Friedberg (Stájerország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Friedberg
Friedberg főtere
Friedberg főtere
Friedberg címere
Friedberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Kerület Hartberg-Fürstenfeld
Járás Hartberg-fürstenfeldi járás
Irányítószám 8240, 8243
Körzethívószám 03339
Forgalmi rendszám HF
Népesség
Teljes népesség 2566 fő (2015. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság601 m
Terület25,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Friedberg (Ausztria)
Friedberg
Friedberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 26′ 29″, k. h. 16° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 29″, k. h. 16° 03′ 29″
Friedberg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedberg témájú médiaállományokat.

Friedberg osztrák város Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 2576 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Friedberg a Hartberg-fürstenfeldi járásban
A Szt. Jakab-plébániatemplom
A temetői kápolna

Friedberg a Wechsel-hegység déli lejtőin fekszik, mintegy 20 km-re északkeletre a járási központ Hartbergtől. Legalacsonyabb pontja 455 m-rel (Oberwaldbauernnél), a legmagasabb (Hilmtore) valamivel 1000 m-rel emelkedik a tengerszint fölé. A városközpont 601 méteren helyezkedik el. Az önkormányzat területének északi része földrajzilag a Stájer-Közép-Alpokhoz, míg a déli a Burgenlandi Elő-Alpokhoz tartozik. Maga Friedberg városa szinte összeépült a szomszédos Pinggauval. A városi önkormányzat 3 katasztrális községben (Ehrenschachen, Friedberg, Schweighof) 6 települést egyesít: Ehrenschachen (627 lakos), Friedberg (338), Oberwaldbauern (26), Ortgraben (1192), Schwaighof (235) Stögersbach (150).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Dechantskirchen, északkeletre Pinggau, délre Pinkafő (Burgenland).

Története[szerkesztés]

Friedberg helyén az ókorban római út húzódott és egy esetleges települést sejtet a számos halomsír is ebből a korból.

Friedberg várát a magyarok betörései ellen és a Wechsel-hegység tövében húzódó útvonal ellenőrzésére építették. Mellette III. Eckbert von Pütten gróf alapított települést, ahová Alsó-Ausztriából hozatott lakókat. A várost 1194-ben V. Lipót osztrák herceg megerődítette; ennek költségét részben az általa elfogott Oroszlánszívű Richárd angol király váltságdíjából fedezte (ugyanebből a pénzből épült Bécsújhely városfala is). A város első írásos említése 1254-ből származik. A város évszázadokig hercegi birtok maradt.

A határmenti Friedberg a középkor során sokat szenvedett hol a magyarok, hol a törökök hadjárataitól. Több alkalommal tűzvész pusztította el a várost. Ober- és Unterfriedberg vára sokáig a von Friedberg lovagi nemzetség tulajdonában volt; kihalásuk után különböző stájer nemesi családok birtokolták az erődöket. Az ellenreformáció idején a vár a protestantizmus egyik utolsó fészke maradt a régióban, de tulajdonosan pénzügyi gondjai miatt kénytelen volt eladni a voraui apátságnak. A szerzetesek hagyták leromlani az épület állagát, amely mára eltűnt, helyén található a háborús emlékmű.

A forgalmas kereskedelmi útvonalaktól messze fekvő város lakossága stagnált. A középkorban a ruhakészítőiről volt híres; mintegy 30 takácsmester dolgozott Friedbergben.

Miután az első világháború után Burgenland Ausztriához került, Friedbergből indult ki a burgenlandi vasút építése. 1968-ban az addig önálló Ehrenschachen községet Friedberghez csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

A friedbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 2576 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el a csúcspontját 2772 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,7% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 8 magyar élt a városban.

Látnivalók[szerkesztés]

A középkori városfal
  • a Szt. Jakab-plébániatemplom eredetileg a 12. században épült román stílusban. 1418-ban a magyarok lerombolták, a helyén emelt gótikus épület 1529-1532-ben a törökök rongálták meg. Mai formájában gótikus alapokon barokk stílusban készült.
  • az 1682-es plébánia
  • főtere az egyik legszebb állapotban megmaradt stájerországi középkori városközpont. Mária-oszlopát 1809-ben emelték.
  • a messziről látható háborús emlékmű a régi vár helyén
  • a régi városfal 1994-ben újjáépített Magyar kapuja.
  • a temetői kápolna
  • a Thonet cég székmúzeuma

Híres friedbergiek[szerkesztés]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Friedberg (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.