Gábor Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Gábor Andor
1950, Berlin
1950, Berlin
Élete
Születési név Greiner Andor[1]
Született 1884. január 20.
Rinyaújnép
Elhunyt 1953. január 21. (69 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Házastársa Kökény Ilona, Vidor Ferike
Pályafutása
Első műve Tarka rímek (1913)
Kitüntetései Kossuth-díj
Irodalmi díjai Kossuth-díj (1953)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor Andor témájú médiaállományokat.

Gábor Andor (született Greiner) (Újnéppuszta, 1884. január 20.Budapest, 1953. január 21.) magyar regényíró, költő, humorista, publicista, dalszövegíró.

„Gábor Andor a pesti kabaré minden hangon verselni képes napszámosa volt.[2]

Molnár Gál Péter

Életpályája[szerkesztés]

Gábor Andor sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34-15-17

Kishivatalnoki családba született Greiner József és Grosz Emma fiaként. Már egyetemi évei alatt közölték írásait a Polgár, az Egyenlőség valamint A Hét című lapok. 1903-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára lefordította Frédéric Mistral Mireio című eposzát, majd a Roland-éneket. Az 1910-es években felkapott kabarészerző lett. Emellett sikereket ért el vígjátékaival, szatirikus regényeivel és versesköteteivel is. Az első világháború idején (19141918) részt vett a polgári antimilitarista mozgalomban. Az 1918. évi polgári demokratikus forradalomban a Nemzeti Tanács mellett dolgozott.

Még a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása előtt kapcsolatba került Kun Bélával. 1919-ben részt vett a proletármozgalomban. A kommün bukásakor felajánlotta Kunnak és családjának, lakjanak nála, ám végül ez nem történt meg.[3] Börtönbe került, innen néhány hét múlva kiszabadult és Bécsbe emigrált, ahol a polgári radikális Bécsi Magyar Újság munkatársa lett és itt a kommunista irányt képviselte. 1925-ben kiutasították Ausztriából. Ekkor Párizsba ment, de innen is kitoloncolták, végül Berlinben telepedett le. 1927-től berlini tudósító. 1929-ben tagja lett a Német Proletárok Szövetsége lap szerkesztő bizottságának. 1933-ban Moszkvába ment, ahol az Új Hang című folyóirat szerkesztője lett, 1938-tól. 1945-ben hazatért és munkatársa lett a Szabad Nép, Új Szó, Szabadság, Világosság című lapoknak. 19501953 között főszerkesztője volt a Ludas Matyi című szatirikus hetilapnak.

Első felesége Kökény Ilona komika, a második Vidor Ferike kabarészínésznő volt, akivel 1919. június 14-én kötött házasságot, Budapesten.[4] 1923-ban vette feleségül Halpern Olgát, akivel közös sírban nyugszik. (Özvegye, Halpern Olga 1958-ban alapította a Gábor Andor-díjat).

