Ugrás a tartalomhoz

Gázai népirtás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gázai népirtás
Az izraeli hadsereg által okozott pusztulás Rafah-ban
Az izraeli hadsereg által okozott pusztulás Rafah-ban
Ország Palesztina

Izrael által megszállt terület

Israel and The Occupied Territories
HelyszínGázai övezet
Célpontpalesztinok
Időpont2023. október 7. – napjainkig[a]
Típus
Áldozatok65 ezer–335 ezer+[1][2]
Sérülteklegalább 167 ezer[3]
Elkövetők Izrael
Bűnrészesek:

A gázai népirtás az Izrael által Gázában tudatosan és tervezetten elkövetett, palesztinok elleni folyamatban lévő erőszak, amellyel Izrael megsértette a népirtás tilalmára vonatkozó nemzetközi jogi normákat, különös tekintettel az 1948-as genocídiumegyezményre. A vádak különösen a 2023-ban kezdődött háború során kaptak nagy nemzetközi figyelmet. A halottak számát a legtöbb szakértői csoport 65 ezer és 335 ezer közé helyezte. A közvetett halálozások száma ennek sokszorosa is lehet.[4][5][6]

Többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete szakbizottsága[7] és tényfeltáró bizottsága,[8] az Amnesty International,[9] az Orvosok Határok Nélkül,[10] az izraeli B’Tselem,[11] az Orvosok Az Emberi Jogokért (Izrael),[12] az Emberi Jogok Nemzetközi Szervezete,[13] népirtáskutatók,[14][15][16][17] nemzetközi jogtudósok, és más szakértők is egyetértenek, hogy Izrael népirtást követ el a Gázai övezetben élő palesztinok ellen, folyamatban lévő blokádjával, inváziójával és bombázásaival.[18][19][20][21] Több szervezet is kiemelte, hogy Izrael tudatosan gyilkol civileket az övezetben,[22][23][24] illetve éhínséget alakított ki Gázában, azzal a céllal, hogy részben vagy egészben kiirtsa a terület lakosságát. Ezek mellett Izrael népirtásnak nevezhető tevékenységei közé tartozik a polgári infrastruktúra elpusztítása, kórházi dolgozók és segélyekre várakozó emberek célbavétele, erőszakos kitelepítések, szexuális erőszak és születések megakadályozása.

2025. szeptember tizenhatodikán kiadott jelentésében az ENSZ tényfeltáró bizottsága hivatalosan is népirtásnak nevezte Izrael Gázai övezet elleni háborúját. A bizottság szakértőinek véleménye szerint Izrael háborújának során a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményben meghatározott öt bűntettből négyet elkövetett, nevezetesen: gyilkosság, súlyos testi vagy lelki sérülés okozása, olyan életkörülmények szándékos előidézése, amelyek célja a palesztinok teljes vagy részleges elpusztítása, valamint a születések megakadályozását célzó intézkedések bevezetése.[8]

A dél-afrikai kormány eljárást kezdeményezett a népirtással kapcsolatban, a Dél-Afrika kontra Izrael ügyben a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), a genocídiumegyezmény megszegéséért.[25] Az izraeli kormány tagadta a vádakat, és az önvédelem jogára hivatkozott.[26][27] Az ICJ előzetes rendelkezése szerint Dél-Afrika kezdeményezése megalapozott, és megerősítette, hogy a palesztinoknak joga van népirtástól való védelemhez.[28] A bíróság felszólította Izraelt, hogy tegyen meg mindent a népirtáshoz hasonló körülmények elkerülése érdekében, büntesse a népirtásra való felbujtást és engedje be a szükséges segélyeket Gázába.[26][29] Azt követően, hogy a döntés után Izrael csökkentette a beengedett segélyszállítmányok számát, a bíróság ismét figyelmeztette őket, egyúttal felszólított a rafah-i offenzíva megszüntetésére is.[30] Izrael azonban figyelmen kívül hagyta a bíróság felszólítását, kitelepítette a város lakosságát és több ezer épületet lerombolt.[31][32][33]

Háttér

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gázai övezet a megszállt palesztin területek része, rendkívül sűrűn lakott terület, amelyet 2007 óta a Hamász palesztin iszlamista ellenállási szervezet irányít. Izrael és Egyiptom zárlat alatt tartja a területet. Izrael ezt biztonsági okokkal indokolja, azonban a zárlatot számos nemzetközi szervezet kollektív büntetésként értelmezi, egyúttal megkérdőjelezi annak jogszerűségét.[34][35][36][37] A Gázai övezet körül 2006 után kialakult helyzet a Balfour-nyilatkozat kiadásával és az annak nyomán Palesztinába megindult tömeges zsidó bevándorlás miatt több, mint egy évszázada kezdődött[38] izraeli–palesztin konfliktus része.

2008 és 2022 közt a Gázai övezetben öt háború és több, mint harminc izraeli katonai hadművelet zajlott. Ezek a harcok jelentős károkat okoztak, ami miatt Gáza kiterjedt felújításra és helyreállításra szorult, de ez az izraeli zárlat miatt nem történhetett meg.[39] A gázai gazdaságot megfojtó izraeli zárlat következtében a palesztinok több, mint 80%-a már 2023-ban is a szegénységi küszöb alatt élt, 63%-a pedig nem tudta biztosítani saját élelemellátását.[40][41]

A 2023-ban kezdődött háború

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hamász és más palesztin fegyveres ellenállási szervezetek 2023. október 7-i támadása során több, mint 1100 izraeli civil és katona vesztette életét, a palesztin fegyveresek pedig nagyjából 250 embert foglyul ejtettek, köztük nőket, gyermekeket és időseket is.[42] A harci cselekmények során a palesztinok követtek el dokumentált emberi jogi és nemzetközi jogi jogsértéseket is.[43] Azonban a támadással egyidejűleg Izrael propagandakampányt indított a palesztinok ellen, igen súlyos, ám meg nem történt atrocitásokkal vádolva őket.[44] A támadás során elkövetett állítólagos palesztin brutalitást (a sajtóban és közösségi médiában megjelent, Izrael és az izraeli sajtó által terjesztett, a nyugati sajtó által átvett és felerősített,[45] palesztin brutalitásról, tömeges nemi erőszakról, lefejezésekről, felkoncolt terhes nőkről és magzataikról, mikrohullámú sütőben megsütött csecsemőkről, ruhaszárító kötélre sorban felkötött kisgyermekekről stb. szóló álhírek többségét időközben már megcáfolták[43][46][47][48][49]) Izrael szövetségesei elítélték, Izrael pedig a palesztin támadásra válaszul az önvédelem jogára hivatkozva kiterjedt támadást indított a Gázai övezet ellen. E válaszlépések részeként Izrael az övezetet teljes zárlat alá vette, elzárva az övezet villanyáram- és vízellátását, leállítva a telekommunikációs hálózatokat, lezárva a határátkelőket, a hadsereg pedig kiterjed légi[50] és szárazföldi támadásokat intézett a Gázai övezet ellen.[51]

2025 szeptemberére a palesztin halálos áldozatok száma a Gázai Egészségügyi Minisztérium szerint meghaladta a 65 000 főt, többségük nő és gyermek.[52] Ugyan az áldozatok számát Izrael és az Izraelt támogató lobbicsoportok és agytrösztök rendszeresen megkérdőjelezik és kétségbe vonják, a megszáltt palesztin területek népességnyilvántartását Izrael végzi, engedélyezi a Ciszjordánia és Gázai övezet közti utazást, a nemzetközi határátlépést, illetve további fenntartásokat kezeli, így a tényleges hamisítás nem lehetséges. A kérdéssel foglakozó szakértők és nemzetközi szervezetek hitelesnek és megbízhatónak tartják a palesztin hatóságok által szolgáltatott adatokat.[53][54][55]

Népirtással egyenértékű lépések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Elrendeltem a Gázai övezet teljes ostromát. Nem lesz áram, nem lesz étel, nem lesz üzemanyag, minden le van zárva. Emberállatokkal harcolunk, és aszerint járunk el.”

– Joáv Galant izraeli védelmi miniszter (2023. október 9.)[56]

Közvetlen gyilkosságok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ENSZ szakértői és emberi jogi szervezetek is kijelentették, hogy Izrael katonai fellépései a Gázai övezetben megsemmisítésnek számítanak,[57] amely egy emberiesség elleni bűntett. A bombázások első két hónapjában Izrael 25 ezer tonna robbanóanyagot dobott le a Gázai övezetre. Ezek közül sokat teljesen cél nélkül, sűrűn lakott területre, egész szomszédságokat elpusztítva.[58] 2023. október 7. óta az IDF sok esetben meggyilkolt fegyvertelen letartóztatott palesztinokat és orvosokat.[59][60][61] Izraeli katonák gyakran tömegesen megöltek palesztin civileket, esetekben családjuk előtt.[62] Meggyilkoltak fehér zászlót lengető embereket is.[62] 2024 áprilisában felfedeztek tömegsírokat, amelyekben találtak holttesteket kezeikkel összekötve, nőket és időseket is beleértve.[62] Orvosok azonosítottak gyermekeket egyetlen lőtt sebbel fejükön vagy mellkasukon, amely bizonyíthatja a célzott gyilkosságokat.[63]

Izraeli bombázásban megsérült gyermek

Az ENSZ és híroldalak számításai szerint a Gázai övezetben a halottak nagyjából 70%-a nő vagy gyermek volt.[64] 2024 januárjára közel 24 ezren haltak meg,[65] majd májusra ez a szám átlépte a 35 ezret, további legalább 10 ezer emberrel, akik a romok alatt voltak (így nem volt ismert, hogy életben voltak-e).[5] A háború első három hetében több gyermeket gyilkolt meg az izraeli hadsereg, mint ahány gyerek meghalt világszerte konfliktusokban bármely évben 2019 óta.[66][67] 2023 decemberére a sérültek száma 52 ezer felett volt,[68] öt hónappal később 77 ezer fölé emelkedett.[69][70]

A +972 Magazine és a Local Call is megírta, hogy az IDF a háború elején eldöntötte, hogy minden alacsony rangú Hamász-harcos megölése megér 15–20 polgári járulékos áldozatot, míg a magasabb rangú tisztviselők meggyilkolása akár száznál több járulékos polgári áldozatot is megér. Egy hírszerző kijelentette, hogy az izraeli hadsereg nem akarta csak hadi környezetben támadni a Hamász harcosait, inkább otthonaikban, családjaikkal együtt ölték meg őket: „mert sokkal könnyebb egy családi házat bombázni.”[71] Egy másik tisztviselő hozzátette, hogy alacsony rangú katonák megöléséhez Izrael csak olyan, nagy méretű irányítatlan bombákat használt, amelyek egész épületeket el tudtak pusztítani, hogy „ne pazaroljuk el a drága bombákat a jelentéktelen emberekre.”[71]

2024 márciusában a Haaretz megírta, hogy izraeli katonai parancsnokok „halálzónákat” jelölek ki, amelyekben az izraeli katonák bárkit megölhettek, akit megláttak, akkor is, ha fegyvertelenek voltak.[72][73] 2024 júniusában az Associated Press jelentése szerint az izraeli műveletekben egész palesztin vérvonalakat gyilkoltak meg, „addig soha nem látott szinten.”[74] Az izraeli Kneszet szerint az állam katonái arra voltak felszólítva, hogy buldózerekkel „gázoljanak el terroristákat, élve vagy holtan, százasával.”[75][76][77]

