Gábor Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gábor Andor
1950, Berlin
1950, Berlin
Élete
Született 1884. január 20.
Rinyaújnép
Elhunyt 1953. január 21. (69 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Házastársa Kökény Ilona, Vidor Ferike
Pályafutása
Első műve Tarka rímek (1913)
Irodalmi díjai Kossuth-díj (1953)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Andor témájú médiaállományokat.

Gábor Andor, 1913-ig Greiner[1] (Újnéppuszta, 1884. január 20.Budapest, 1953. január 21.) magyar regényíró, költő, humorista, publicista, dalszövegíró.

„Gábor Andor a pesti kabaré minden hangon verselni képes napszámosa volt.[2]

Molnár Gál Péter

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gábor Andor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-15-17

1884. január 20-án született Újnéppusztán, kishivatalnoki családba. Már egyetemi évei alatt közölték írásait a Polgár, az Egyenlőség valamint A Hét című lapok. 1903-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára lefordította Frédéric Mistral Mireio című eposzát, majd a Roland-éneket. Az 1910-es években felkapott kabarészerző lett. Emellett sikereket ért el vígjátékaival, szatirikus regényeivel és versesköteteivel is. Az I. világháború idején (19141918) részt vett a polgári antimilitarista mozgalomban. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács mellett dolgozott.

Még a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kapcsolatba került Kun Bélával. 1919-ben részt vett a proletármozgalomban. A kommün bukásakor felajánlotta Kunnak és családjának, lakjanak nála, ám végül ez nem történt meg.[3]Börtönbe került, innen néhány hét múlva szabadult és Bécsbe emigrált, ahol a polgári radikális Bécsi Magyar Újság munkatársa lett és itt a kommunista irányt képviselte. 1925-ben kiutasították Ausztriából. Ekkor Párizsba ment, de innen is kitoloncolták, végül Berlinben telepedett le. 1927-től berlini tudósító. 1929-ben tagja lett a Német Proletárok Szövetsége lap szerkesztő bizottságának. 1933-ban Moszkvába ment, ahol az Új Hang című folyóirat szerkesztője lett 1938-tól. 1945-ben hazatért és munkatársa lett a Szabad Nép, Új Szó, Szabadság, Világosság című lapoknak. 1950-1953 között főszerkesztője volt a Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak.

Felesége Kökény Ilona komika, később Vidor Ferike kabarészínésznő volt.

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palika Nemzeti Színház, Riza: Bajor Gizi

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Belügyminisztérium 1913. évi 29512. sz. rendelete
  2. nol
  3. Kun Béláné: Kun Béla (Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1969, 219–220. o.
  4. Forgatókönyvet írt és filmet rendezett belőle Gyalui Jenő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]