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Palika Nemzeti Színház, Riza: Bajor Gizi
  • Böske a becsületét akarja; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
  • Buta a feleségem és egyéb bolondságok; Schenk, Bp., 1911 (Mozgó könyvtár)
  • Gábor Andor–Szirmai Albert: Fehér kabarédalok. Szöveg és zene; Bárd, Bp., 1911
  • Jaj, a feleségem! és egyéb jelenetek; Dick, Bp., 1912
  • Gábor Andor–Liptai Imre: A sarkantyú. Dráma; Dick, Bp., 1912
  • Pesti sirámok. Könyv a beteg városról; Dick, Bp., 1912
  • Gábor Andor–Köváry Gyula: Medgyaszay-esték. 1., Jelenetek, dalok, blüettek; Léderer, Bp., 1913 (A Színházi Élet könyvtára)
  • Tarka rímek. Versek; Dick, Bp., 1913
  • Petur meg a dinnye és más 30 humor; Dick, Bp., 1913
  • Mit ültök a kávéházban?; Dick, Bp., 1914
  • Palika. Színmű; Dick, Bp., 1915[5]
  • Mancika, tündér! Vidám és szomorú jelenetek; Dick, Bp., 1915 k.
  • Untauglich úr. Regény az itthonmaradtakról; Dick, Bp., 1915
  • A kozák és egyéb jelenetek; Dick, Bp., 1915
  • Ciklámen. Színjáték; Dick, Bp., 1916
  • A kanári és egyéb vadállatok; Dick, Bp., 1916
  • Szépasszony. Vígjáték; Dick, Bp., 1916
  • A polgőr és egyéb jelenetek; Dick, Bp., 1916
  • Mágnás Miska. Operett; zene Szirmai Albert, vers Gábor Andor, szöveg Bakonyi Károly; Szerzői Jogi Értékesítő Központ, Bp., 1916
  • Dollár-papa. A pénz komédiája 4 felvonásban; Dick, Bp., 1917
  • A hatalmas vadász és egyéb figurák; Dick, Bp., 1917
  • Meghalni jobb; Légrády Ny., Bp., 1917
  • Duó. Tréfás versek és verses tréfák; Dick, Bp., 1917
  • Majd a Vica! Vígjáték; Dick, Bp., 1918
  • Vidám könyv; Légrády, Bp., 1918
  • Doktor Senki. Regény, 1-2.; Dick, Bp., 1918
  • A princ. Vígjáték; Dick, Bp., 1918
  • Öregszem mégis...; Légrády, Bp., 1918
  • A vágyak valcere és egyéb elbeszélések; Légrády, Bp., 1918
  • Harminchárom; Újságüzem Ny., Bp., 1918
  • Hét pillangó. Regény; Dick, Bp., 1918
  • Ezt izenem; Bécsi Magyar Kiadó, Bécs, 1920
  • Az én hazám. Versek az emigrációból; Bécsi Magyar Kiadó, Bécs, 1920
  • Világomlás. Új versek; szerzői, Bécs, 1922
  • Halottak arcai; szerzői, Wien, 1922
  • És itt jön Jászi Oszkár, aki megeszi Marxot és Lenint; Ama, Wien, 1922
  • Mert szégyen élni s nem kiáltani; Ama, Wien, 1923
  • Egerszeg. Három kép a magyar életről és a magyar halálról; Ama, Wien, 1924
  • Forradalmi dalok. A dalok szövegeit, a 21, 24, 30 és 32 számok kivételével Gábor Andor írta vagy fordította; Aksamit, Prága, 1926
  • Gábor Andor összegyűjtött költeményei; Nemzetközi Könyv, Moszkva, 1940
  • Bank ucca, vagyis: Hogy rabolták ki magyar urak a bécsi magyar szovjetkövetséget?; Ama, Wien, 1942
  • Rehákné lelkem! Két pesti szomszédasszony beszélgetései. Első sorozat. 1942. nyarától Mussolini bukásáig; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
  • Hazámhoz; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1943
  • Rehákné lelkem! Két pesti szomszédasszony beszélgetései. 2. sorozat. A fedezetlen vásárló-erőtől Magyarország megszállásáig; Idegennyelvű Irodalmi Kiadó, Moszkva, 1944
  • Így kezdődött ...; Hungária, Bp., 1945
  • Kis József–Gábor Andor–Urbán Ernő: A háromtornyú palota és egyéb játékok a magyar falu számára; Szikra, Bp., 1947
  • Gábor Andor versei; Athenaeum, Bp., 1947
  • Haspók úr ebédel. Tréfa; in: Régi magyar kabaré; Kultúra, Bp., 1948 (Új magyar könyvtár)
  • Bécsi levelek; Athenaeum, Bp., 1950
  • Összegyűjtött novellák; ford. Réz Ádám, Lányi Viktor; Szépirodalmi, Bp., 1954