2023 októberében készült interjúk sérült palesztinokkal

A háborúban meghalt nők és gyermekek arányát megkérdőjelezték.[78][79] 2024 májusáig az ENSZ által használt 34 735 halottak számából csak 24 686-ot tudtak teljes mértékben azonosítani, ezeknek 52%-a volt nő vagy gyermek, 8% idős (bármely nem), és 40% férfi.[78] 2024 novemberében a szervezet kiadott egy elemzést csak legalább három forrás által azonosított halottak között, amelyeknek 70%-a volt gyermek vagy nő.[80] 2024 augusztusára a Gázai Egészségügyi Minisztérium (GEM) által kiadott halottak száma 40 691 volt, amelyeknek 51%-a volt nő és gyermek, 9%-a idősek és 40%-a férfiak.[81][82][83] Novemberre legalább 1410 gázai családot irtott ki teljesen Izrael. Mindezek mellett az adatok gyűjtése egyre nehezebb lett az elpusztított infrastruktúra következtében. A minisztérium elkezdett részben hírekre, mentőkre és családok által beadott információkra hagyatkozni.[84] Mike Spagat egyetemi professzor kijelentette, hogy nagyon fontos találni egy megbízható módszert a halottak számlálására.[85] Ugyan az izraeli kormány hivatalosan megkérdőjelezte a gázai halottak számát, az ország hírszerzése, az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet is megerősítette őket.[5]

Egy 2025-ös kutatás a traumás sérülések által okozott halálok számát 64 260-ra helyezte 2023. október és 2024. június között, és 70 ezer fölé októberre. Ezeknek 59,1%-a volt nő, gyermek és idős. Az eredmények szerint a GEM majdnem 41%-kal alulszámlálta a valós áldozatok számát: „alulmérték a katonai művelet valós hatását Gázában, mert nem vették figyelembe a nem traumás sérülések következtében történt halálokat, amelyek közé tartozik a kórházak bombázása, élelmezési bizonytalanság és vízhiány.”[86] Ha ezeket is beszámítjuk, a halottak száma 2025 januárjára könnyen átléphette a 80 ezret,[6] majd májusra valahol 77 ezer és 109 ezer között lett volna, amely a terület háború előtti népességének 5%-a.[87] A The Lancet által kiadott kutatásban a Gázai övezet lakosainak születéskor várható élettartama 34,9 évvel esett vissza 2023. október és 2024. szeptember között. A kutatás ezek mellett megerősítette a gázai minisztérium halálozási számait.[88]

2025 júniusában az IDF katonái azt állították, hogy azt parancsolták nekik, hogy lőjenek rá tömegekre a Gaza Humanitarian Foundation segélypontjai körül, legalább 1000 embert megölve.[89][90] Az Amnesty International szerint Izrael célja a lakosság éheztetése és kiirtása volt.[91] 2025 augusztusában a gázai kormány sajtóirodája szerint legalább 18 885 gyermek életét vesztette 2023 októbere óta.[92] A hivatalos izraeli számok alapján a halottak 83%-a civil, amely bármely konfliktus arányát átlépi a ruandai népirtás, a 2022-es mariupoli csata és srebrenica ostroma kivételével.[93]

Közvetett halálok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy európai-kanadai kutatásban megbecsülték a halálok számát, amelyek a konfliktus következtében történtek és történhetnek, de nem közvetlenül bombázásokban. A halott palesztinok száma betegségek következtében valószínűleg sokkal magasabb a konfliktus intenzitása, kórházak elpusztítása, étel-, víz-, és menedékhiány, illetve menekülésre alkalmas helyek nem létezése miatt. A kutatás eredménye szerint a közvetett halálok száma háromtól tizenötig terjedő többszöröse (2025. szeptemberi adatokkal számítva legalább 199 ezer, maximum 996 ezer) lehet a hivatalosan jelentett halotti számnak.[5] Mike Spagat szerint ennek a kutatásnak nincs elég megbízható alapja, hogy komoly becslésnek számíthasson, de fontos volt kiemelni, hogy a halottak száma nem csak a bombázások következtében fog emelkedni, és hozzátette, hogy a halottak száma valószínűleg „megrázóan magas.”[78][94][95] Donald Bloxham is kijelentette, hogy a halottak nagy része közvetett volt, amelyben nagy szerepet játszott az izraeli blokád, így igazából közvetettnek hívni őket helytelen.[6]

Egy 2024. októberi levél alapján,[96] amelyet a Gázai övezetben szolgáló amerikai egészségügyi dolgozók írtak, a legalacsonyabb becslés szerint 62 413 ember halt meg az övezetben éhínség következtében, akik közül a legtöbben fiatal gyerekek voltak, illetve több, mint 5 ezren haltak meg, mert betegségeiket nem tudták megfelelően kezelni.[97][98] A The Economist szerint két különböző kutatás is 35 év köré helyezte a születéskor várható élettartam csökkenését, amely egy szintre helyezné a ruandai népirtással.[99][100]

Éheztetés és blokád

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Alultápláltság következtében meghalt palesztin kislány

2024 februárjában a Human Rights Watch és az Amnesty International is kiadott közleményeket, amelyekben kijelentették, hogy Izrael nem tett eleget a Nemzetközi Bíróság (ICJ) január 26-án hozott határozatának, hogy engedélyezze a segély bejuttatását a területre.[101][102][103] A Refugees International hozzátette, hogy Izrael folytonosan akadályozta a segélyfolyamatok teljesítését Gázában.[104] Melanie Tanielian történész szerint az éheztetés és a blokád is népirtással egyenértékűnek kellene, hogy számítson, nem csak a bombázások.[105] Áprilisban az izraeli B’Tselem kijelentette, hogy a kialakuló éhínség tudatos izraeli politika következménye.[73]

2023 októberében a World Food Program felhívta a figyelmet a Gázai övezet csökkenő élelemellátására,[105] majd decemberben az ENSZ-szel együtt megírta, hogy az övezet lakosságának fele éhezett kevesebb, mint a 10%-a evett minden nap, és 48%-ot érte „extrém éhség.”[106][107][108] A palesztin külügyminiszter kijelentette, hogy „Izrael az éheztetést egy háborús eszközként használja a megszállt lakosság ellen,” amelyre egy izraeli tisztviselő azt mondta, hogy „rágalmazó” és „téveszmés.”[109] 2023-ban a külügyminiszter kijelentését megerősítette a Human Rights Watch is, mert Izrael tudatosan megakadályozta az étel és a víz beszállítását Gázába.[110] 2024 januárjában az ENSZ szakértői azzal vádolták Izraelt, hogy „elpusztítják Gáza élelemrendszerét és az élelmet fegyverként használják a palesztin emberek ellen.”[111] Februárban Bezalel Szmotrics, az izraeli pénzügyminiszter személyesen akadályozta meg amerikai támogatású lisztszállítmányok megérkezését Gázába, ezzel megszegve az izraeli ígéreteket az amerikai kormánynak.[112]

Hontalan palesztin gyerekek sorban állnak ételért Dír el-Balah-ban

2024 elején az ENSZ különleges jelentéstevője, Michael Fakhri kijelentette, hogy Izrael „felelős” a népirtásért Gázában, mert „bejelentette tervét, hogy elpusztítsa a palesztin embereket, teljesen vagy részben, csak azért, mert palesztinok,” és mert Izrael megtagadta az élelmet a palesztinoknak azzal, hogy

„visszatartották a humanitárius segélyt és tudatosan elpusztítottak kis halászhajókat, üvegházakat és gyümölcsösöket Gázában... Soha nem láttunk még olyat, hogy egy civil lakosságot ennyire éheztettek, ennyire gyorsan és ekkora teljességben, amely az egyetértés az éhezési szakértők köreiben. Izrael nem csak civileket céloz, hanem megpróbálja semmissé tenni a palesztinok jövőjét gyermekeik bántásával.”[113]

A Nemzetközi Bíróság januári döntése után Izrael 40%-kal kevesebb segélyt szállító járművet engedett be Gázába.[114] Márciusban az ICJ megújította szükséges intézkedéseiket, kiemelve a „páratlan élelembizonytalansági szinteket, amelyekkel a palesztinok élnek a Gázai övezetben az elmúlt hetekben, a járványok veszélyei mellett.” Hozzátették, hogy Izrael a januári határozat óta nem tett eleget az élhető viszonyok megteremtésére.[73]

2024 márciusában tizenkét izraeli emberi jogi szervezet is aláírt egy levelet, azzal vádolva országukat, hogy nem hajlandóak eleget tenni az ICJ döntésének, hogy megakadályozzák a népirtást.[115][116] Áprilisban Tlaleng Mofokeng különleges jelentéstevő azt írta, hogy Izrael „meggyilkolja és javíthatatlan sérelmet okoz palesztin civileknek bombázásaival,” hozzátéve, hogy „tudatosan és szándékosan hoznak létre éhínséget” és „népirtást” követnek el.[117]

Segélyosztó pontra sétáló gyermek Gázában

2024 októberében Izrael elrendelte teljes Észak-Gáza evakuációját az élelem, a víz és üzemanyag területre juttatásának teljes beszüntetésével, majd minden fennmaradó személy meggyilkolásával vagy letartóztatásával.[118][119][120][121] A segélyek bejuttatását teljesen megakadályozták majdnem két teljes hétig.[122][123] Stephen Devereux kutató szerint az elkerülhető halálok, amelyeket Izrael politikája okoz, „szinte teljesen biztosan háborús és emberiesség elleni bűncselekmény.”[124]

2024. november 21-én a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámín Netanjáhú miniszterelnök és Joáv Galant korábbi védelmi miniszter ellen, amiért az éheztetést háborús eszközként használták.[125]

Az éhezés következtében bekövetkezett halálok száma a háború kezdete óta

Izrael 2025 januárjában és februárjában elkezdett ismét beengedni segélyt az övezetbe a tűzszünet megkezdődését követően, de márciusban ismét blokádot vezettek be, mert a Hamász nem volt hajlandó elfogadni egy utólag módosított ajánlatot.[126][127] Négy napon belül az élelemellátmány jelentősen csökkent, az ételárak megduplázódtak. Az Oxfam és az UNICEF is éhínség veszélyét jelentette a területről.[128] Jogászok kijelentették, hogy a genfi egyezmények alapján az izraeli műveletek illegálisak voltak.[129]

2025 májusában, azt követően, hogy minden étel, gyógyszer és üzemanyag beszállítását betiltották két és fél hónapra,[130] Netanjáhú megosztotta, hogy be fognak engedni minimális segélyt Gázába a nemzetközi nyomás következtében. A terv szerint, amelyet az Egyesült Államok is támogatott, magáncégek osztották volna ki az ételt az övezet déli részén, az amerikai és izraeli kormány által felállított Gaza Humanitarian Foundation segítségével. A szervezetet sokan kritizálták, amiért segélyadó helyein többször is meggyilkolt civileket az izraeli hadsereg. Az ENSZ ellenezte a tervet, amiért politikai és katonai célok sikeréhez kötötték a segély kiosztását (egyre délebbre szorítva a palesztin lakosságot).[131][132]

elmérése szerint a gázai lakosság 100%-át érinti „magas szintű akut élelmiszerbizonytalanság,” míg szeptember 30-ra a lakosság 32%-a katasztrofális helyzetbe fog kerülni.[133] Augusztus 22-én az Integrated Food Security Phase Classification (IPC) megosztotta, hogy a Gázai övezet öt kormányzóságából legalább egyben – a Gáza kormányzóságban – éhínség van. Hozzátették, hogy egy hónapon belül ez a „humanitárius katasztrófa” állapot valószínűleg tovább fog terjedni Dejr el-Balah, valamint Hán Júnisz kormányzóságra is. Észak-Gáza kormányzóságból nem állt rendelkezésére elegendő adat a szervezetnek, de valószínűnek tartják, hogy az állapotok legalább olyan rosszak, mint Gázában.[133][134] Az éhínségtől szenvedők száma 2025 szeptember végére átlépheti az 1,1 millió főt.[135]

Kitelepítések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az egyik gázai sátortábor, ahol a kitelepített lakosság él

2024. október 6-án Izrael a Gáza északi részét háborús övezetnek jelölte meg, felszólítva a civil lakosságot, hogy hagyják el a területet.[136] Izraeli katonai elemzők és az Al Mezan Center for Human Rights is kijelentette, hogy ez volt a tábornokok tervének első szakasza, amelyet Dzsvora Ajland korábbi izraeli tábornok hozott létre a palesztinok kitelepítésére Gázából.[137]

