Friedmann Endre (fotóriporter)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Friedmann Endre
Urbán Ádám PéldaKÉPek sorozatából „Fogságból a szabadságba” című művével[1]
Urbán Ádám PéldaKÉPek sorozatából „Fogságból a szabadságba” című művével[1]
Született1934. július 4.[2]
Újpest
Elhunyt2018. július 15. (84 évesen)
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafotóriporter
Kitüntetései
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
SablonWikidataSegítség

Friedmann Endre (Újpest, 1934. július 4.Budapest, 2018. július 15.)[4] magyar fotóriporter, az MTI örökös tudósítója.

Életpályája[szerkesztés]

Friedmann Vilmos (1896–1979) cégvezető és Stark Jolán (1905–1985) fiaként született.[5] Már gyerekkorában elbűvölte a fényképészet. Közgazdasági szakközépiskolába járt, de 1951-ben félbehagyta, és segédmunkásnak jelentkezett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, a Magyar Távirati Iroda egyik jogelődjéhez. Később elvégezte a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát. 1952-ben a pákozdi csata évfordulóján rendezett ünnepségen fényképezett először egy kölcsönkapott géppel, amikor a hivatalos fényképész nem érkezett meg. Ezért nemsokára fotóriporterként alkalmazták. Honvédelmi tudósítóként alkalma volt rendszeresen fényképezni a fegyveres testületek eseményeit, a polgári védelmi gyakorlatokat. Egyedüli magyar fényképész, aki 1968-ban több száz fényképet készített a csehszlovákiai intervencióról. 1973-ban négy hónapot töltött Vietnámban, ahol lefényképezte a hadifogolycserét, és életveszélyesen megbetegedett. Végigkövethette az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan bajkonuri felkészülését. A rendszerváltás után Antall József kormányfőt kísérve megjárta Amerikát. Fényképezett híres színészeket is (például Elizabeth Taylor, Richard Burton).

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.[6]

Munkássága[szerkesztés]

Főleg fekete-fehér képeket készített. Szerette megörökíteni a pillanatot. Művei megtalálhatók a párizsi Bibliothéque nationale de France-ban, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában és a Körmendi-Csák 20. századi Magyar Fotóművészeti Gyűjteményben.

Albumai[szerkesztés]

  • Emberek – Budapesti életképek, 2005
  • A pillanatból élek (Fényképek az életműből 1954-1979), 2006

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Fotokina nagydíj, Köln, 1963
  • Nemzetközi Fotóművészet Kiválósága Diplomája (EFIAP), 1967
  • World Press Photo aranyérme, 1974
  • Balázs Béla-díj, 1976
  • Rózsa Ferenc-díj, 1987
  • Aranytollas újságíró, 2000
  • Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíja, 2004
  • Táncsics Mihály-díj, 2006
  • A Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója, 2006

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://index.hu/kultur/2012/11/21/na_de_hogy_pozolnak_a_fotosok/
  2. Endre Friedmann, https://www.degruyter.com/view/AKL/_40424637
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  4. http://maimanohaz.blog.hu/2018/07/15/elhunyt_friedmann_endre_1934
  5. Szülei házasságkötési bejegyzése az újpesti polgári házassági akv. 394/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. november 15.)
  6. „Búcsú Friedmann Endrétől”, Népszava, 2018. július 21., 11. oldal (Hozzáférés ideje: 2022. november 15.) 

Források[szerkesztés]

  • Meghalt Friedmann Endre fotóriporter, az MTI örökös tudósítója (MTI), Magyar Idők, 2018. július 15. Online hozzáférés