Furcsa számok
A számelmélet területén furcsa számnak nevezik az olyan természetes számot, ami bővelkedő, de nem áltökéletes szám.[1][2] Más szavakkal, a szám valódi osztóinak összege meghaladja a számot, de az osztók egyetlen részhalmazának összege sem egyenlő magával a számmal.
Példák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legkisebb furcsa szám a 70. Valódi osztói 1, 2, 5, 7, 10, 14 és 35; ezek összege 74, de nem adhatók össze úgy, hogy 70-et adjanak. A 12-es szám például bővelkedő, de nem furcsa szám; valódi osztói 1, 2, 3, 4 és 6, melyek összege 16; ugyanakkor 2+4+6 = 12.
Az első néhány furcsa szám:
Tulajdonságok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bizonyított, hogy végtelen számú furcsa szám létezik;[3] sőt, a furcsa számok sorozatának pozitív aszimptotikus sűrűsége van,[4] mely sűrűség < 0,0101 (a bővelkedő számok és az áltökéletes számok sűrűségeinek különbségéből következően).
Nem tudjuk, hogy léteznek-e páratlan furcsa számok, de ha léteznek, nagyobbnak kell lenniük 232 ≈ 4·109-nél[5] vagy 1·1017-nél.[6]
Sidney Kravitz megmutatta, hogy ha k pozitív egész, Q 2k-nál nagyobb prímszám és
- ;
szintén 2k-nál nagyobb prímszám, akkor
furcsa szám.[7] A képlet segítségével találta a következő furcsa számot:
- .
Primitív furcsa számok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A furcsa számok egyik tulajdonsága, hogy ha n furcsa, p pedig olyan prímszám, ami nagyobb az σ(n) osztóösszegnél, akkor pn szintén furcsa szám.[4] Egyrészt ebből is következik, hogy végtelen számú furcsa szám létezik. Másrészt ez a primitív furcsa számok definíciójához vezet – ezek olyan furcsa számok, melyek nem többszörösei egy másik furcsa számnak. A Kravitz-féle konstrukciós képlet primitív furcsa számokat hoz létre. Azt sejtik, hogy végtelen sok primitív furcsa szám létezik, és Melfi megmutatta, hogy a végtelen sok primitív furcsa szám létezése a Cramér-sejtés következménye.[8]
24 egymilliónál kisebb primitív furcsa szám létezik. Az első néhány:
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑
Benkoski, Stan (augusztus–szeptember 1972). "E2308 (in Problems and Solutions)". The American Mathematical Monthly. 79 (7): 774. doi:10.2307/2316276. JSTOR 2316276.
{{cite journal}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó) - ↑ Richard K. Guy (2004). Unsolved Problems in Number Theory. Springer-Verlag. ISBN 0-387-20860-7. OCLC 54611248. Section B2.
- ↑ Sándor, József; Mitrinović, Dragoslav S.; Crstici, Borislav, eds. (2006). Handbook of number theory I. Dordrecht: Springer-Verlag. 113–114. o. ISBN 1-4020-4215-9. Zbl 1151.11300.
- 1 2 Benkoski, Stan; Erdős, Paul (1974. április). "On Weird and Pseudoperfect Numbers". Mathematics of Computation. 28 (126): 617–623. doi:10.2307/2005938. MR 0347726. Zbl 0279.10005.
- ↑ Friedman, Charles N. (1993). "Sums of divisors and Egyptian fractions". J. Number Theory. 44: 328–339. doi:10.1006/jnth.1993.1057. Zbl 0781.11015.
- ↑ http://oeis.org/A006037 OEIS - Odd weird numbers
- ↑ Kravitz, Sidney (1976). "A search for large weird numbers". Journal of Recreational Mathematics. 9 (2). Baywood Publishing: 82–85. Zbl 0365.10003.
- ↑ Melfi, Giuseppe (2015). "On the conditional infiniteness of primitive weird numbers". Journal of Number Theory. 147. Elsevier: 508–514. doi:10.1016/j.jnt.2014.07.024.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Weird number című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Weisstein, Eric W. "Weird number" (angol nyelven). Wolfram MathWorld.