  • Válogatott cikkek; szerk. Gergely Sándor et al.; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Válogatott versek; szerk. Gergely Sándor et al., bev. Illés Béla; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Összegyűjtött novellák; ford. Réz Ádám, Lányi Viktor; Szépirodalmi, Bp., 1954 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Összegyűjtött versek; bev. Bölöni György; Szépirodalmi, Bp., 1954 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Összegyűjtött cikkek. 1., 1920-21; bev. Illés Béla; Szépirodalmi, Bp., 1955 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Miréio–Roland ének és kisebb műfordítások, 1-2.; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Irodalmi tanulmányok; ford. Paulinyi Zoltán et al., sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Ahogy én látom; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1958 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Pesti sirámok. Tárcák; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1958 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Véres augusztus. Válogatott politikai cikkek, 1920-26; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1959 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Színművek; sajtó alá rend., bev. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1959 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • A számla. Novellák; utószó Halász Sándor; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1959 (Kincses könyvtár)
  • Hektor / Mária; in: Egyfelvonásosok; bev. Ardó Mária, rendezői utószó Dévényi Róbert, díszletek Bojár Iván; Gondolat, Bp., 1960 (Játékszín)
  • Gábor Andor válogatott művei; vál., sajtó alá rend., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1961 (Magyar klasszikusok)
  • Tarka rímek; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1962 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Szokj le róla! Humoreszkek, szatírák stb.; vál. Márványi Judit; Magvető, Bp., 1962 (Vidám könyvek)
  • Igen, kollégáim. Publicisztikai írások; sajtó alá rend., bev., jegyz. Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1964 (Gábor Andor összegyűjtött művei)
  • Erélyes elégia; vál., utószó Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • Vacsora a Hotel Germániában; idegennyelvű műveket ford. Lányi Viktor, Réz Ádám; Szépirodalmi, Bp., 1974 (Kiskönyvtár)
  • Panoptikum; összeállította Benkő Károly, előszó Goda Gábor; MUOSZ–Kossuth, Bp., 1978
  • Így volt, kortársaim! Válogatott publicisztikai írások; vál., szerk., bev. József Farkas; Szépirodalmi, Bp., 1984
  • Kedves anyóli! Gábor Andor levelei Vidor Ferikének; vál., sajtó alá rend., jegyz. Petrányi Ilona, előszó Tasi József; Múzsák–PIM, Bp., 1988 (Irodalmi múzeum)
  • Fölszáll a köd; vál., előszó Pataki Bálint; Ifjúsági, Bukarest, 1962 (Tanulók könyvtára)
  • Hét pillangó; utószó Bächer Iván; Bagolyvár, Bp., 1999
  • Tarka rímek; szerk. Simor András; Táncsics Gimnázium, Bp., 2003 (Táncsics-sorozat)
  • Gerő András–Hargitai Dorottya–Gajdó Tamásː A Csárdáskirálynő. Egy monarchikum története; szöveg Jenbach Béla, Leo Stein, ford. Gábor Andor, Békeffi István, Kellér Dezső; Habsburg Történeti Intézet, Bp., 2006
  • Büszke dal. Válogatott versek; Simor András, Bp., 2008 (Z-füzetek)
  • Szépasszony. Színművek (Európa Könyvkiadó, 2010. Válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta Győrei Zsolt. ISBN 978-963-07-8960-8)
  • "Fürödni fognak". Cikkek, versek; Simor András, Bp., 2012 (Z-füzetek)
  • Régi meg új. Színmű 3 felvonásban; Simor András, Bp., 2012 (Z-füzetek)
  • Halottak arcai. Cikkek; vál. Simor András; Simor András, Bp., 2013 (Z-füzetek)
  • Epilóg (1924)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1913. évi 29512. sz. rendelete
  2. nol
  3. Kun Béláné: Kun Béla (Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1969, 219–220. o.
  4. A házasságkötés bejegyezve a Bp. IV. ker. állami házassági akv. 167/1919. folyószáma alatt.
  5. Forgatókönyvet írt és filmet rendezett belőle Gyalui Jenő.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]