Református templom (Furta)
| Furtai református templom | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | református |
| Lelkész | Katonáné Varga Olga |
| Építési adatok | |
| Építése | 1815 - 1827 |
| Rekonstrukciók évei | 1927, 1996, 2014 |
| Stílus | neoromán |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 600 |
| Magassága | 37 m |
| Építőanyag | tégla |
| Elérhetőség | |
| Település | Furta |
| Hely | 4141, Furta, Templom u. 6. |
| Elhelyezkedése | |
 Furtai református templom
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 42″, k. h. 21° 27′ 18″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Furtai református templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A furtai református templom, neoromán stílusban épült a község nyugati részén, régi templomok helyén 1815 és 1827 között.[1][2]
Története[szerkesztés]
Előzmények[szerkesztés]
Furta önálló református egyházáról legkorábban 1650-től vannak hitelt érdemlő feljegyzések.[3] Ekkor, egy kicsiny kőtemplom állott itt, amelynek építési ideje nem ismert. Középkori eredete csak valószínűsíthető, ugyanis a 17. század közepén már nem építettek kőtemplomokat.[4] 1678 és 1720 között pestis pusztított, amely teljesen elnéptelenítette a falut, és a török hódoltság során a templom is romos állapotba került ugyan, de főbb szerkezetei szilárdan álltak.
„Falait az idő, az elhagyatottság negyvenkét éve alatt sem tudott rommá őrölni. Fedelét a vihar letépte, de boltozatja szilárdan áll… Mintha tudták volna a szent falak, hogy rájok még szükség lészen…”
A furtai evangélikus református egyház 1720-ban kelt új életre. Az újratelepülő református lakók, helyreállították a régi templomot és 1727-ben egy kis fából készült haranglábat is felállítottak. Templomuk nem volt hatalmas pompás épület, de a gyülekezet igényeinek teljesen megfelelt.[3] Ez a templom viszont idővel kicsinek bizonyult, így 1771 tavaszán hozzákezdtek a kibővítéséhez. Ennek emlékét őrzi a templom keleti bejárati oldalcsarnokának falában később elhelyezett emléktábla. A munkálatokat 1776-ban fejezték be. A harangláb helyett az 1787 és 1788-as évek folyamán, különálló kőtornyot is építettek, amelyet 1794-ben villám sújtott, de a templom sem volt ezután hosszú életű.[6]
Építése[szerkesztés]
A 19. század elején, egy teljesen új templom építését határozták el, melynek alapkövét 1815 októberében helyezték el. A templomépítés 1827-re rendkívüli nehézségek között fejeződött be. Tervét Stamma Márton derecskei kőműves készítette. Az építkezéshez használt százhúszezer téglát maguk a hívek vetették ki még 1806-ban. 1847-ben megújítják a fazsindelyből készült tetőt, 1854 karácsonyára pedig új harangot is öntettek.[7]
Berendezését 1867-ben készítették. 1872-ben az észak-déli tengelyű templom déli homlokzata előtt, egy 37 méter magas neoromán stílusú tornyot építtetett a gyülekezet, miközben lebontották a régi tornyot. Orgonáját Frield Lipót építette 1891-ben.[8]
1896-ban a templom két régi harangjának anyagának felhasználásával, három harangot öntettek.[9] Nem sokkal az első világháború kitörése után, 1915 nyarán, a furtai református templom harangjait elvitték háborús célokra. Néhány évvel a háború befejezése után, a település életében évtizedekig meghatározó és népszerű személyiségének számító Juhász Sámuel református lelkész közbenjárására, a tehetősebb egyházi tagok segítségével sikerült új harangokat vásárolni.[10] A három harangot Szlezák László öntötte 1924-ben 594, 301 és 176 kg-os súlyokban Budapesten.[11]
A következő évek során elkezdődött a templom külső- és belső tatarozása, melynek során kicserélték az 1891-ben készült orgonát. 1927-ben gömböt kapott a templom tornya, a szószékkel szemben pedig az első világháború során a hősi halált halt furtai református katonák emlékére avattak emléktáblát.[12] A felújított templom ünnepélyes felszentelése 1928. június 24-én történt.
A második világháborút követő földreform során az egyház birtokát elvették, iskoláit államosították.
Az idő múlásával a templom állaga is megromlott. 1960-ban belső meszelést kapott, majd 1990. június 6-án kezdődött el a teljes felújítása, amely 1996-ban fejeződött be.[13] A református templom és egyház fejlődése nagymértékben a furtai lakosság áldozatkészségének és egyházukhoz való hűségüknek köszönhető, mivel a hívek önkéntes adományaikkal nagymértékben segítették az építkezést.[14]
Érdekesség[szerkesztés]
1849-ben a furtaiak régi kis harangjukat önként felajánlották a kormánynak, hogy ágyút öntessenek belőle a haza védelmére. A harangot azonban nem használták fel, ami az aradi várban maradt, s az ezt elfoglaló császáriak kezére jutott. 1850-ben kegyelmes leírás érkezett a furtaiakhoz, hogy ha harangjukat kényszerítésből adták át, a forradalmi kormánynak, folyamodjanak érte és visszakapják. Egy helyi presbiter viszont kijelentette: „mi nem erőszakra, de önként adtuk oda a harangunkat, vesszen inkább a harangunk, csak maradjon meg a becsületünk,” és a harangot nem is kérvényezték. Öntettek helyébe egy nagyobb, négy mázsás harangot.[3][15]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Furta Krónikáskönyve 41. old.
- ↑ A templom rövid leírása. Bihari Természetbarát Egyesület. [2015. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
- ↑ a b c d Csernák 1906
- ↑ Furta Krónikáskönyve 41. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 43. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 42. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 49. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 41. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 49. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 57. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 42. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 58. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 59. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 51 - 55. old.
- ↑ Furta Krónikáskönyve 49. old.
Források[szerkesztés]
- ↑ Furta Krónikáskönyve 1998: Dr. Baranyi Béla és Jordán Sándor. Furta Krónikáskönyve. Furta Község Önkormányzata, 41–63. o. (1998). ISBN 963-03-5976-6
- ↑ Csernák 1906: Csernák Béla. A furtai református egyház története. Debreceni Protestáns Lapkiadó (1906)