Frederick Hauck
| Frederick Hauck | |
 | |
| Született | 1941. április 11. Long Beach |
| Elhunyt | 2025. november 6. (84 évesen)[1][2] Maine |
| Iskolái |
|
| Rendfokozat | sorhajókapitány |
| Űrben töltött idő | 26 107 perc |
| Repülések | |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frederick Hauck témájú médiaállományokat. | |
Frederick Hamilton Hauck (Long Beach, 1941. április 11. – 2025. november 6.) amerikai tesztpilóta, űrhajós.
Életpálya
[szerkesztés]1962-ben a Tufts Egyetemen fizikából diplomázott. A haditengerészetnél kommunikációs tisztként kezdett. A haditengerészet megbízásából oroszul tanult. 1966-ban a Massachusetts Institute of Technology keretében nukleáris technológiából doktorált. 1968-ban pilóta jogosítványt szerzett. 114 harci bevetést hajtott végre Vietnámban. 1971-ben a haditengerészet tesztpilótája. Repülőgépei voltak az A–6 Intruder, az A–7 Corsair II, az F–4 Phantom II valamint az F–14 Tomcat. Az USS Enterprise repülőgép-anyahajón hadműveleti tisztként szolgált. Több mint 5500 órát (repülő/űrrepülő) töltött a levegőben
1978. január 16-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. Az STS–1, STS–2 űrprogram támogató (kiképzett űrhajósként tanácsadó, feladatmegoldó) állományának tagja lett. A Space Shuttle tesztpilótájaként felkészült az első éjszakai leszállásra. 1985-ben az Űrhajózási Irodában projekttiszt lett. 1986-tól a NASA Külkapcsolatoki tanácsadójaként dolgozott (kongresszusi, polgári, nemzetközi, kormányközi és oktatási ügyekben). Három űrszolgálata alatt összesen 18 napot, 3 órát és 7 percet (436 óra) töltött a világűrben. Űrhajós pályafutását 1989. április 3-án fejezte be. 1990 októberében belépett AXA Biztosító társaságba, a műholdak indítási és működtetési kockázati ágazat vezetője. 2005-ben nyugállományba vonult, 2025-ben elhunyt.
Űrrepülések
[szerkesztés]- STS–7, a Challenger űrrepülőgép 2. repülésének küldetés pilótája. Legfőbb feladata az Anik C–2, az Palapa–B–1 valamint az SPAS–01 műholdak pályairányba helyezése a Canadarm kezelésével. 40 órás üzemidő után a Canadarm segítségével elfogta a SPAS–01-et, amit visszahoztak a Földre. Az első űrhajós aki telepített, majd a robotkar segítségével elfogott egy műholdat. Első űrszolgálata alatt összesen 6 napot, 2 órát és 23 percet (147 óra) töltött a világűrben.
- STS–51–A, a Discovery űrrepülőgép 2. repülésének parancsnoka. A küldetésen a legénység pályára állított két kommunikációs műholdat (Anik D–2, az Syncom IV–1) , két – már a világűrben keringő – másikat pedig befogott és visszahozott a Földre. Második űrszolgálata alatt összesen 7 napot, 23 órát és 44 percet töltött a világűrben, 127 alkalommal kerülte meg a Földet.
- STS–26, a Discovery űrrepülőgép 7. repülésének parancsnoka. A küldetésen a legénység pályára állított egy kommunikációs műholdat (TDR–C. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 4 napot, 1 órát és 00 percet töltött a világűrben, 64 alkalommal kerülte meg a Földet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIONEERING SHUTTLE COMMANDER RICK HAUCK HAS DIED AT AGE 84. American Space Museum, 2025. november 6. (Hozzáférés: 2025. november 7.)
- ↑ Astronaut Rick Hauck, who led first flight after shuttle Challenger tragedy, dies at 84 (angol nyelven)
Források
[szerkesztés]- Frederick Hamilton Hauck. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
- Frederick Hamilton Hauck. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. szeptember 6.)
- Frederick Hamilton Hauck. jsc.nasa.gov. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
