Cziffra Géza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Géza von Cziffra szócikkből átirányítva)
Cziffra Géza
Született1900. december 19.
Arad
Elhunyt1989. április 28. (88 évesen)
Dießen am Ammersee, NSZK
Állampolgársága
Foglalkozásaíró,
költő,
filmrendező
Kitüntetései
  • Bécs tartomány arany díszjelvénye (1975)
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1976)
SírhelyeOstfriedhof

SablonWikidataSegítség

Cziffra Géza (Géza von Cziffra) (Arad, 1900. december 19.Dießen am Ammersee,[1] NSZK, 1989. április 28.) magyar író, költő, filmrendező.

Életpályája[szerkesztés]

Az első világháború idején katonaiskolát végzett, majd a hadseregnek hátat fordítva élénk irodalmi tevékenységbe kezdett. Ady volt a mintaképe, aki találkozásukkor 6 soros verses dedikációt írt az akkor tizennyolc éves költő verskötetébe. Pajzán versei, novellái a Fekete Macskában s más aradi vagy temesvári kiadványokban[2] jelentek meg, verset, esszét, műfordítást közölt tőle a Tavasz, Magyar Szó, Erdélyi Szemle, Napkelet, Aradi Tükör és az aradi Munkás (ezek közül a Pán halála és Az új mese újraközölve a Magyar Szó és Tavasz írásaiból összeállított antológiában, 1971). Erdélyben kiadott kötetei: Ketten vagyunk csak (versek, Arad 1918); Júlia első násza (elbeszélések, Arad 1920); Fehér falu (regény, Arad 1922).

1921-ben Budapestre, Ausztriába költözött, ahol kezdetben mint újságíró dolgozott, majd rendezőasszisztens lett jeles német filmrendezők mellett, később dramaturg, színpadi szerző, forgatókönyvíró Budapesten, Ausztriában és Németországban.

Művei és emigrációban töltött évei[3][szerkesztés]

1926-ban jelent meg Bécsben Kárhozott asszonyok c. elbeszéléskötete. Az 1930-as évek elején Budapesten is forgatott. Irodalmi tárgyú filmje a Gulliver utazásai (1924) és a Szent Péter esernyője (1935). Magyar vonatkozású filmje a Liszt Ferenc életéről szóló A szerelmi álmok; filmforgatókönyvet írt Asztalos Miklós erdélyi tárgyú Alterego c. színdarabja nyomán (1941). A második világháború után Bécsben filmvállalatot alapított, majd a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le, ahol könnyű, szórakoztató vígjátékokat, látványos revüfilmeket írt és rendezett. 1975-ben Münchenben megjelent német nyelvű emlékirata magyar irodalmi kapcsolatait is felidézi.

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • Szövetségi Filmdíj (1985)

Irodalom[szerkesztés]

  • Ficzay Dénes: Ismeretlen Ady-vers és levél Aradon. Tiszatáj, Szeged 1959/2.
  • Kovács János: Irodalmi fejtörő. Utunk 1970/35.
  • Sütő Nagy László: Egy Ady-vers keletkezéséhez. Irodalomtörténeti Közlemények, Budapest, 1973/5. *Seidner Imre: Aradról indult. A Hét 1979/13.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Diessen am Ammersee
  2. Például: Én, Te, Ő…
  3. Ez a szövegrész törölve lett a RMIL-ból a cenzúra által (1980-81)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]