A Human Rights Watch szerint a palesztinok kitelepítése háborús bűncselekmény és emberiesség elleni bűncselekmény. 2023 októbere óta az Izrael által bevezetett „evakuációk” 1,9 millió embert szorítottak ki lakóhelyükről, amely a Gázai övezet szinte teljes lakossága. Ezt leginkább nem egyértelmű, bonyolult direktívákon keresztül tették, amelyeket gyakran már bombázások közben adtak ki, biztonságos menekülő utak nélkül hagyva a civileket. A humanitárius zónákat gyakran megtámadták, megakadályozták a segélyek beszállítását, éheztetve a palesztinokat, elpusztították az infrastruktúrát és élhetetlen körülményeket alakítottak ki. Egyes izraeli tisztviselők nyíltan kijelentették, hogy le akarják csökkenteni Gáza méretét és kitelepíteni a palesztinokat, megerősítve a kormány etnikai tisztogatással egyértékű politikáját.[138][139] Az ENSZ emberi jogi irodája kijelentette, hogy Izrael lehet, hogy a palesztin lakosság elpusztítását okozza a kitelepítésekkel és gyilkosságokkal. Más nemzetek mellett Dél-Afrika is kritizálta az evakuációkat, és kijelentették, hogy részt játszanak a népirtásban.[140] A B’Tselem több izraeli tisztviselőt idézve kijelentette, hogy a háború egyik fő célja az etnikai tisztogatás.[11]

Kórházak elleni támadások és születések megakadályozása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A UNRWA által működtetett es-Sejk Radván egészségügyi központot izraeli támadások pusztították el

2023 novemberében a The Lancet, 2024 februárjában pedig a BMJ Global Health folyóiratban írta le több orvos tapasztalatát a gázai egészségügyi infrastruktúrával, illetve hogy az orvosok, kórházak célzása, és az izraeli politikusok retorikája népirtással egyezik meg.[141][142][143][144] Jogi szakértők is támogatták ezt az álláspontot. Izrael támadásainak következtében az egészségügyi infrastruktúra olyan szinten elpusztult, hogy humanitárius krízist alakított ki a területen.[73][145] Kórházak már 2023. október 23-án elkezdtek bezárni, mert kifogytak üzemanyagból, elveszítve áramellátásukat.[146] Ennek következtében több koraszülött csecsemő is életét vesztette,[147][148] míg izraeli bombázások gyakran értek orvosokat, mentőautókat és egészségügyi intézményeket.[73][149][150][151] Az Orvosok Határok Nélkül jelentése szerint saját emberei közül is többen meghaltak, illetve megerősítette, hogy az egészségügyi infrastruktúrát gyakran érik támadások.[152][153][154][155] A Gázai Egészségügyi Minisztérium már 2023 októberében kijelentette, hogy az egészségügyi rendszer „teljesen összeomlott.”[156] 2024 áprilisában az ENSZ egészségügyi különleges jelentéstevője, Tlaleng Mofokeng azt nyilatkozta, hogy „Az egészségügyi intézmények elpusztítása folytonosan növekedik, amelyet nem tudunk számon tartani.”[117]

A palesztin vöröskereszt munkásai egy bombázott mentőautó mellett

2025 februárjára legalább 160 egészségügyi dolgozót letartóztatott Izrael, míg további 24 holléte nem ismert, miután elhurcolták őket kórházakból. Az es-Sífa kórház igazgatója, Mohamed Abu Szelmia, akit hét hónap fogva tartás után engedett el Izrael vádemelés nélkül, részletezte a bántalmazást, amely érte és kijelentette, hogy „egyetlen nap se telik el kínzás nélkül.”[157] Ugyan többször is vád érte a Hamászt, hogy kórházakat használ katonai központjainak felállítására, több független nemzetközi szervezet is egyetértett, hogy Izrael nem adott elég bizonyítékot, hogy megindokolja a támadásait a nemzetközi jog szerint. (A nemzetközi jog szerint kórházak csak akkor támadhatók, ha van komoly bizonyíték arra, hogy katonai szerepet játszanak.)[158][159][160][161] Izrael ezek mellett nem engedett be független megfigyelőket a kórházakba, így a valós tényfeltárás szinte lehetetlen volt.[160][162][163][164]

2025 márciusában egy ENSZ-kutatásban kijelentették, hogy Izrael elkövetett népirtással egyenértékű támadásokat a gázai egészségügyi rendszer módszeres elpusztításával, ellehetetlenítve reproduktív klinikáinak működését, megakadályozva a szülésekhez, terhességekhez és születési utáni neveléshez szükséges gyógyszerek és ellátmányok beszállítását, „visszafordíthatatlan” kárt okozva a palesztinok jövőjében Gázában. A szervezet bizottsága szerint Izrael direkt elpusztította Gáza legnagyobb szervezeten kívüli megtermékenyítéssel (IVF) foglalkozó intézményét, amely havonta 2000–3000 személyt látott el.[165][166] A támadásban odaveszett több, mint 4000 embrió, illetve ezer ondóminta és nem megtermékenyített petesejt. Nincs rá bizonyíték, hogy bármilyen katonai szervezet felhasználta volna saját céljára az épületet. A bizottság szerint a klinika elpusztítása „egy palesztinok köreiben Gázában születéseket megakadályozó intézkedés volt, amely népirtó jellegű.”[167][168][169]

Ugyanebben a hónapban az ENSZ szakértői kijelentették, hogy Izrael tudatosan elpusztított több női egészséggel foglalkozó intézményt, és szexuális erőszakot használt háborús stratégiaként.[168][169]

Oktatási, kulturális és vallási helyszínek elpusztítása

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amnesty International azt írta, hogy „ugyan a történelmi, kulturális és vallási helyszínek és örökségek elpusztítását nem tiltja a genocídiumegyezmény, a Nemzetközi Bíróság kijelentette, hogy ilyen típusú pusztítás bizonyítékot adhat arra, hogy ennek tudatos elkövetésekor egy csoport kiirtása a cél.”[9] A Lemkin Népirtás-megelőző Intézmény szerint az, hogy Izrael célzottan elpusztított temetőket Gázában, bizonyíték a népirtás kivitelezésének szándékára, hiszen „eltörli egy nemzet történelmi jelenlétét.”[170]

Palesztinok egy Hán Júnisz-i mecset romjain állnak, izraeli bombázások után

2023. október 7. óta az izraeli hadsereget vádolták azzal, hogy iskolák ellen túlzott erőszakkal lépett fel,[171][172] kirabolt palesztinokat,[173] meggyalázta és megcsonkította meggyilkolt palesztinok holttesteit,[174] és nem tett megkülönböztetést civilek és a Hamász tagjai között.[73][175][176][177] A kulturális és oktatási intézmények célbavétele mellett a fehér foszfor felhasználását is népirtáshoz hasonló tettnek nevezték.[178][179]

2024. április 18-án ENSZ-szakértők Genfben elítélték Izraelt, amiért az oktatás megsemmisítése céljából elpusztították a gázai iskolák 80%-át, megöltek 5000 diákot, 261 tanárt és több tucat professzort.[180]

Az izraeli hadsereg az el-Iszrá Egyetem romjainál

Az Amnesty legalább négy különböző alkalmat talált, mikor semmi katonai stratégiai indoka nem volt kulturális és vallási célpontok elpusztítására, az izraeli hadsereg ezt mégis megtette.[9] Ezek közé tartozott az Azhar Egyetem, amelynek a népirtás kezdete előtt több, mint 14 ezer diákja volt, az el-Iszrá Egyetem, illetve számos mecset és temető. Az Amnesty az izraeli katonák által közösségi médiára posztolt videókat használta fel, hogy bemutassa a hadsereg elfogadhatatlan viselkedését és hozzáállását a pusztuláshoz, és ezzel népirtási szándékát. A szervezet kiemelte ezek mellett azt is, hogy Izrael elpusztította a gázai központi archívum épületét is, történelmi pusztulást okozva.[9]

2025 januárjáig összesen 815 mecsetet és 19 temetőt pusztítottak el.[181]

2025 júniusában az ENSZ kiadott egy jelentést, amelyben azt írták, hogy Izrael elkövetetett emberiesség elleni bűncselekményeket, amiért iskolákban és vallásos helyeken menedéket kereső civileket megölt. A jelentés szerint az oktatási intézmények 90%-a elpusztult Gázában.[57]

Komoly testi és lelki sértések, szexuális erőszak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Palesztin férfi sérült unokáival egy Izrael által bombázott menekülttáborban (UNRWA)

2023. október 7. óta a sérültek száma legalább 160 ezer, de a valós szám ezt valószínűleg meghaladja.[182][183] Gázában a legmagasabb az egy főre jutó amputáción áteset gyerekek száma a világon.[184][185][186][187] Ugyanebben az időszakban meghalt legalább 990 palesztin Ciszjordániában is. Izraelt vádolták azzal, hogy céltalanul tömegesen letartóztatott embereket, csonkítással, halállal, gyújtogatással és nemi erőszakkal fenyegették az őrizetbe vett palesztinokat.[188][189][190][191] 2024 márciusára legalább 17 ezer gyermek volt sérült és maradt egyszerre család nélkül. Emiatt egy addig nem létező orvosi szakkifejezést is létrehoztak: „sérült gyerek, nincs túlélő család” (angolul: wounded children, no surviving family; rövidítve: WCNSF).[63][192][193][194]

Palesztin gyermek, aki aközben sérült meg, miközben hatodjára menekült el adott lakhelyéről

2024 augusztusában az ENSZ emberjogi biztosának irodája bejelentette, hogy egy Negev-sivatagban található izraeli börtönből olyan jelentéseket kapott, hogy az ott letartóztatott palesztinokat gyakran megerőszakolják és szexuálisan zaklatják.[195] A Lemkin Intézmény ezt, és hasonló jelentéseket a „szexuális erőszak népirtás közben” kategóriába helyezte, illetve szerinte felért a „szexuális erőszak egy csoport megsemmisítésére” kitételének.[196]

2024. augusztus 25-én az ENSZ szerint a Gázai övezet 2,2 millió lakosa mindössze 39 km2 területen (nagyjából megegyezik Budapest III. kerületével) lakik, amelynek következtében a legalapvetőbb ellátás is szinte lehetetlen, és olyan betegségek, mint a Hepatitis C könnyen terjednek.[197]

Az Amnesty International szerint izraeli börtönökben elterjedt a palesztinok elleni erőszak, és „ez tökéletesen bemutatja a gázai palesztinok dehumanizálását, illetve testi és lelki bántalmazását, és figyelembe lehet venni, mikor viselkedés alapján bemutatjuk a népirtásos szándékot” a háborúban.[9] Az ENSZ Független Nemzetközi Nyomozóbizottsága szerint azért követik el az izraeliek a nemi alapú és szexuális erőszakot, hogy „dominálják, elnyomják és elpusztítsák a palesztin embereket, részben vagy egészben.”[167] Egy ENSZ-bizottság szerint a gázai háború 2025 szeptemberéig legalább 21 ezer gyermek fogyatékosságához vezetett.[198]

Jogi eljárások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi Bíróság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Egy 2024. február 29-én Izrael által elkövetett mészárlás, amelyben több, mint 110 segélyre váró palesztint meggyilkoltak, és több, mint 760-an megsérültek

2023. december 29-én Dél-Afrika keresetet nyújtott be a Nemzetközi Bíróságon (ICJ) Hágában azzal a váddal, hogy Izrael megsérti az 1948-as genocídiumegyezményt, és célzott intézkedéseket hajt végre a palesztin népcsoport részleges vagy teljes elpusztítása érdekében.[199]

Dél-Afrika szerint a katonai műveletek, az ostrom, a humanitárius segélyek akadályozása, valamint izraeli tisztviselők gyűlöletkeltő retorikája együttesen megalapozzák a népirtás tényállását. Az ICJ 2024. január 26-án előzetes intézkedéseket rendelt el Izraellel szemben, amelyek szerint:[200]

  • Izraelnek mindent meg kell tennie a népirtás megelőzése érdekében,
  • biztosítania kell a humanitárius segítség bejutását,
  • és hathavonta jelentést kell tennie az intézkedések végrehajtásáról.

2024 márciusában és májusában az ICJ további intézkedéseket rendelt el:[201][202]

  • Izrael nem akadályozhatja az élelmiszersegély bejutását a Gázai övezetbe,
  • abba kell hagynia offenzíváját Rafah-ban.

