20 évig, (feljegyeztek már 21 éves kort megélt példányt is), vadon 15 évig élhet.[15][35]

Veszélyeztetettsége

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnagyobb ellensége az ember. A helyi lakosság körében nagy csemegének számít, ezért húsáért vadásszák, néha hobbiállatként tartják, békaugrató versenyeket is rendeznek velük.[45] A turisták körében is keresett ínyencség, ezért a helyi éttermek a békák folyamatos felvásárló piaca, körülbelül 5 dollárt fizetnek egy-egy példányért.[46]

Nyugatra a gyűjtők, kisállat-kereskedők, állatkertek részére történő vadbefogása is jelentős állományritkító. A kisebb példányokért 600, a nagyobbakért 3000 dollárt is fizetnek a gyűjtők,[21] ha élve tudják megkapni, mert szállítás közbeni halálozásuk rendkívül magas. A speciális körülményeket is nagyon nehéz megteremteni számára, ezért általában az élve maradt példányok sem élnek sokáig, még az állatkertek sem tudják hosszú távon megőrizni őket. A túlvadászás legnagyobb problémája, hogy már azelőtt megölik az állatokat, mielőtt azok ivaréretté válnának, így nem tudnak tovább szaporodni.[22] Fogságban egyelőre nem is tudják szaporítani.[33][40] Az ember miatt természetes élőhelye évente több ezer hektárral csökken. A folyókon gátakat építenek,[47] az esőerdők fáit kivágják, ezáltal a talaj az esőzések hatására belemosódik a folyókba, elszennyezve azok vizét,[43] valamint mezőgazdasági területeket hoznak létre az élőhelyükön. A vegyi anyagokat használó illegális halászat során a góliátbékák is elpusztulnak.[25][47] Egyre kifinomultabb módszerekkel és egyre újfajtább csapdákkal vadásszák.[8]

Védelmük

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A meglévő állomány védelmére sürgős intézkedések meghozatalára volt szükség, mivel egyedszámuk rendkívül lecsökkent. A kormány jelenleg három természetes élőhelyét Kamerunban, valamint az Egyenlítői-Guineában a Monte Alén Nemzeti Parkban, természetvédelmi területté nyilvánította,[45] külföldre történő exportját pedig 300 darabra korlátozta.[19]

Sajnos a védelmére hozott intézkedéseket a helyi lakosság nem tartja be, a kormány pedig nem tartatja be, ezért egy kisebb helyi tudós- és diákcsoport biztonsági őrséget hozott létre.

A helyi lakosság körében és az iskolákban ismeretterjesztő előadásokat is tartanak a faj jobb megismertetésére és annak elmagyarázására, mennyire fontos az ökoszisztéma számára, valamint egyedisége miatti fennmaradásuk.

