Frederick Roberts

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frederick Sleigh Roberts
Earl Roberts of Kandahar.jpg
Frederick Roberts
Született
1832. szeptember 30.
Cawnpore
Elhunyt
1914. november 14. (82 évesen)
St. Omer
Nemzetisége Flag of England.svgangol
Szolgálati ideje 1851-1904
Rendfokozata tábornagy
Csatái Indiai háborúk
Második búr háború

Frederick Sleigh Roberts (Más néven: Lord Roberts) (Cawnpore, 1832. szeptember 30. - †St. Omer, 1914. november 14.) angol katona, kiváló hadvezér és parancsnok volt. A második búr háborúban nyújtott szolgálatai nagy ismeretséget szereztek Roberts-nek.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1832. szeptember 30-án született, Cawnpore városában. Édesapja Sir Abraham Roberts volt, aki indiai szolgálataiért lett kitüntetve. Fredeick tanulmányait Etonban, Sandhurstben, és Addiscomben végezte.

Katonai szolgálata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Roberts lovasszobra Glasgow-ban.

1851-ben katonai szolgálatra jelentkezett, és a brit indiai hadsereg hadnagyaként részt vett az indiai felkelések leverésben. Több várost elfoglalt, és Delhi ostromát is ő irányította. Ott volt Lucknow felmentésénél is. Szolgálataiért 1858-ban kapta meg a Viktória Keresztet Khudaganjnál nyújtott bátorsága és elszántsága révén.

Miután szolgálatot a brit hadsereg az 1863-as umbeylai, a 1867-68 és abesszíniai hadjáratokat. Ezenkívül Roberts harcolt a lushai hadjáratban is (1871-1872), amiért számos kisebb és nagyobb kitüntetést is kapott. Hat évvel később mint vezérőrnagy harcolt az afganisztáni háborúban. Ezután Kabul és Kandahar térségének parancsnoka lett, és 10 000 brit karona felett parancsnokolt. Később Kabulba ment, és legyőzte Muhammad Yakub Khan-t, az afgán emírt. A szolgálataiért, Sir Frederick Roberts ismét megkapta a köszönetet az angol parlament-től és újabb magas kitüntetéseket kapott.

Még több évig India katonai vezetője volt, egészen 1893-ig.

Miután lemondott a indiai parancsnokságáról 1893-ban, Roberts két évvel később visszatért szülőföldjére, Írországban a brit erők fővezére lett. 1895-ben tábornaggyá léptetik elő.

1897-ben Szent Patrik Renddel tüntetik ki. Két évvel később visszatért Dél-Afrikába a búr háborúban a brit csapatok egyik vezetője volt.

1900-ban csapataival bevonult a hosszú ostrommal elfoglalt Kimberley városába. A második búr háború ban ismét számos kitüntetést érdemelt ki.

Utolsó évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lord Roberts volr a brit hadsereg utolsó fővezére, mert néhány évvel később ez a poszt megszűnt. Élete utolsó 10 évében valósággal fürdött a dicsőségben, rengeteg kitüntetésében.

1914-ben tüdőgyulladásban elhunyt, St. Omer-ben Franciaországban.[1] A Szent-Pál Katedrálisban helyezték örök nyugalomra, Londonban. Fiai közül egyik sem büszkélkedhetett gyermekkel, így néhány év múlva a Roberts család kihalt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]