2025 júliusában Brazília csatlakozott Dél-Afrika keresetéhez.[203]

Nemzetközi Büntetőbíróság

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2024 májusában Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze elfogatóparancs kiadását kérte Benjámín Netanjáhú miniszterelnök és Joáv Galant korábbi védelmi miniszter ellen, kijelentve, hogy hihető alapja van azt feltételezni, hogy a két politikus háborús bűncselekményeket követ el a Gázai övezetben.[204] A listán nem szerepelt a népirtás vádja, amely legalitását tekintve nem egyenértékű az kiirtással.[205] A bíróság végül 2024 novemberében adta ki az elfogatóparancsokat.[206]

2024 decemberében az Amnesty International jelentést adott ki az izraeli népirtásról, és felszólította az ICC-t, hogy nyomozásukhoz adják hozzá a népirtás vádját is.[207][208] Ugyanebben a hónapban Omer Shatz izraeli jogtudós keresetet adott be a bíróságon, amelyben nyolc izraeli politikust nevezett meg, akiket kijelentéseik miatt népirtásra való felbujtással vádolt.[209] Az izraeli vezetők elleni eljárása miatt a bíróság alkalmazottaira és tisztségviselőire nyomást próbált gyakorolni Izrael, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is.[210][211][212]

2026. május 17-én hírek jelentek meg a nemzetközi sajtóban arról, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze új elfogatóparancsok kiadását kezdeményezte izraeli vezetők ellen.[213] Május 19-én Becalel Szmotrics, az izraeli kormány soviniszta, ultranacionalista, zsidó felsőbbrendűséget hirdető,[214] rasszista gyűlöletet keltő[215] minisztere maga erősítette meg, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze elfogatóparancs kiadását kezdeményezte ellene,[216] az ügyészt bűnözőnek, a bíróságot magát pedig antiszemitának nevezve.[217]

Izrael álláspontja

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Izrael kormánya visszautasítja a népirtás vádját. Álláspontja szerint katonai műveletei kizárólag a Hamász fegyveres szervezete ellen irányulnak, amely rendszeresen emberi pajzsként használja a polgári lakosságot. Izrael szerint Gáza humanitárius válsága elsősorban a Hamász tevékenységéből ered, és a civil áldozatokért nagyrészt ez a szervezet felelős.[218]

Nemzetközi reakciók

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  Dél-Afrika
  Országok, amelyek támogatták Dél-Afrika keresetét
  Országok, amelyek ellenezték Dél-Afrika keresetét
  Izrael

A vádak megosztott nemzetközi visszhangot váltottak ki:

Emberi jogi jelentések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Újszülött gyerek, aki egy izraeli bombázás következtében vesztette életét

Az Amnesty International és a Human Rights Watch jelentései szerint a Gázában elkövetett izraeli támadások számos alkalommal céloztak civil infrastrukturális elemeket (kórházak, iskolák, menekülttáborok), és aránytalan mértékű erőszakot alkalmaztak. Egyes jelentések szerint ezek az akciók felvethetik:[219][220]

  • a háborús bűnök,
  • az emberiesség elleni bűncselekmények,
  • sőt a népirtás gyanúját is.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete különmegbízottjai, például Francesca Albanese (a megszállt palesztin területek emberi jogi helyzetével foglalkozó különmegbízott), szintén úgy nyilatkoztak, hogy „Gáza civil lakossága megsemmisítés alatt áll.”[58]

Harmadik országok és cégek szerepe a népirtásban

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Meggyilkolt gyermekek holttesteinek maradványai egy Izrael által bombázott iskolában. A támadásban felhasználták a Boeing által gyártott bombákat

Izrael iránti rendíthetetlen támogatásuk miatt az  Egyesült Államok, az  Egyesült Királyság,  Egyiptom és  Németország is gyakran meg volt említve, mint nagy szerepet játszó ország, vagy esetleges bűnrészes a népirtásban. Az Egyesült Államok jelentős mértékű támogatást nyújtott Izraelnek a háború kezdete előtt és azóta is, összességében több, mint 22,7 milliárd dollárnyi segélyt küldve a háború első évében.[221] A Quincy Institute szerint a gázai pusztulásban nagy szerepet játszik az amerikaiak által Izraelnek biztosított diplomáciai védelem.[222] Joe Biden és Donald Trump kormánya is tagadta, hogy népirtás lenne Gázában. Trump önmaga is adott javaslatokat a palesztinok kitelepítésére és az infrastruktúra elpusztítására.[223]

A brit kormány betiltotta egyes palesztin szervezet támogatását,[224][225] és ugyan közvetlenül nem támogatta az izraeli kormányt fegyverekkel, több cégnek is engedélyezte a fegyverek eladását.[226] Ezeket az engedélyeket elméletileg nem szabad jóváhagyni, ha emberi jogokat sért a felhasználójuk.[227][228] Egyiptom segíti Izraelt a blokád fenntartásában, ezzel akadályozva a segély bejutását a Gázai övezetbe,[229][230][231] bár esetekben kifejezetten ellenezte Izrael kitelepítési politikáját[229] és támogatta Dél-Afrika keresetét.[232] A német rendőrség gyakran elnyomott Izrael ellenes tüntetéseket az országban, míg a német médiát is kritizálták, amiért néma maradt a népirtás idején.[233][234][235] 2024 márciusában Nicaragua keresetet adott be Németország ellen a népirtásban való szerepe miatt. a Nemzetközi Bíróságon.[236]

Ezek mellett különböző cégek is ide tartozhatnak:[73][207][237][238][239][240]

  • Az Németország Allianz több, mint egy milliárd dollárt fektetett be Izraelben a háború kezdete óta.[241] 2025 júniusában az ENSZ jelentésében megírta, hogy ezzel nagy szerepet játszott a népirtás lehetővé tételében.[242]
  • Az Amerikai Egyesült Államok Amazon az izraeli hadsereget támogatja Amazon Web Services szolgáltatásával, amelyet a kormány a gázai lakosság megfigyeléséből összeszedett adatok tárolására használ. Ez gyakran alapja volt bombázásoknak, amelyek sok civilt is megöltek.[243][244]
  • Az Amerikai Egyesült Államok Atlas Air szállítja az Egyesült Államokból a fegyvereket és bombákat Izraelbe.[245][246]
  • A Egyesült Királyság BAE Systems gyártja az izraeli hadsereg által használt Lockheed Martin F–35 Lightning II vadászrepülők darabjainak a 15%-át, illetve bombázó rendszereket.[247][248]
  • A Egyesült Királyság Barclays 2021 óta megemelte befektetéseit Izraelben és cégekben, amelyek támogatják az izraeli népirtást. Egy 2023. decemberi kutatás alapján az illegális izraeli telepeken működő cégek hatodik legnagyobb hitelezője volt Ciszjordániában.[249][250] A bank a vádakat tagadta, majd bejelentette, hogy meg fogja szüntetni befektetéseit.[251][252]
  • A Amerikai Egyesült Államok BlackRock az egyik legnagyobb befektető izraeli cégekben, illetve hadi-, pénzügyi-, és technológiai cégekben, amelyek közvetlenül köthetőek a gázai pusztuláshoz.[253][254]
  • A Amerikai Egyesült Államok Boeing GBU–31 JDAM siklóbombákat szállított Izraelbe az október 7-i támadásokat követően.[255] Az izraeli hadsereg felhasználta a cég által gyártott GBU–39 SDB fegyvereket a rafah-i menekülttábor, illetve iskolák bombázására.[256][257][258]
  • A Amerikai Egyesült Államok Boston Consulting Group tervezte meg az izraeli Gaza Humanitarian Foundation működését, amely nagy szerepet játszott palesztin személyek kitelepítésében.[259]
  • A Amerikai Egyesült Államok Caterpillar munkagép-gyártó cég évtizedek óta szállít Izraelbe páncélozott buldózereket, amelyeket a hadsereg palesztin épületek, otthonok és kulturális helyszínek lerombolására használ.[240][243][260]
  • A Amerikai Egyesült Államok Chevron olajvállalat sok nyereséget szerzett abból, hogy Izrael irányítása alatt van Palesztina erőforrásainak nagy része.[248][261]
  • A Amerikai Egyesült Államok Day & Zimmermann által gyártott lövedékekből legalább 14 ezret átadott az amerikai hadsereg az izraelinek 2023 óta.[262]
  • A Kína DJI drónjai közül többet is használt az izraeli hadsereg kórházak bombázására.[263]
  • Az Izrael Elbit Systems Izrael legnagyobb fegyvergyártója.[248][250]
  • A Japán FANUC több izraeli cégnek is juttat fegyvergyártó robotokat.[240]
  • A Amerikai Egyesült Államok General Dynamics Mk 84 bombái közül több, mint 14 ezret küldött az Egyesült Államok Izraelnek.[264] Ezek a bombák azonnali pusztulást okoznak 30 méteres területen, amelynek következtében lakott területen gyakorlatilag lehetetlen használni civilek meggyilkolása nélkül. Ennek ellenére az izraeli hadsereg már az október 7-i támadásokat követő hetekben több százat felhasznált Gáza északi részén.[265][266]
  • A Amerikai Egyesült Államok Google 2021-ben aláírt egy 1,2 milliárd dolláros szerződést Izraellel, amelynek része volt az Amazon Amazon Web Services szolgáltatása is. A Google mesterséges intelligenciával támogatja az izraeli hadsereget, amelyet arcfelismerésre használnak.[260] 2023 végén a Google bővítette a hadsereg hozzáférését mesterséges intelligenciájához, majd 2024 során tovább támogatta az izraeli kormányt, különböző megrendeléseket teljesítve.[248] 2025-ben megszüntették a tiltásukat, amely akadályozta vásárlóiknak, hogy szolgáltatásaikat katonai célokra használják.[267] Az ENSZ a Google-t nevezte meg, mint az izraeli népirtás és megfigyelőrendszer egyik legfontosabb támogatója.[240][243]
  • A Dél-Korea Hyundai olyan felszereléseket juttatott az izraeli hadseregnek, amelyeket palesztin ingatlanok elpusztítására használtak.[240][243]
  • Az Amerikai Egyesült Államok IBM-et az ENSZ az izraeli népirtás és megfigyelőrendszer egyik legfontosabb támogatójának nevezte.[240][243]
  • Az Izrael Israel Aerospace Industries állami tulajdonban lévő cég, amely kulcsfontosságú fegyvereket gyártott az izraeli hadseregnek.[268][269]
  • A Amerikai Egyesült Államok Lockheed Martin gyártja az izraeli légierő F–35I vadászgépeit, amelyeket felhasználtak GBU–31 JDAM bombák kórházakra dobásában.[243][270][271]
  • A Dánia Maersk nagy szerepet játszik az amerikai fegyverek Izraelbe szállításában.[240]
  • A Franciaország MBDA rakéta-fejlesztő amerikai leányvállalata a Boeing egyik fegyveralkatrész-ellátója.[258]
  • A Amerikai Egyesült Államok Microsoft mesterséges intelligenciáját és felhőalapú szolgáltatásait is felhasználta az izraeli hadsereg a háború során.[272] Az ENSZ megnevezte a céget, mint az izraeli népirtás és megfigyelőrendszer egyik legfontosabb támogatója.[240][243]
  • Az Amerikai Egyesült Államok Oshkosh Corporation beismerte, hogy támogatta és folytatni fogja Izrael támogatását.[273]
  • A Amerikai Egyesült Államok Palantir nagy szerepet játszott az izraeli hadsereg műveleteinek támogatásában.[260] A cég 2024-ben bővítette közreműködését Izraellel,[274][275] vezérigazgatója Izrael egyik nagy támogatója.[248][276] A cég az ENSZ 2025 júliusi jelentésében is megjelent.[240][243]
  • A Németország Renk cég támogatja Izraelt a Merkava tankok egyes alkatrészeinek gyártásával. 2025-ben a cég vezérigazgatója kijelentette, hogy a Renk részben az Egyesült Államokba tervez költözni, hogy elkerülje a tervezett német export tiltást Izraelbe.[277][278]
  • A Németország Rheinmetall gyárt több olyan fegyvert is, amelyet Izrael használt sűrűn lakott területeken Gázában.[279]
  • A Amerikai Egyesült Államok Starlink hozzáférést adott a hálózatához az izraeli hadseregnek,[280] amelyet kórházak bombázására is használt a hadsereg.[281]
  • A Amerikai Egyesült Államok Vanguard legalább fél milliárd dollárt fektetett be Izraelben 2023 óta, az egyik legnagyobb befektető az országban.[241][242]
  • A Svédország Volvo támogatta az izraeli hadsereget járművekkel és buldózerekkel, amelyeket a Gázai övezet infrastruktúrájának elpusztítására használt az IDF. A cég tagadta, hogy katonai célokra adta volna el járműveit az izraeli kormánynak.[242][282][283]

Kritika és vita

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több jogász és akadémikus szerint a népirtás vádja rendkívül súlyos, és az ilyen állításokat alapos bizonyítékokkal kell alátámasztani. Más szakértők azonban arra mutatnak rá, hogy a népirtásnak nem feltétlenül kell „totális megsemmisítést” jelentenie – elég a „részleges elpusztítás szándéka” is egy adott népcsoport ellen.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • "Application of the Convention on the Prevention and Punishment of the Crime of Genocide in the Gaza Strip (Sou". www.icj-cij.org. Hozzáférés: 2025. május 20..
  • "United Nations Treaty Collection". treaties.un.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 20..
  • "Special Rapporteur on the situation of human rights in the Palestinian territories occupied since 1967". OHCHR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. május 20..

Megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ Különböző források más időpontokat neveznek meg a népirtás kezdetére. Ez a szócikk a háború kezdetét használja.

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Reported impact snapshot | Gaza Strip (24 September 2025) | United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs - Occupied Palestinian Territory". United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs - Occupied Palestinian Territory (angol nyelven). 2025. szeptember 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  2. ↑ Sridhar, Devi (2024. szeptember 5.). "Scientists are closing in on the true, horrifying scale of death and disease in Gaza". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  3. ↑ "Gaza City suffering escalates as Israeli strikes inflict more heavy casualties". ENSZ. 2025. szeptember 25. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  4. ↑ Aldabbour, Belal (2025. június 24.). "War and chronic illness: a health center-based study of Palestinians with non-communicable diseases in Gaza". Conflict and Health (angol nyelven). 19 (1). doi:10.1186/s13031-025-00679-9. ISSN 1752-1505. PMID 40556013. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
  5. 1 2 3 4 Khatib, Rasha (2024. július). "Counting the dead in Gaza: difficult but essential". The Lancet (angol nyelven). 404 (10449): 237–238. doi:10.1016/S0140-6736(24)01169-3. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  6. 1 2 3 Bloxham, Donald (2025. április 3.). "The 7 October Atrocities and the Annihilation of Gaza: Causes and Responsibilities". Journal of Genocide Research (angol nyelven): 1–26. doi:10.1080/14623528.2025.2483546. ISSN 1462-3528. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  7. ↑ "A genocide is unfolding before our eyes: History will not forgive our inaction, UN Special Committee warns General Assembly 4th Committee report". Question of Palestine (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  8. 1 2 "Israel has committed genocide in the Gaza Strip, UN Commission finds". Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (brit angol nyelven). 2025. szeptember 16. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  9. 1 2 3 4 5 "You Feel Like You Are Subhuman: Israel's Genocide Against Palestinians In Gaza" (PDF). Amnesty International. 2024. december 4. 13. o. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  10. ↑ "Gaza genocide". msf.org.uk (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  11. 1 2 "Our Genocide" (PDF). B’Tselem. 2025. július. 47. és 86.. o. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  12. ↑ Salman, Ivana Kottasová, Abeer (2025. július 28.). "For first time, two leading Israeli human rights groups accuse Israel of genocide in Gaza". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. ↑ "The unfolding genocide against the Palestinians must stop immediately". International Federation for Human Rights (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  14. ↑ Berg, Stephanie van den (2025. szeptember 1.). "Israel is committing genocide in Gaza, scholars' association says". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  15. ↑ Swart, Mia (2025. augusztus 5.). "South Africa v Israel: South Africa's case at the International Court of Justice". The Round Table (angol nyelven): 1–3. doi:10.1080/00358533.2025.2542794. ISSN 0035-8533. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  16. ↑ De Vogli, Roberto (2025. augusztus). "Break the selective silence on the genocide in Gaza". The Lancet (angol nyelven). 406 (10504): 688–689. doi:10.1016/S0140-6736(25)01541-7. Hozzáférés: 2025. szeptember 20.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  17. ↑ "Genocide Emergency: Gaza 11 July 2025". genocidewatch (angol nyelven). 2025. július 14. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  18. ↑ Burga, Solcyré. "Is What's Happening in Gaza a Genocide? Experts Weigh In". TIME (angol nyelven). 2025. augusztus 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  19. ↑ News, ABC. "South Africa's genocide case against Israel sets up a high-stakes legal battle at the UN's top court". ABC News (amerikai angol nyelven). 2024. január 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 20.. {{cite news}}: |last= has generic name (súgó)
  20. ↑ "Gaza war: UN experts accuse Israel of 'genocidal acts' and sexual violence". www.bbc.com (brit angol nyelven). 2025. március 13. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  21. ↑ "'It Is Important to Call a Genocide a Genocide,' Consider Suspending Israel's Credential as UN Member State, Experts Tell Palestinian Rights Committee | Meetings Coverage and Press Releases". press.un.org (angol nyelven). 2024. november 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  22. ↑ "Israel's Crime of Extermination, Acts of Genocide in Gaza". Human Rights Watch (angol nyelven). 2025. szeptember 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  23. ↑ "Genocide is Never Justifiable: Israel and Hamas in Gaza". genocidewatch (angol nyelven). 2024. február 20. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  24. ↑ Bayoumi, Moustafa (2025. július 6.). "The destruction of Palestine is breaking the world". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  25. ↑ "Application Instituting Proceedings, Application of Convention on Prevention and Punishment of Crime of Genocide (S. Afr. v. Isr.)" (PDF). Hozzáférés: 2025. október 1..
  26. 1 2 "Israel-Gaza: What did the ICJ ruling really say?". www.bbc.com (brit angol nyelven). 2024. május 17. Hozzáférés: 2025. október 1..
  27. ↑ Deutsch, Anthony (2024. január 12.). "Israel rejects genocide charges, tells World Court it must defend itself". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  28. ↑ "BBC News - HARDtalk, Joan Donoghue - Former President of the International Court of Justice". BBC (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1..
  29. ↑ Simon, Scott (2024. január 27.). "ICJ finds genocide case against Israel 'plausible', orders it to stop violations". NPR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1..
  30. ↑ Motamedi, Federica Marsi,Usaid Siddiqui,Maziar. "Israel's war on Gaza updates: ICJ again orders Israel to ensure aid to Gaza". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 1..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  31. ↑ "Israel defying ICJ ruling to prevent genocide by failing to allow aid into Gaza". Amnesty International (angol nyelven). 2024. február 26. Hozzáférés: 2025. október 1..
  32. ↑ "Israeli Non-Compliance with ICJ Provisional Orders". Arab Center Washington DC (amerikai angol nyelven). 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  33. ↑ Hasson, Nir. "Rafah is gone. Razed to the ground. It's not the only city decimated by the Israeli army". Haaretz.com (angol nyelven). 2025. augusztus 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. október 1..
  34. ↑ "Amnesty International Report 2022/23: The state of the world's human rights". Amnesty International (angol nyelven). 2023. március 27. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  35. ↑ "There Was an Iron Wall in Gaza". jacobin.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  36. ↑ "Gaza Has Suffered Under 16-Year Blockade (Published 2023)" (angol nyelven). 2023. október 7. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  37. ↑ "Deprived and Endangered: Humanitarian Crisis in the Gaza Strip | Human Rights Watch" (angol nyelven). 2009. január 13. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  38. ↑ Kattan, Victor (2009). From coexistence to conquest: international law and the origins of the Arab-Israeli conflict, 1891–1949 (PDF). Pluto Press. ISBN 978-0-7453-2579-8.
  39. ↑ Rethinking the “Day After” in the Gaza Strip: Learning from Previous Rounds of Reconstruction. In: ELKAHLOUT, G. (eds) Gaza’s Cycle of Destruction and Rebuilding (angol nyelven). 2024. december 26. doi:/10.1007/978-3-031-67198-2_12. ISBN 978-3-031-67198-2. {{cite book}}: Check |doi= value (súgó); Unknown parameter |Author= ignored (|author= suggested) (súgó)
  40. ↑ News, A. B. C. "Palestinian civilians suffer in Israel-Gaza crossfire as death toll rises". ABC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20.. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  41. ↑ "The Gaza Strip | The humanitarian impact of 15 years of blockade - June 2022 | UNICEF Middle East and North Africa". www.unicef.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  42. ↑ "'We are at war,' Israeli PM says after Hamas launches surprise attack | CBC News". CBC (amerikai angol nyelven). 2024. január 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  43. 1 2 "October 7: Forensic analysis shows Hamas abuses, many false Israeli claims". Al Jazeera English (angol nyelven). 2024. március 21. Hozzáférés: 2026. május 10..
  44. ↑ "Israel's Disinformation Apparatus: A Key Weapon in its Arsenal". Al-Shabaka (angol nyelven). 2024. március 12. Hozzáférés: 2026. május 10..
  45. ↑ "War on Gaza: We were lied into genocide. Al Jazeera has shown us how". Middle East Eye (angol nyelven). 2024. március 28. Hozzáférés: 2026. május 10..
  46. ↑ "Israel's October 7 Hoax Propaganda Continues after Two Years of Genocide". The Palestine Chronicle (angol nyelven). 2025. október 7. Hozzáférés: 2026. május 10..
  47. ↑ "October 7 'rape claims' debunked as Israeli propaganda unravels". TRT World (angol nyelven). 2024. május 23. Hozzáférés: 2026. május 10..
  48. ↑ "Israel-Palestine war: Israeli personnel gave false information about 7 October attack crimes - report". Middle East Eye (angol nyelven). 2023. december 3. Hozzáférés: 2026. május 10..
  49. ↑ ""Between the Hammer and the Anvil" The Story Behind the New York Times October 7 Exposé". The Intercept (angol nyelven). 2024. február 28. Hozzáférés: 2026. május 10..
  50. ↑ Dyer, Evan (2023. december 30.). "Israel's Gaza bombing campaign is the most destructive of this century, analysts say". CBC News. 2024. június 30. dátummal az eredeti címről archiválva.
  51. ↑ Segal, Raz (2024. március 5.). "Gaza as Twilight of Israel Exceptionalism: Holocaust and Genocide Studies from Unprecedented Crisis to Unprecedented Change". Journal of Genocide Research (angol nyelven): 1–10. doi:10.1080/14623528.2024.2325804. ISSN 1462-3528. Hozzáférés: 2025. szeptember 20.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  52. ↑ "Reported impact snapshot | Gaza Strip (10 September 2025)". United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs - Occupied Palestinian Territory (angol nyelven). 2025. szeptember 10. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  53. ↑ "Identity and movement control in the OPT". Forced Migration Review (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 10..
  54. ↑ "What is Gaza's Ministry of Health and how does it calculate the war's death toll?". AP News (angol nyelven). 2023. november 7. Hozzáférés: 2026. május 10..
  55. ↑ "Gaza: What is the actual death toll, and how can we be sure?". Deutsche Welle (angol nyelven). 2025. július 3. Hozzáférés: 2026. május 10..
  56. ↑ Fabian, Emanuel. "Defense minister announces 'complete siege' of Gaza: No power, food or fuel". Hozzáférés: 2025. október 5..
  57. 1 2 Murphy, Francois (2025. június 10.). "Israel commits 'extermination' in Gaza by killing in schools, UN experts say". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  58. 1 2 Albanese, Francesca (2024. március 25.). "Anatomy of a Genocide: Report of the Special Rapporteur on the situation of human rights in the Palestinian territories occupied since 1967, Francesca Albanese" (PDF). United Nations Special Rapporteur on the occupied Palestinian territories. 2. o. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  59. ↑ "Hungry, thirsty and humiliated: Israel's mass arrest campaign sows fear in northern Gaza". AP News (angol nyelven). 2023. december 14. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  60. ↑ Frankel, Julia (2023. december 15.). "Israeli military opens probe after videos show Israeli forces killing 2 Palestinians at close range". AP News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  61. ↑ Khadder, Abeer Salman, Kareem (2023. december 23.). "Doctors accuse Israeli troops of desecrating bodies and shooting civilians at hospital Israel says was Hamas 'command center'". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  62. 1 2 3 International human rights clinic, Boston University School of Law; International human rights clinic, Cornell Law School; Centre for human rights, University of Pretoria; Lowenstein human rights project, Yale Law School (2024. május 15.). "Genocide in Gaza: Analysis of international law and its application to Israel's military actions since October 7, 2023" (PDF). University Network for Human Rights. 37–40. o. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  63. 1 2 "What the Wounds Are Telling Us". myprivacy.dpgmedia.nl. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  64. ↑ Faddoul, Alix (2024. január). "The health dimensions of violence in Palestine: a call to prevent genocide". The Lancet (angol nyelven). 403 (10421): 25–26. doi:10.1016/S0140-6736(23)02751-4. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  65. ↑ "Israel's 100 days of relentless war on Gaza". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  66. ↑ "GAZA: 3,195 children killed in three weeks surpasses annual number of children killed in conflict zones since 2019". Save the Children International (angol nyelven). 2023. október 29. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  67. ↑ Qutami, Loubna (2023). "A Feminist Practice of Bearing Witness to Genocide". Feminist Studies (angol nyelven). 49 (2): 531–533. doi:10.1353/fem.2023.a915923. ISSN 2153-3873. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  68. ↑ "Israel Gaza: What Gaza's death toll says about the war" (brit angol nyelven). 2023. december 20. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  69. ↑ "10,000 people feared buried under the rubble in Gaza | United Nations in Palestine". palestine.un.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  70. ↑ "Israel's war on Gaza updates: World condemns Israel's Al Jazeera shutdown". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  71. 1 2 Iraqi, Amjad (2024. április 3.). "'Lavender': The AI machine directing Israel's bombing spree in Gaza". +972 Magazine (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  72. ↑ "Israel created 'kill zones' in Gaza. Anyone who crosses into them is shot". Haaretz (angol nyelven). 2025. szeptember 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  73. 1 2 3 4 5 6 7 Sultany, Nimer (2024. május 9.). "A Threshold Crossed: On Genocidal Intent and the Duty to Prevent Genocide in Palestine". Journal of Genocide Research (angol nyelven): 1–26. doi:10.1080/14623528.2024.2351261. ISSN 1462-3528. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  74. ↑ Deeb, -Sarah El (2024. június 17.). "Investigation identifies entire Palestinian families killed by Israeli strikes in Gaza". PBS News (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  75. ↑ "Israeli soldiers returning from war struggle with PTSD, suicide | The Jerusalem Post". The Jerusalem Post | JPost.com (angol nyelven). 2024. október 24. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  76. ↑ Ebrahim, Nadeen (2024. október 21.). "'He got out of Gaza, but Gaza did not get out of him': Israeli soldiers returning from war struggle with trauma and suicide". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  77. ↑ "Israel kills the journalists. Western media kills the truth of genocide in Gaza". Middle East Eye (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  78. 1 2 3 "Gaza war: Why is the UN citing lower death toll for women and children?" (brit angol nyelven). 2024. május 16. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  79. ↑ Ioanes, Ellen (2024. május 17.). "The controversy over Gaza's death toll, explained". Vox (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  80. ↑ Saric, Ivana (2024. november 8.). "Nearly 70% of verified deaths in Gaza are women and children, UN report finds". Axios (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  81. ↑ "Gaza's Health Ministry reveals names of several thousand dead, over 11,355 of them are minors" (angol nyelven). 2024. szeptember 21. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  82. ↑ Graham-Harrison, Emma (2024. szeptember 17.). "Gaza publishes identities of 34,344 Palestinians killed in war with Israel". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  83. ↑ "Health official says polio vaccine campaign begins in war-torn Gaza". France 24 (angol nyelven). 2024. augusztus 31. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  84. ↑ Merwe, Ben van der. "Israel-Hamas war: Gaza's morgue network has effectively collapsed - how are they recording their dead?". Sky News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite web}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  85. ↑ Overton, Iain (2024. május 28.). "Gaza Ministry of Health releases detailed new casualty data amidst confusion of UN's death numbers in Gaza". AOAV (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  86. ↑ Jamaluddine, Zeina (2025. február). "Traumatic injury mortality in the Gaza Strip from Oct 7, 2023, to June 30, 2024: a capture–recapture analysis". The Lancet (angol nyelven). 405 (10477): 469–477. doi:10.1016/S0140-6736(24)02678-3. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  87. ↑ "How many people have died in Gaza?". The Economist. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  88. ↑ Guillot, Michel (2025. február). "Life expectancy losses in the Gaza Strip during the period October, 2023, to September, 2024". The Lancet (angol nyelven). 405 (10477): 478–485. doi:10.1016/S0140-6736(24)02810-1. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  89. ↑ "IDF soldiers ordered to shoot deliberately at unarmed Gazans waiting for humanitarian aid". Haaretz (angol nyelven). 2025. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  90. ↑ Press, The Associated (2025. július 23.). "Israeli forces have killed over 1,000 aid-seekers in Gaza since May, the U.N. says". NPR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  91. ↑ "Gaza: Evidence points to Israel's continued use of starvation to inflict genocide against Palestinians". Amnesty International (angol nyelven). 2025. július 3. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  92. ↑ "Israel has killed nearly 19,000 children in Gaza war as strikes intensify". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  93. ↑ Graham-Harrison, Emma (2025. augusztus 21.). "Revealed: Israeli military's own data indicates civilian death rate of 83% in Gaza war". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  94. ↑ Overton, Iain (2024. július 10.). "A critical analysis of The Lancet's letter "Counting the Dead in Gaza: Difficult but Essential". Professor Mike Spagat reviews the claim the total Gaza death toll may reach upwards of 186,000". AOAV (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  95. ↑ "Fighting Isn't the Only Killer of Gazans Amid the War, Researchers Say". The New York Times. 2024. július 11. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  96. ↑ "USA Letter | October 2". Gaza Healthcare Letters (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  97. ↑ Hurwitz, Sophie. "Report: In one year, more than 100,000 deaths in Gaza—aided by over $17.9 billion from the US". Mother Jones (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  98. ↑ "Appendix to letter of October 2, 2024 re: American physicians observations from the Gaza Strip since October 7, 2023" (PDF). Gaza Healthcare Letters. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  99. ↑ "How much of Gaza is left standing?". The Economist. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  100. ↑ "How much of Gaza is left standing? True toll may be even greater than official reports suggest". The Sydney Morning Herald (angol nyelven). 2025. augusztus 8. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  101. ↑ "Israel Not Complying with World Court Order in Genocide Case | Human Rights Watch" (angol nyelven). 2024. február 26. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  102. ↑ "Israel defying ICJ ruling to prevent genocide by failing to allow aid into Gaza". Amnesty International (angol nyelven). 2024. február 26. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  103. ↑ "Has Israel complied with ICJ order in Gaza genocide case?". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  104. ↑ "Israeli Groups Slam Netanyahu Government for Flouting ICJ Ruling | Common Dreams". www.commondreams.org (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  105. 1 2 Tanielian, Melanie S. (2024. február 5.). "The Silent Slow Killer of Famine: Humanitarian Management and Permanent Security". Journal of Genocide Research (angol nyelven): 1–9. doi:10.1080/14623528.2024.2310866. ISSN 1462-3528. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  106. ↑ "UN says half of Gaza's population is now starving". The Independent (angol nyelven). 2023. december 10. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  107. ↑ "'Who's alive?' Palestinians scour Gaza's rubble for survivors". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  108. ↑ Ebrahim, Nadeen (2023. december 5.). "'It's chaos': Starving Gazans dig for food, supplies under the rubble". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  109. ↑ Tétrault-Farber, Gabrielle (2023. december 12.). "Palestinian minister accuses Israel of starving Gazans; Israel says charge 'obscene'". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  110. ↑ "Israel: Starvation Used as Weapon of War in Gaza | Human Rights Watch" (angol nyelven). 2023. december 18. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  111. ↑ "Over one hundred days into the war, Israel destroying Gaza's food system and weaponizing food, say UN human rights experts". OHCHR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  112. ↑ Staff, ToI (2024. február 14.). "Smotrich blocks flour shipments from reaching Gaza, in breach of Israeli pledge to US". The Times of Israel (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  113. ↑ Lakhani, Nina (2024. február 27.). "Israel is deliberately starving Palestinians, UN rights expert says". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  114. ↑ "Gaza's worsening famine could 'kill thousands' in days, official warns". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  115. ↑ Beaumont, Peter (2024. március 11.). "Israeli human rights groups accuse country of failing to abide by ICJ's Gaza aid ruling". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  116. ↑ Johnson, Jake (2024. március 7.). ""Finish the problem": Trump's answer on Gaza shows he's "even worse" than Biden on Israel". Salon.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  117. 1 2 "Gaza health system 'completely obliterated': UN expert - AL-Monitor: The Middle Eastʼs leading independent news source since 2012". www.al-monitor.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  118. ↑ Krever, Mick (2024. október 12.). "After mulling siege plan, Israel ramps up military push in northern Gaza". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  119. ↑ "Netanyahu mulls plan to empty northern Gaza of civilians". POLITICO (angol nyelven). 2024. október 13. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  120. ↑ Adler, Jonathan (2024. szeptember 17.). "A plan to liquidate northern Gaza is gaining steam". +972 Magazine (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  121. ↑ "Prime Minister Benjamin Netanyahu considers turning northern Gaza into IDF zone | The Jerusalem Post". The Jerusalem Post | JPost.com (angol nyelven). 2024. szeptember 23. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  122. ↑ "Israel orders new evacuations in northern Gaza" (angol nyelven). 2024. október 9. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  123. ↑ "UN says no food has entered northern Gaza since start of October, putting 1 million people at risk of starvation". CNN (angol nyelven). 2024. október 11. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  124. ↑ Institute of Development Studies (2024. november 5.). "Was There a Famine in Gaza in 2024?". doi:10.19088/ids.2024.042. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: Check |doi= value (súgó); Cite journal requires |journal= (súgó); More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  125. ↑ Borger, Julian (2024. november 22.). "ICC issues arrest warrant for Benjamin Netanyahu for alleged Gaza war crimes". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  126. ↑ "Updates: Israel blocks all aid into Gaza after first phase of truce ends". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  127. ↑ "Israel-Hamas standoff puts Gaza ceasefire in peril". BBC News (brit angol nyelven). 2025. március 3. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  128. ↑ "Israel's cutoff of supplies to Gaza sends prices soaring as aid stockpiles dwindle". AP News (angol nyelven). 2025. március 5. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  129. ↑ "Palestinians in Gaza fear threat of famine over Israel's Ramadan aid blockade". The New Arab. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  130. ↑ "Aid trucks going into Gaza are a "drop in the bucket as to what's needed," WFP director says - CBS News". www.cbsnews.com (amerikai angol nyelven). 2025. május 25. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  131. ↑ Nichols, Michelle (2025. május 14.). "UN humanitarian chief slams aid plan for Gaza proposed by Israel, backed by US". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  132. ↑ Tondo, Lorenzo (2025. június 3.). "At least 27 Palestinians killed by Israeli fire at food point, Gaza officials say". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  133. 1 2 "GAZA STRIP: Famine confirmed in Gaza Governorate, projected to expand | 1 July - 30 September 2025" (PDF). Hozzáférés: 2025. augusztus 25..
  134. ↑ Nichols, Michelle (2025. augusztus 22.). "Gaza City officially in famine, with hunger spreading, says global hunger monitor". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. augusztus 25.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  135. ↑ "Famine determined in parts of Gaza, 500,000 experiencing 'catastrophic' hunger: Report". ABC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. augusztus 25..