A tudósok az élőhelyükön az eloszlásukat és egyedsűrűségüket vizsgálják, megkezdődött a peték begyűjtése is, hogy mesterséges körülmények között próbálják meg szaporítani a békákat.[48]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Giant Slippery Frog". iucnredlist.org. Hozzáférés: 2019. május 18.
  2. 1 2 "Conraua goliath". scientificlib.com. Hozzáférés: 2019. május 18.
  3. ↑ "Conraua goliath (Boulenger, 1906)". itis.gov. Hozzáférés: 2019. május 18.
  4. ↑ "Conraua goliath". arcgis.com. Hozzáférés: 2019. május 18.
  5. ↑ "Rana goliat Conraua goliath". madrid.org. Hozzáférés: 2019. május 18.
  6. ↑ "Conraua goliath". norfolkcounty.ca. Hozzáférés: 2019. május 28.
  7. ↑ "Goliath Frog". eol.org. Hozzáférés: 2019. május 28.
  8. 1 2 3 4 5 6 7 "Conraua goliath (Boulenger, 1906)". gbif.org. Hozzáférés: 2019. május 28.
  9. ↑ "Conraua goliath". animaldiversity.org. Hozzáférés: 2019. május 28.
  10. ↑ "AnAge entry for Conraua goliath". senescence.info. Hozzáférés: 2019. május 28.
  11. ↑ "Conraua goliath (Boulenger, 1906)". myspecies.info. Hozzáférés: 2019. május 28.
  12. ↑ "Taxonomy - Conraua goliath". uniprot.org. Hozzáférés: 2019. május 28.
  13. ↑ "Conraua goliath (Boulenger, 1906)". biolib.cz. Hozzáférés: 2019. május 18.
  14. ↑ "Search for Taxon: Conraua goliath". amnh.org. Hozzáférés: 2019. május 21.
  15. 1 2 3 4 5 "Óriás állatok". hir.ma. 2014. május 28. Hozzáférés: 2019. június 7.
  16. ↑ "Dínóevő békát találtak". index.hu. 2008. február 19. Hozzáférés: 2019. június 7.
  17. ↑ "Az állatvilág óriásai". erdekesvilag.hu. Hozzáférés: 2019. június 15.
  18. 1 2 "Furcsa óriások az állatok között". delina.hu. 2016. április 19. Hozzáférés: 2019. június 15.
  19. 1 2 3 4 "Minden békák legnagyobbika". felsofokon.hu. 2012. február 24. 2019. június 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. május 24.
  20. 1 2 "Goliath Frog". thefreedictionary.com. Hozzáférés: 2019. június 7.
  21. 1 2 "Goliath frog". thewebsiteofeverything.com. Hozzáférés: 2019. június 7.
  22. 1 2 3 "Goliath frog" (PDF). cites.org. Hozzáférés: 2019. június 7.
  23. 1 2 "Conraua goliath". amphibiaweb.org. Hozzáférés: 2019. június 8.
  24. 1 2 3 "Veleskokan goliáší (Conraua goliath)". afrikaonline.cz. 2019. március 1. Hozzáférés: 2019. június 8.[halott link]
  25. 1 2 3 4 "The biggest frog in the world — a true Goliath". manygoodtips.com. 2020. szeptember 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 11.
  26. 1 2 Hüllők és kétéltűek. Képes ismertető több mint 400 hüllő és kétéltű fajról. Mark O'Shea és Tim Halliday. Budapest: Panemex Kft. és Grafo Kiadó. 2001. 235. o. ISBN 963-9090-50-6
  27. 1 2 3 "Goliath Frog (Conraua goliath)". wordpress.com. 2017. szeptember 20. 2020. április 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 11.
  28. ↑ "Megtalálták a Föld legkisebb békáit". ng.hu. 2011. december 23. Hozzáférés: 2019. június 18.
  29. ↑ "Ördögi béka kövületei". ujszo.com. 2008. február 21. Hozzáférés: 2019. június 18.
  30. ↑ "16 óriási állat, amely valóban létezik – az ötödiktől rémálmaim lesznek". latnodkell.com. 2017. szeptember 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 18.
  31. 1 2 "Goliath Frog (Conraua goliath)". gonefroggin.com. 2016. január 11. Hozzáférés: 2019. május 24.
  32. ↑ "A tó békáinak nincs ünnepük" (PDF). oszk.hu. Hozzáférés: 2019. június 18.
  33. 1 2 3 "The Goliath Frog". fandom.com. Hozzáférés: 2019. június 19.
  34. ↑ "Frog-Goliath - csendes óriás a kihalás szélén". fehrplay.com. Hozzáférés: 2019. június 18.
  35. 1 2 3 4 "The Goliath Frog (Conraua goliath, Boulenger, 1906)". au-ibar.org. 2016. július 4. Hozzáférés: 2019. június 19.[halott link]
  36. ↑ "Conraua goliath". amphibiaweb.org. Hozzáférés: 2019. június 18.
  37. ↑ "20 Facts About Goliath Frogs – The World's Largest Frog". thefactsite.com. Hozzáférés: 2019. június 24. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; hibás nevek, pl. túl sok
  38. 1 2 3 "Dinoszauruszokat ölt a Belzebub-béka". kisskarikak.com. Hozzáférés: 2019. június 28.
  39. 1 2 "Goliath Frog (Conraua goliath)". campussociety.com. 2019. június 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. június 28.
  40. 1 2 3 "20 Facts About Goliath Frogs – The World's Largest Frog". thefactsite.com. Hozzáférés: 2019. június 28.
  41. ↑ "20 hihetetlenül óriási állat". fantasztikusvilag.hu. Hozzáférés: 2019. június 28.
  42. ↑ "Góliátbéka". vadallatok.hu. Hozzáférés: 2019. június 28.
  43. 1 2 "Goliath Frog (conraua Goliath)". jrank.org. Hozzáférés: 2019. július 20.
  44. ↑ "The Goliath Frog (Conraua goliath)". talitabateman.com. 2025. január 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 20. {{cite web}}: Text "2017-01-23" ignored (súgó)
  45. 1 2 "Goliath Frog". extinction.photo. Hozzáférés: 2019. július 29.
  46. ↑ "Góliát béka". lovetheteam.com. 2019. július 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 31.
  47. 1 2 "Goliath - a világ legnagyobb béka". play-azlab.com. 2019. július 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 28.
  48. ↑ "Taking Down Goliath". biographic.com. 2018. augusztus 3. Hozzáférés: 2019. augusztus 2.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Góliátbéka&oldid=29290952”