Friedrich Müller (püspök, 1884–1969)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Friedrich Müller
Az erdélyi szászok evangélikus püspöke
Született 1884. október 28.
Hosszúaszó
Elhunyt 1969. február 1. (84 évesen)
Nagyszeben
Püspökségi ideje
1945 – 1969
Előző püspök
Következő püspök
Viktor Glondys
Albert Klein

Ifj. Friedrich Müller (Hosszúaszó, 1884. október 10.Nagyszeben, 1969. február 1.) erdélyi szász evangélikus püspök és történész. Szülőfaluja német neve után a Friedrich Müller-Langenthal nevet használta.

Élete[szerkesztés]

Szüleinek 1887-ben bekövetkezett korai halála után nagynénje nevelte. A gimnáziumot Nagyszebenben végezte, majd matematika-fizikát, utóbb történelmet, filozófiát és teológiát tanult Lipcsében (1903-1905), Kolozsváron (1905-1906), Bécsben (1906) és Berlinben (1907-1909). Miután 1911-ben tanári vizsgát tett, 1917-ig Brassóban tanított, közben néhány hónapig a Kronstädter Zeitung munkatársa volt. 1917-1921 között a segesvári egyházkerületi tanítói szeminárium igazgatója volt, 1922-1928 között pedig iskolai tanácsos Nagyszebenben. 1928-1945-ig nagyszebeni városi plébános volt, utána 1945-ig püspöki vikárius, 1945-1969 között pedig az evangélikus egyház püspöke. 1933–1945 között a Verein für siebenbürgische Landeskunde elnöki tisztségét is betöltötte.

Egyházi vezetőként az 1930-as - 1940-es években felismerte, hogy a nemzetiszocialista út veszélyt jelent a nép és az egyház számára, ezért ellenállt annak, hogy az egyházi iskolákat átadják a Volksgruppe részére. Nem tudta viszont megakadályozni azonban az 1942-es szerződéskötést az evangélikus egyház és a Volksgruppe között. Ez a szerződés 1945 után hátrányos következményekkel járt a német tanügyre és tanárokra, akiket összességében nemzetiszocialista beállítottságúnak tekintettek.

A püspöki megbízatást a háború vége előtt, de már a szovjet csapatok bevonulása és az erdélyi német lakosság kényszermunkára hurcolása után kapta. Meg kellett tehát szerveznie a magukra maradt öregek és árvák ellátását és át kellett alakítania az egyházi életet a megváltozott viszonyoknak megfelelően. Munkásságával sikerült megőriznie az egyházat, az erdélyi szászok egyedüli megmaradt intézményét; ennek során igyekezett a nemzetközi lutheránus közösség segítségéhez folyamodni. 1964-ben a Román Népköztársaság Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházát felvették a Lutheránus Világszövetségbe.

Müller taktikai okokból személyes kapcsolatokat ápolt a kommunista funkcionáriusokkal, hűségnyilatkozatokat tett a rezsimnek, részt vett az állami szervezésű békemozgalmakban, tagja volt a Nagy Nemzetgyűlésnek. Ő kötötte meg a németországi evangélikus egyházzal azt a sokat vitatott megállapodást, amelynek értelmében a Romániából kitelepült evangélikus lelkészek az NSZK-ban nem léphettek egyházi szolgálatba.

Művei[szerkesztés]

  • Die Siebenbürger Sachsen und ihr Land, Berlin 1912
  • Lehrbuch der Geschichte Romäniens, Nagyszeben, 1921
  • Die Geschichte unseres Volkes. Bilder aus der Vergangenheit und Gegenwart der Deutschen in Rumänien, Nagyszeben 1926
  • Vom Werden und Wesen des siebenbürgisch-sächsischen Bauerntums, in »Klingsor« 4, 1927, 9-19, 64-69, 89-96, 148-155;
  • Was ist Offenbarung? Anruf zur Besinnung auf den wahren Lebensgrund an Menschen unserer Zeit, Nagyszeben 1931
  • Wandlung der geschichtlichen Hauptaufgaben unseres Volkes im Laufe seiner Entwicklung und seine Anpassung daran, in »Siebenbürgische Vierteljahresschrift« 55, 1932, 286-299;
  • Völkerentwicklung unter dem Christentum, in »Deutsche Theologie« 1935, 340-354, 380-400;
  • Berufung und Erwählung. Eine exegetische Studie, in ZSTh 24, 1955, 38-71;
  • Geschichtswirksamkeit des Evangeliums in seinem luth. Verständnis. Zwei Aufsätze, Stuttgart 1956;
  • Die geschichtliche Wurzeln der Straffreiheit der ev. Kirche Siebenbürgens, in »Zur Rechts- und Siedlungsgesch. der Siebenbürger Sachsen« (= Siebenbürgisches Archiv Bd. 8), Köln-Wien 1971, 1-36;
  • Predigten, Nagyszeben, 1993
  • Erinnerungen (= Schriften zur Siebenbürgischen Landeskunde), Köln-Weimar-Bukarest 1993

Források[szerkesztés]

  • Konrad Gündisch: Müller, Friedrich. In Neue Deutsche Biographie 18. 1997. 383–384. o.  
  • Konrad Gustav Gündisch: Friedrich Müller-Langenthal. In Biographisch-Bibliographisches Kirchenlexikon. Band VI. Herzberg: Bautz. 1993. 239–242. o.