Geraldine albán királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Géraldine albán királyné szócikkből átirányítva)


Géraldine albán királyné
Skeda-Ahmet-Zogu.jpg
Született 1915. augusztus 6.
Budapest
Elhunyt 2002. október 22. (87 évesen)
Tirana
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa I. Zogu albán király
Gyermekei Leka Zogu albán trónörökös
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Géraldine albán királyné témájú médiaállományokat.

Gróf nagyapponyi Apponyi Géraldine (Budapest, 1915. augusztus 6.Tirana, 2002. október 22.) albán királyné.

Családja[szerkesztés]

A gróf nagyapponyi Apponyi család sarja. Apja nagyapponyi gróf Apponyi Gyula politikus, anyja Gladys Virginia Stewart amerikai milliomosnő. I. Zogu[1] albán király felesége, I. Leka albán trónkövetelő anyja és gróf Apponyi Albert kultuszminiszter, legitimista vezérszónok unokahúga.

Élete[szerkesztés]

Tanulmányait az Amerikai Egyesült Államokban és Párizsban végezte. Mivel családja időközben igen elszegényedett, a Magyar Nemzeti Múzeum kioszkjában dolgozott, amikor 1937-ben megkérdezte családja, hogy férjhez menne-e az albán királyhoz, aki hosszabb ideje már feleséget keresett az európai nemesség köréből, hogy dinasztikus terveit véghezvihesse. Egy fénykép alapján a nála jóval idősebb I. Zogu albán király meghívta őt Tiranába szilveszterre, ahol aztán hivatalosan is megkérte a kezét.[2] Az esküvőt 1938. április 27-én tartották Tiranában. A nagy kulturális különbségek ellenére hamarosan beilleszkedett az udvarba és nagy népszerűségre tett szert a népesség körében is. 1939. április 5-én megszületett a várt trónörökös is. 1939. április 8-án, Albánia olasz megszállása idején a királyi pár – újszülött fiukkal, Lekával – Görögországba, Törökországba menekült. A II. világháború idején Franciaországban, majd Friethben, Angliában éltek, ahol férje sikertelenül megpróbálkozott egy exilkormány létrehozásával. A második világháború után Albániában kikiáltották az Albán Népköztársaságot, így ekkor sem térhettek haza. 1946-tól 1955-ig Alexandriában Farouk király vendégeiként, 1955-től Párizsban éltek. Apponyi Géraldine férje 1961. április 9-én bekövetkezett halála után Madridban telepedett le. Fia I. Leka néven Albánia királyává nyilvánította magát, de az országba nem térhetett vissza. 1982-ben a királyi család a Dél-afrikai Köztársaságba költözött, ahol Leka kereskedőházat alapított.

Apponyi Géraldine 2002. június 15-én fiával, menyével és unokájával együtt hazatért Albániába.[3] Az anyakirálynét augusztusban egy francia kórházban ápolták tüdőproblémával, amelyet az orvosok szerint a dél-afrikai fennsíkról Tiranába való költözése okozott. Október 23-án egy tiranai katonai kórházban, nyolcvanhét éves korában halt meg. Tiranában temették el. Unokája, ifjabb (II.) Leka herceg az albán külügyminisztériumban dolgozik 2007. óta.

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Uralkodói neve a nyelvhasználók körében és a történelmi szakirodalomban egyaránt előfordul Zog és Zogu alakban, míg családneve Zogu. A Zogolli vagy törökösen Zogoğlu névből rövidült Zogu-ra, amelyben a török oğlu (ejtsd ólu) jelentése 'fiú, fia', a teljes alak jelentése: 'Zog fia, Zogfi', és ebből vonta el a Zog / Zogu alakot uralkodói neveként, és így lett I. Zog vagy I. Zogu király (Zogu i Parë vagy mbreti Zog i Parë). A két alak keveredése abból adódik, hogy az albán nyelvben a tulajdonnevek is rendelkeznek hátravetett névelővel, ún. végartikulussal, és ez a Zog esetében Zogu ('a Zog') lesz, mely megegyezik a családnév Zogu alakjával. A család másik, nagyapjának, Xhelal (Dzselal) Zogollinak másodszülött fiától származó ága viszont a Zoga családnevet vette vel. A zog köznév jelentése albánul madár.
  2. Két magyar grófnőből lett muszlim uralkodó felesége a 20. században. Geraldine mellett a másik Szendrői Török Mária (May) (18771968) volt, aki Zubejda Dzsavidan néven II. Abbász Hilmi egyiptomi alkirály (kedive) (18741944) felesége lett 19011913-ig.
  3. A királyné annak ellenére hagyta ott dél-afrikai otthonát, hogy egy 1997. december 20-án az MTV-ben bemutatott, Dél-Afrikában készült magyar nyelvű interjújában azt állította, hogy már sohasem akar visszatérni Albániába. Lásd a külső hivatkozások: PORT.hu

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]