Fredrik Pacius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fredrik Pacius
Pacius.jpg
Életrajzi adatok
Született  Hamburg
Hamburg
1809. március 19.
Származás német
Elhunyt  Orosz Birodalom
Helsinki
1891. január 8.
(81 évesen)
Pályafutás
Műfajok opera, klasszikus zene
Hangszer hegedű
Tevékenység zeneszerző

Fredrik Pacius (eredetileg Friedrich Pacius; Hamburg, 1809. március 19.Helsinki, 1891. január 8.) német származású finn zeneszerző, hegedűművész. A német romantika jegyeit magán viselő életművével jelentősen hozzájárult a finn nemzeti zene megteremtéséhez, nevéhez fűződik a finn nemzeti himnusz és az első finn opera megkomponálása.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hamburgban született, s hegedűn játszott már kora gyermekkorától fogva. Tizenöt éves korában szülei Kasselba küldték, ahol Ludwig Spohrtól hegedű-, Moritz Hauptmanntól pedig zeneszerzésórákat vett. Már tizenévesen szerzett kisebb dalokat és vonósnégyeseket. Mindeközben hegedűművészként és szólóénekesként is többször fellépett, s tizenkilenc évesen, 1828-ban a stockholmi udvari zenekar első hegedűse lett.

1834-ben elnyerte a Helsinki Egyetem zeneigazgatói állását (maga mögé utasítva öt finn kandidánst), és 1835. február 7-én meg is érkezett az országba, hogy megkezdje munkáját. 1867-ig tanított az egyetemen, de nemcsak hegedűművészként és tanárként, hanem komponistaként, karnagyként és zenei szervezőként is hamar megmutatta tehetségét. Az általa szervezett oratórium-, szimfónia- és operaelőadások Észak-Európa egyik legfontosabb zenei központjává tették Helsinkit. Elhozta Európa klasszikus és kortárs zenéjét a finn fővárosba, és nem csupán a koncertek szervezéséből vette ki a részét, de többnyire hegedűművészként maga is fellépett.

1838-ban megalapította Finnország első, ma is működő férfikórusát, az Akadémiai Daltársaságot (Akademiska Sångföreningen), 1845-ben pedig az 1854-ig fennálló Helsinki Szimfonikus Zenekart (Symfoniföreningen i Helsingfors). 1848-ban Maamme címen megzenésítette Johan Ludvig Runeberg Vårt land című versét, amely később Finnország nemzeti himnusza lett (dallamát felhasználták az észt és a lív himnuszokhoz is). 1852. március 24-én mutatták be az első finn nagyoperát Pacius komponálásában és Zachris Topelius librettójával, Károly király vadászata (Kung Karls Jakt / Kaarle-kuninkaan metsästys) címen, amely egy a svéd függés korába helyezett történetet mesélt el, s ezzel a témaválasztással az orosz fennhatóság alatt álló Finnországban a nemzeti romantika egyik nagy hatású darabja lett. Az elkövetkező években Pacius még két kevésbé sikeres színpadi művel jelentkezett: a görög mitológiát a Kalevala motívumaival ötvöző Ciprus hercegnője (Prinsessan av Cypern / Kypron prinsessa, 1860) című darabbal, valamint A Loreley (Die Loreley, 18621887) című operával. Ezek mellett számos hegedűdarabot, nyitányt és kantátát szerzett, de igazán maradandót kórusműveivel és hazafias dalaival alkotott. Legismertebb dalai a finn himnusz mellett A katonafiú (Soldatgossen) és a Finnország dala (Suomis sång).

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ruth-Esther Hillila & Barbara Blanchard Hong, Historical dictionary of the music and musicians of Finland, Westport, Greenwood Press, 1997, 292–294.
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 401. o. ISBN 9639257117