Gát (biológia)
A gát (perineum) lezárja a kismedence kimenetét, alátámasztja a kismedencei szerveket, az urogenitalis traktus és az emésztőrendszer fontos nyílásai találhatók rajta, és azok záróizmai helyezkednek el állományában.
Anatómiája[szerkesztés]
A két comb között a farkcsont csúcsától a külső nemi szervekig a férfiaknál a herezacskóig, a nőknél a nagyajkakig terjedő terület. A bőrterület közepén főleg fiúknál jól látható forradásszerű vonal, a gátvarrat húzódik végig. A gátvarrat hátsó felén a végbélnyílás található. Elülső felében a nemi szervek egy része foglal helyet. Az említett szervek körül a hozzájuk tartozó izmok, erek és idegek találhatók meg. Két izmos lemez és azok kötőszövetes borítása (fascia) képezi az alapját. Hátul a (diaphragma pelvis), amelynek izomlemeze a végbélemelő izom (m. levator ani), ez egy nyílást hagy szabadon elöl (hiatus urogenitalis), ez a (diaphragma urogenitale) zárja le, amelynek izomlemeze a mély haránt gátizom (m. transversus perinei profundus).
A női gát[szerkesztés]
A gát alatt klinikailag nők esetében a hüvely és a végbél közötti területet értjük. A gát izmos-kötőszövetes lemezei a női nemi szervek támasztékául szolgálnak. Szülés alatt a lágy szülőcsatorna kialakításában vesznek részt.
Klinikai jelentősége[szerkesztés]
Nőknél[szerkesztés]
Szülészeti szempontból fontos terület a szülés lefolyása és a szüléseknél esetleg előforduló gátsérülések miatt. Szüléskor, a gátrepedések megelőzésére, esetenként gátmetszést végeznek. Először szülő nők kórlapjain szokásosan a "magas gát" figyelmeztetést alkalmazzák, míg a gátmetszésen átesett, korábban szült nők esetén a "heges gát" a szokásos szöveg.[1] A gát sérüléseit plasztikai műtéttel lehet korrigálni (helyreállítani). Az egyéb nőgyógyászati műtétek nagy részénél is a gát felől érhető el az operálandó szerv.
Mindkét nemnél[szerkesztés]
Fontos terület urológiailag és sebészetileg - a prosztata esetében csak férfiaknál -, de mindkét nemben a húgyhólyag, a végbél és az egyéb kismedencei szervek elérése szempontjából.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Révai nagy lexikona (Budapest 1913) VIII. kötet 373. o.
- Jellinek Harry, Ed.: Új Egészségügyi ABC (Medicina Kiadó 1990) (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-241-592-6
- Henry Gray: Anatomy of the Human Body (Bartleby.com; Great Books Online)
- Kiss Ferenc - Szentágothai János: Az Ember Anatómiájának Atlasza (Medicina Kiadó 1959)
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.
- Tömböl Teréz, Ed.: Tájanatómia (Medicina Kiadó 2001) ISBN 9789632427522
