Futóbogárfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Futrinkafélék szócikkből átirányítva)
Infobox info icon.svg
Futóbogárfélék
Evolúciós időszak: juraholocén
Aranyos futrinka (Carabus auratus)
Aranyos futrinka (Carabus auratus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Ragadozó bogarak (Adephaga)
Öregcsalád: Futóbogárszerűek (Caraboidea)
Család: Futóbogárfélék (Carabidae)
Latreille, 1802
Alcsaládok

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Futóbogárfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Futóbogárfélék témájú kategóriát.

A futóbogárfélék, (Carabidae) a rovarok osztályában a ragadozó bogarak (Adephaga) alrendjébe tartozó család. Körülbelül 30 ezer leírt fajuk közül Magyarországon mintegy 650 él.

Előfordulásuk[szerkesztés]

Az egész Földön megtalálni őket; a legtöbb faj a mérsékelt övben él.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Alakjuk és színük is igen változatos. Fejük nagy, előreálló (orthognath), de általában keskenyebb, mint az előtor. A barlangokban vagy mélyen a földben élő fajok szeme gyakran hiányzik, egykori helyét csak világos folt jelzi. A növényevő fajok rágóik rövidek, de erősek, a ragadozó fajokéi hosszabbak, néha egymást keresztezik; a zsákmány megragadását és széttépését fogak segítik. Állkapcsi tapogatójuk négyízű. Csápjuk általában hosszú (legalább olyan hosszú, mint a fej és az előtor hossze együtt), fonalas, sohasem bunkós, fésűs vagy lemezes; a fülescsápúfutó-formák(Paussinae) fajainál azonban az utolsó csápízek aránytalanul megnagyobbodtak.

A legtöbb faj szárnyfedője hátul lekerekített, a potrohot teljesen fedi. Felülete általában hosszanti irányban rovátkolt, vagy sorokba rendezett pontsorokkal borított.

Potrohuk látható haslemezeinek száma 6, ellentétben a bogarak többségét kitevő Polyphaga alrend tagjaival, melyeknél a látható haslemezek száma 5.

Lábuk általában hosszú, vékony, a gyors futásra alkalmas; egyes, rövidebb és vastagabb lábú (főleg növényevő) fajok nehézkesebben mozognak. A föld alatt élő fajok mellső lábai ásólábakká alakultak.

A végbelük melletti mirigyek metakrilsavat és más vegyületeket tartalmazó váladékát veszélyhelyzetben kilövellhetik.

A megnyúlt testű lárvák fejének mindkét oldalán 4–6 pontszem helyezkedik el. Csápjaik négy ízűek, rágóik sarló alakúak. Bábjuk rendszerint fehér, rajta jól kivehető az előreálló fej, a szájrészek, szárnyak, lábak stb. körvonalai.

Életmódjuk[szerkesztés]

A fajok nagyobb része gyorsan mozgó éjszakai vagy nappali ragadozó. Többnyire más rovarokat (főleg rovarlárvákat), férgeket, csigákat zsákmányolnak. A közhiedelemmel ellentétben azonban a növényevő (elsősorban magevő) fajok száma is igen magas: ilyen például a gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides), melynek lárvája a gabonafélék leveleit, imágója az érőfélben lévő gabonaszemeket fogyasztja.

Fejlődésének végén a legtöbb faj lárvája kamrát váj magának a földbe vagy korhadt fába, és abban bábozódik. Az átalakulás egy évig is eltarthat (a kisebb fajoké gyorsabb).

Rendszerezés[szerkesztés]

A családba az alábbi alcsaládok tartoznak:

Néhány fontosabb Magyarországon előforduló faj[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]