  136. ↑ Keller-Lynn, Carrie (2024. október 6.). "Israel Launches New Offensive in Northern Gaza, Orders Mass Evacuation". The Wall Street Journal (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  137. ↑ Monks, Kieron (2024. október 6.). "'Evacuate or die': Israel moves towards 'general's plan' for north Gaza". The i Paper (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  138. ↑ Hardman, Nadia (2024. november 14.). ""Hopeless, Starving, and Besieged"". Human Rights Watch (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  139. ↑ "Gaza: HRW accuses Israel of war crime with displacements". www.bbc.com (brit angol nyelven). 2024. november 15. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  140. ↑ Jamshidi, Maryam (2024. május 6.). "Genocide and Resistance in Palestine under Law's Shadow". Journal of Genocide Research (angol nyelven): 1–35. doi:10.1080/14623528.2024.2348377. ISSN 1462-3528. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  141. ↑ Sathar, M A (2023. december 20.). "The war on Gaza. A test of our humanity". South African Journal of Bioethics and Law. 16 (3): 82–83. doi:10.7196/SAJBL.2023.v16i3.1734. ISSN 1999-7639. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  142. ↑ Khwaja, Arif (2023. november). "Gaza: a plea to reclaim our collective humanity". The Lancet (angol nyelven). 402 (10416): 1975. doi:10.1016/S0140-6736(23)02510-2. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  143. ↑ Hanbali, Layth (2024. február). "Israeli necropolitics and the pursuit of health justice in Palestine". BMJ Global Health (angol nyelven). 9 (2): e014942. doi:10.1136/bmjgh-2023-014942. ISSN 2059-7908. PMID 38302196. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  144. ↑ Sankar, Anjana (20240802). "Many of Gaza's Medical Workers Have Been Detained or Killed". The New York Times. Hozzáférés: 2025-09-29. {{cite web}}: Check date values in: |year= (súgó)CS1 karbantartás: year (link)
  145. ↑ Mahomed, S (2023. december 20.). "When sanctuaries of humanity turn into corridors of horror: The destruction of healthcare in Gaza". South African Journal of Bioethics and Law. 16 (3): 77–79. doi:10.7196/SAJBL.2023.v16i3.1732. ISSN 1999-7639. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  146. ↑ "Gaza hospital generators to run out of fuel in 48 hours". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  147. ↑ "3 premature babies die at Gaza's Al-Shifa Hospital, doctor says". ABC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  148. ↑ Soni, S (2023. december 20.). "Gaza and international law: The global obligation to protect life and health". South African Journal of Bioethics and Law. 16 (3): 80–81. doi:10.7196/sajbl.2023.v16i3.1764. ISSN 1999-7639. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  149. ↑ Romo, Vanessa (2023. november 16.). "Doctors are among the many dead in Gaza. These are their stories". NPR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  150. ↑ Debre, Isabel (2023. november 11.). "Hospitals have special protection under the rules of war. Why are they in the crosshairs in Gaza?". AP News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  151. ↑ News, A. B. C. "Hospitals in Gaza say they are under attack and running out of fuel for ICU patients". ABC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite web}}: |last= has generic name (súgó)
  152. ↑ "Gaza war inflicts catastrophic damage on infrastructure and economy". Reuters (angol nyelven). 2023. november 17. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  153. ↑ Marsi, Federica. "Gaza medics say Israel targeting ambulances, health facilities". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  154. ↑ "Gaza: MSF strongly condemns deadly Israeli attack on staff and family shelter". msf.org.uk (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  155. ↑ Khan, Mishal S (2024. március). "Israel–Palestine: dehumanisation and silencing". The Lancet (angol nyelven). 403 (10429): 805–806. doi:10.1016/S0140-6736(24)00043-6. Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  156. ↑ Newspaper, The Peninsula (2023. október 24.). "Healthcare system in Gaza has 'totally collapsed'". thepeninsulaqatar.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  157. ↑ "More than 160 Gazan medics held in Israeli prisons amid reports of torture". The Guardian (brit angol nyelven). 2025. február 25. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  158. ↑ "CRISIS IN ISRAEL AND THE OCCUPIED PALESTINIAN TERRITORIES" (PDF). Amnesty International. 2023. november 23. Hozzáférés: 2026. január 13..
  159. ↑ Sinmaz, Emine (2023. november 15.). "Israeli soldiers raid al-Shifa hospital in escalation of Gaza offensive". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2026. január 13.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  160. 1 2 "Israel-Hamas war updates: Israel raids Gaza's al-Shifa Hospital". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. január 13..
  161. ↑ "Bowen: Ceasefire demands will grow without proof of Hamas HQ at Al-Shifa". www.bbc.com (brit angol nyelven). 2023. november 17. Hozzáférés: 2026. január 13..
  162. ↑ "November 18, 2023 Israel-Hamas war". CNN (angol nyelven). 2023. november 18. Hozzáférés: 2026. január 13..
  163. ↑ "Biden defends Israeli hospital raid in search for Hamas HQ". The Independent (angol nyelven). 2023. november 17. Hozzáférés: 2026. január 13..
  164. ↑ Shortell, Andrew Carey, David (2023. november 17.). "UN High Commissioner for Human Rights calls for independent investigation into Al-Shifa hospitals claims". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. január 13..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  165. ↑ "Over 4,000 IVF embryos destroyed in 1 shelling at Gaza's largest fertility center, director says". ABC News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  166. ↑ Salem, Saleh (2024. április 17.). "Gaza's IVF embryos destroyed by Israeli strike". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  167. 1 2 "Report of the Commission of Inquiry: Israel's systematic use of sexual, reproductive and other forms of gender-based violence since 7 October 2023". Question of Palestine (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  168. 1 2 ""Genocidal Acts": UN Slams Israel's Attacks On Gaza Reproductive Centres". NDTV (angol nyelven). 2025. július 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  169. 1 2 Poidevin, Olivia Le (2025. március 13.). "UN experts accuse Israel of genocidal acts and sexual violence in Gaza". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  170. ↑ "Statement on Why We Call the Israeli Attack on Gaza Genocide". Lemkin Institute (angol nyelven). 2023. december 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. október 7..
  171. ↑ "How Israel has destroyed Gaza's schools and universities". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..
  172. ↑ "Gaza: UN experts decry bombing of hospitals and schools as crimes against humanity, call for prevention of genocide". OHCHR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..
  173. ↑ "Gaza workers expelled from Israel accuse Israeli authorities of abuse, including beatings". WRAL.com (angol nyelven). 2023. november 6. Hozzáférés: 2025. október 7..
  174. ↑ Khadder, Abeer Salman, Kareem (2023. december 23.). "Doctors accuse Israeli troops of desecrating bodies and shooting civilians at hospital Israel says was Hamas 'command center'". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  175. ↑ "Israel is not fighting against Hamas but against civilians, implementing a criminal policy of bombings [EN/AR/HE] - occupied Palestinian territory | ReliefWeb". reliefweb.int (angol nyelven). 2023. december 6. Hozzáférés: 2025. október 7..
  176. ↑ Gvaryahu, Avner (2024. március 4.). "The Myth of Israel's "Moral Army"". Foreign Affairs (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..
  177. ↑ Siddiqui, Usaid. "Dozens of casualties as Israel army opens fire on aid-waiting Palestinians". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..
  178. ↑ "Human Rights Watch says Israel used white phosphorus in Gaza, Lebanon". Reuters (angol nyelven). 2023. október 13. Hozzáférés: 2025. október 7..
  179. ↑ Üngör, Uğur Ümit (2024. január 26.). "Screaming, Silence, and Mass Violence in Israel/Palestine". Journal of Genocide Research (angol nyelven): 1–9. doi:10.1080/14623528.2024.2309709. ISSN 1462-3528. Hozzáférés: 2025. október 7..
  180. ↑ "UN experts deeply concerned over 'scholasticide' in Gaza". OHCHR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..
  181. ↑ The New Arab Staff (2025. január 5.). "Nearly 1,000 mosques in Gaza damaged, destroyed by Israel". The New Arab. Hozzáférés: 2025. október 7..
  182. ↑ "Reported impact snapshot | Gaza Strip (1 October 2025)". United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs - Occupied Palestinian Territory (angol nyelven). 2025. október 2. Hozzáférés: 2025. október 6..
  183. ↑ Burke, Jason (2025. augusztus 27.). "A third of outpatients treated for wounds at MSF's Gaza hospitals in 2024 were children, figures show". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 6..
  184. ↑ Moor, Ahmed (2025. március 27.). "There are more child amputees in Gaza than anywhere else in the world. What can the future hold for them?". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 6..
  185. ↑ Harghandiwal, Beheshta (2025. december 31.). "Impact of the humanitarian crisis in Gaza on children's health: Evidence and recommendations for mitigation". Global Public Health (angol nyelven). 20 (1). doi:10.1080/17441692.2025.2495326. ISSN 1744-1692. Hozzáférés: 2025. október 6..
  186. ↑ "Percentage of Persons with Disabilities in Gaza Has Increased because of Excessive Use of Force by Israel, State of Palestine Tells Committee on Rights of Persons with Disabilities". Question of Palestine (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 6..
  187. ↑ Shatali, Ala (2025. május 5.). "Meeting the rehabilitation needs of children with debilitating injuries and disability in Gaza" (PDF). Eastern Mediterranean Health Journal. 31 (4): 219–225. doi:10.26719/2025.31.4.219. Hozzáférés: 2025. október 6.. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  188. ↑ Siddiqui, Usaid. "Dozens of casualties as Israel army opens fire on aid-waiting Palestinians". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 6..
  189. ↑ "Written statement* submitted by Al-Haq, Law in the Service of Man, a non-governmental organisation in special consultative status" (PDF). 2024. május 12. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2025. október 6..
  190. ↑ "Gazan prisoners describe abuse at secretive Israeli detention sites". Washington Post (angol nyelven). 2024. január 11. 2025. január 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. október 6..
  191. ↑ Shawer, Mosab. "'Threatened with rape': Lama Khater recalls horrors while in Israeli jails". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 6..
  192. ↑ Ali, Soraya (2024. április 20.). "Gaza hospitals coin WCNSF acronym: Wounded child, no surviving family". EL PAÍS English (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 6..
  193. ↑ "Inside Gaza's overwhelmed hospital system, doctors have coined a new term for wounded children arriving alone". ABC News (ausztrál angol nyelven). 2023. december 5. Hozzáférés: 2025. október 6..
  194. ↑ "In Gaza, wounded children with no surviving family" (brit angol nyelven). 2023. október 17. Hozzáférés: 2025. október 6..
  195. ↑ "Israel's escalating use of torture against Palestinians in custody a preventable crime against humanity: UN experts". OHCHR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..
  196. ↑ "The Genocidal Dimensions of Israel's Use of Sexual and Gender-Based Violence (SGBV) against Palestinians". Lemkin Institute (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..
  197. ↑ "Gaza's 2.2 million people are confined to a humanitarian area smaller than Manhattan". NBC News (angol nyelven). 2024. augusztus 25. Hozzáférés: 2025. október 7..
  198. ↑ Sedghi, Amy (2025. szeptember 3.). "Middle East crisis: at least 21,000 children disabled in Gaza during war, says UN committee – as it happened". the Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. október 7..
  199. ↑ "South Africa to Take Israel to Top UN Court on Genocide Claim in Gaza". Voice of America (angol nyelven). 2024. január 4. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  200. ↑ "Gaza: ICJ ruling offers hope for protection of civilians enduring apocalyptic conditions, say UN experts". OHCHR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  201. ↑ "Israel's war on Gaza updates: ICJ again orders Israel to ensure aid to Gaza". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  202. ↑ "What the I.C.J. Ruling Actually Means for Israel's Offensive in Rafah (Published 2024)" (angol nyelven). 2024. május 30. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  203. ↑ "Brasil vai aderir a processo na ONU que acusa Israel de 'genocídio'". VEJA (brazíliai portugál nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  204. ↑ "Statement of ICC Prosecutor Karim A.A. Khan KC: Applications for arrest warrants in the situation in the State of Palestine | International Criminal Court". www.icc-cpi.int (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30..
  205. ↑ Luban, David (2024. május 22.). "What the ICC Prosecutor Charged – and Didn't Charge – in Gaza Warrants". Just Security (amerikai angol nyelven). 2024. július 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 30..
  206. ↑ "Situation in the State of Palestine: ICC Pre-Trial Chamber I rejects the State of Israel's challenges to jurisdiction and issues warrants of arrest for Benjamin Netanyahu and Yoav Gallant | International Criminal Court". www.icc-cpi.int (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30..
