Gárdos Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gárdos Sándor
Született 1892. szeptember 8.
Sátoraljaújhely
Elhunyt 1947. május 11. (54 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Gárdos Sándor (Sátoraljaújhely, 1892. szeptember 8.Szeged, 1947. május 11.) magyar író, újságíró.

Életútja[szerkesztés]

Szülővárosában érettségizett (1912), két jogi alapvizsgát Budapesten tett. Már Sátoraljaújhelyen Tentamen címen diáklapot szerkesztett. 1913-tól hírlapíró, a budapesti Magyar Hírlap munkatársa. Tartalékos tisztként részt vett az I. világháború olaszországi ütközeteiben, majd a Vörös Hadseregben viselt szerepe miatt emigrációba kényszerült.

Előbb Ungváron szerkesztett lapot; 1923-ban települt le Romániában. Szatmári, máramarosszigeti újságokat szerkesztett, az Aradi Közlöny riportere, közírója, novellistája, a Temesvári Hírlap szerkesztője. Az 1930-as évek közepétől a Brassói Lapok szerkesztőségében dolgozott, ironikus vasárnapi „színes” esszéi a demokratikus közvéleményt fejlesztették. A Brassói Lapok beszüntetése (1940) után Budapesten vett részt az ellenállási mozgalomban, 1945-től haláláig a Délmagyarország c. napilap főszerkesztője Szegeden.

Kötete[szerkesztés]

  • Makulatúra (szatírák, humoreszkek, poémák, Máramarossziget, 1925).

Források[szerkesztés]

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0  

További információk[szerkesztés]

  • Meghalt Gárdos Sándor. Világosság, 1947. május 18.
  • Balogh Edgár: Fagyöngy meg egy puskagolyó. Új Élet, 1978/12. Újraközölve Acéltükör mélye. 1982.