  207. 1 2 "Amnesty International concludes Israel is committing genocide against Palestinians in Gaza". Amnesty International (angol nyelven). 2024. december 5. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  208. ↑ Ferrer, Isabel (2024. december 5.). "Amnesty International investigation concludes that Israel has committed genocide in Gaza". EL PAÍS English (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30..
  209. ↑ Nechin, Etan. "The Israeli lawyer filing a landmark incitement to genocide case against Israel at the ICC". Haaretz.com (angol nyelven). 2025. június 16. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. szeptember 30..
  210. ↑ Davies, Harry (2024. május 28.). "Spying, hacking and intimidation: Israel's nine-year 'war' on the ICC exposed". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  211. ↑ Zeteo, Team. "EXCLUSIVE: "You Have Been Warned": Republican Senators Threaten the ICC Prosecutor over Possible Israel Arrest Warrants". zeteo.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 30..
  212. ↑ "US: Trump Authorizes International Criminal Court Sanctions | Human Rights Watch" (angol nyelven). 2025. február 7. Hozzáférés: 2025. szeptember 30..
  213. ↑ "ICC prosecutor seeks secret arrest warrants for five Israeli officials". The New Arab (angol nyelven). 2026. május 17. Hozzáférés: 2026. május 18..
  214. ↑ "Ben-Gvir and Smotrich: The extremist duo who rose to power in Israel". Al Majalla (angol nyelven). 2024. január 20. Hozzáférés: 2025. július 27..
  215. ↑ "Australia, UK sanction Israeli ministers Itamar Ben-Gvir and Bezalel Smotrich". ABC News (angol nyelven). 2025. június 10. Hozzáférés: 2025. július 27..
  216. ↑ "Israeli far-right minister Smotrich says ICC seeks his arrest". Al Jazeera English (angol nyelven). 2026. május 19. Hozzáférés: 2026. május 20..
  217. ↑ "Israeli minister Smotrich says ICC prosecutor seeking warrant for his arrest". BBC (angol nyelven). 2026. május 19. {{cite news}}: |access-date= requires |url= (súgó); Text "urlhttps://www.bbc.com/news/articles/c5y9jq2r907o" ignored (súgó)
  218. ↑ Schmitz, Rob (2024. január 12.). "Israel rejects genocide charges at International Court of Justice". NPR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  219. ↑ "Israel Not Complying with World Court Order in Genocide Case | Human Rights Watch" (angol nyelven). 2024. február 26. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  220. ↑ "Israel defying ICJ ruling to prevent genocide by failing to allow aid into Gaza". Amnesty International (angol nyelven). 2024. február 26. Hozzáférés: 2025. szeptember 20..
  221. ↑ Bachman, Jeffrey S.; Ruiz, Esther Brito (2025. szeptember 18.). "From East Timor to Gaza: How the United States Contributes to and Distances Itself from the Atrocities of Others (and How Genocide Studies Lets the United States Get Away with It)". Journal of Genocide Research: 1–15. doi:10.1080/14623528.2025.2556592.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  222. ↑ "Mind the Gap: U.S. Preferences and Israel's War Conduct". Quincy Institute for Responsible Statecraft (amerikai angol nyelven). 2024. november 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  223. ↑ Zunes, Stephen (2025. február 14.). "By Rejecting Evidence of Genocide in Gaza, the US Is Following a Familiar Pattern". New Lines Magazine (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  224. ↑ "UK: Palestine Action ban 'disturbing' misuse of UK counter-terrorism legislation, Türk warns". OHCHR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  225. ↑ "UK to prosecute 60 more people for backing banned Palestine Action group". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  226. ↑ Holden, Michael (2024. szeptember 3.). "UK suspends 30 of its 350 arms export licences to Israel". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  227. ↑ "Selling Weapons to Israel Could Make UK Complicit in War Crimes | Human Rights Watch" (angol nyelven). 2023. december 12. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  228. ↑ Lawless, Jill (2024. április 4.). "Senior UK jurists have joined calls to stop arms sales to Israel. Other allies face similar pressure". AP News (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  229. 1 2 "Why Egypt Is Complicit in the Genocide in Gaza". jacobin.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  230. ↑ "After ICJ rule, will Egypt end its complicity with Israel starving Gaza?". Middle East Eye (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  231. ↑ Edwards, Alice Jill (2025. október 2.). "Egypt Is Obliged to Let Gaza Refugees In". Foreign Policy (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  232. ↑ "Egypt to support South Africa's genocide case against Israel at ICJ". France 24 (angol nyelven). 2024. május 12. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  233. ↑ "Berlin police break up banned pro-Palestinian rally – DW – 10/16/2023". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  234. ↑ "German police repress Palestine solidarity protests". Middle East Eye (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  235. ↑ "Germany Is Complicit in Israel's War Crimes in Gaza". jacobin.com (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  236. ↑ "Nicaragua files application to World Court, accusing Germany of complicity in Gaza genocide". Middle East Eye (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  237. ↑ "US legal advocacy organisation puts Gaza Humanitarian Foundation on legal notice". Middle East Eye (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  238. ↑ Cordall, Simon Speakman. "Western allies face genocide complicity if support for Israel continues". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  239. ↑ "African Commission Urged to Refer Egypt to Court for Complicity in Gaza Blockade". www.cage.ngo. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  240. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 "A/HRC/59/23: From economy of occupation to economy of genocide - Report of the Special Rapporteur on the situation of human rights in the Palestinian territories occupied since 1967 (Advance edited version)". OHCHR (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  241. 1 2 "Seven underwriters of "war bonds" instrumental in enabling Israel's assault on Gaza, new research finds". Banktrack (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  242. 1 2 3 Marsi, Federica. "UN report lists companies complicit in Israel's 'genocide': Who are they?". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  243. 1 2 3 4 5 6 7 8 Farge, Emma (2025. július 1.). "'Lucrative' business deals help sustain Israel's Gaza campaign, UN expert says". Reuters (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  244. ↑ "Amazon's Investments in Israel Reveal Complicity in Settlements and Military Operations" (amerikai angol nyelven). 2021. június 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  245. ↑ Hurwitz, Sophie. "The activists targeting companies that make money from Israel's war". Mother Jones (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  246. ↑ "Yonkers Times: Protestors take over White Plains lobby of Atlas Air,…". Jews For Racial & Economic Justice (amerikai angol nyelven). 2024. augusztus 6. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  247. ↑ "Israel-Gaza: Union members block arms factory in protest over conflict" (brit angol nyelven). 2023. november 10. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  248. 1 2 3 4 5 Perry, Noam (2023. december 1.). "Companies Profiting from the Gaza Genocide". American Friends Service Committee (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  249. ↑ "Barclays has 'increased' Israel arms trade investments". Middle East Eye (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  250. 1 2 "Barclays: Bankrolling genocide & apartheid | War on Want". waronwant.org (angol nyelven). 2024. június 28. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  251. ↑ "Barclays planned to withdraw from Israeli bond auctions: Report". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  252. ↑ "Barclays planned to shun Israeli bond sale under activist pressure". www.ft.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  253. ↑ Ofir, Jonathan (2025. július 6.). "New UN report reveals the companies getting rich off Israeli occupation and genocide". Mondoweiss (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  254. ↑ Berman, Lazar (2025. július 1.). "UN special rapporteur on Palestinian territories accuses Israel of 'economy of genocide'". The Times of Israel (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  255. ↑ Capaccio, Anthony (2023. október 18.). "Boeing Accelerates Delivery of Up to 1,800 GPS-Guidance Bomb Kits to Israel". Bloomberg.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  256. ↑ "Israel Used U.S.-Made Bombs in Strike That Killed Dozens in Rafah (Published 2024)" (angol nyelven). 2024. május 29. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  257. ↑ "Israeli strike on mosque and school in Gaza kills scores, sparking international outrage". CNN (angol nyelven). 2024. augusztus 10. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  258. 1 2 Garside, Juliette (2025. július 17.). "European missile group MBDA selling parts for bombs that have killed children in Gaza". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29.. {{cite news}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
  259. ↑ "BCG modelled plan to 'relocate' Palestinians from Gaza". www.ft.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  260. 1 2 3 Ackerman, Spencer (2024. július 9.). "These Corporations Are the True "Winners" of the War on Gaza" (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  261. ↑ "Chevron in Israel: Profits Amid a Siege". www.ft.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  262. ↑ "Day & Zimmermann | AFSC Investigate". investigate.afsc.org. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  263. ↑ "Israel retrofitting DJI commercial drones to bomb and surveil Gaza". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  264. ↑ "Exclusive: US has sent Israel thousands of 2,000-pound bombs since Oct. 7". Reuters (angol nyelven). 2024. június 29. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  265. ↑ Qiblawi, Tamara (2023. december 22.). "'Not seen since Vietnam': Israel dropped hundreds of 2,000-pound bombs on Gaza, analysis shows". CNN (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  266. ↑ "UN rights office says Israeli attacks on Jabalia could be 'war crime'". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  267. ↑ Dave, Paresh. "Google Lifts a Ban on Using Its AI for Weapons and Surveillance". Wired (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  268. ↑ "Israel Aerospace Industries Ltd | AFSC Investigate". investigate.info. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  269. ↑ "Introducing the Israel Aerospace Industries Heron unmanned aerial vehicle (UAS) | The Jerusalem Post". The Jerusalem Post | JPost.com (angol nyelven). 2023. november 22. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  270. ↑ "Press Release: New study shows Israel air-dropped 2000lb bombs within lethal and damage ranges of hospitals in Gaza – FXB Center" (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  271. ↑ ""Adir" in the Sky: The F-35 Arrives in Israel". INSS (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  272. ↑ Pratt, Timothy (2025. április 18.). "Microsoft faces growing unrest over role in Israel's war on Gaza: 'Close to a tipping point'". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  273. ↑ Ritzen, Yarno. "Norwegian pension fund divests from companies selling to Israeli military". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  274. ↑ Newman, Marissa (2024. január 12.). "Thiel's Palantir, Israel Agree Strategic Partnership for Battle Tech". Bloomberg.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  275. ↑ Bamford, James (2024. április 12.). "How US Intelligence and an American Company Feed Israel's Killing Machine in Gaza" (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  276. ↑ Koller, Alex (2024. március 13.). "Palantir CEO says his outspoken pro-Israel views have caused employees to leave company". CNBC (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  277. ↑ Tillack, Hans-Martin (2025. szeptember 16.). "Rüstungsgüter für Krieg in Gaza: Staatssekretär wollte Waffenexporte für Israel stoppen". Die Tageszeitung: taz (német nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  278. ↑ "Defence supplier Renk threatens to sidestep German ban on Israel arms exports". www.ft.com. Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  279. ↑ "The EU's support for Israel makes it complicit in genocide". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  280. ↑ Hajj, Natalia El (2025. május 20.). "Secret Backchannel Expedited Starlink Access for IDF on Oct. 8". Inside Telecom (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  281. ↑ "Palantir & Starlink allegedly complicit in war crimes amid Israel's war on Gaza". Business & Human Rights Resource Centre (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  282. ↑ Nyheter, S. V. T. (2025. július 3.). "Volvo pekas ut i FN-rapport om fördrivning av palestinier". SVT Nyheter (svéd nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..
  283. ↑ Borger, Julian (2025. július 3.). "Global firms 'profiting from genocide' in Gaza, says UN rapporteur". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. szeptember 29..

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gázai_népirtás&oldid=29181234”