Franz bajor herceg
| Franz bajor herceg | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wittelsbach-ház |
| Született |
1933. július 14. (90 éves) München;  Németország |
| Édesapja | Albrecht bajor herceg |
| Édesanyja | trakostjani Draskovich Mária |
| Testvére(i) |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franz bajor herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Franz Bonaventura Adalbert Maria Herzog von Bayern (München, 1933. július 14.), közismert az udvariassági címmel Bajor herceg, a Bajor Királyság egykori uralkodó családjának, a Wittelsbach-háznak a jelenlegi feje. Dédapja, III. Lajos bajor király volt Bajorország utolsó uralkodója, amíg 1918-ban leváltották. Franz Münchenben született. A második világháború idején Wittelsbachék náciellenesek voltak. A család eleinte a náci Németországból indult Magyarországra, de végül letartóztatták, amikor Németország 1944-ben betört az országba. Franz akkor 11 éves volt. Több náci koncentrációs táborban töltött időt, köztük Sachsenhausen koncentrációs táborában, majd a Flossenbürg koncentrációs táborban és végül Dachauban. A háború után Franz a müncheni egyetem hallgatója volt, és a modern művészet gyűjtője lett. Franz 1996-ban apja halálakor a Wittelsbach-ház vezetőjeként és a bajor trón elkövetőjeként sikert aratott. A müncheni Nymphenburgi palotában és a Berg-kastélyban él.[1]
Születése és származása[szerkesztés]
Franz 1933. július 14-én született Münchenben, Albrecht bajor herceg (1905–1996), és gróf trakostyáni Draskovich Mária (1904–1969) fiaként; Albrecht bajor herceg és gróf Draskovich Mária Berchtesgadenben 1930. szeptember 3-án házasodtak össze. Az apai nagyszülei Rupprecht bajor koronaherceg (1869–1955) és a szintén Wittelsbach-házból származó Marie Gabrielle bajor hercegnő (1878–1912) voltak. Draskovich Mária grófnő szülei trakostyáni Draskovich Dénes (1875–1909), császári és királyi kamarás, tartalékos hadnagy, nagybirtokos, és herceg Julia von Montenuovo (1880–1961) voltak.[2] Draskovich Mária grófnőnek az apai nagyszülei pedig gróf trakostyáni Draskovich Pál (1846–1889), császári és királyi kamarás, főrendiházi tag, nagybirtokos és gróf tolnai Festetics Mária (1850–1946) voltak;[3] Draskovich Mária grófnő anyai nagyszülei herceg Alfred von Montenuovo (1854–1927) és gróf Franziska Kinsky von Wchinitz und Tettau (1861–1935) voltak. 1949. május 18-án, amikor Franz 15 éves volt, nagyapja, Rupprecht bajor koronaherceg dinasztikusnak ismerte el Franz szüleinek a morganatikus házasságát, és Franz bajor herceg lett. A Wittelsbach-dinasztia ellenezte a náci rezsimet Németországban, és 1939-ben Franz apja Magyarországra vitte családját. Négy évig Budapesten éltek, majd 1943 végén sárvári kastélyukba költöztek. 1944 márciusában a náci Németország megszállta Magyarországot, és 1944. október 6-án az egész családot, beleértve a 11 éves Franzot is, letartóztatták. Náci koncentrációs táborok sorozatába küldték őket, köztük Oranienburgba és Dachauba. 1945. április végén az Egyesült Államok harmadik hadserege felszabadította őket.[4]
Oktatás[szerkesztés]
A háború után Franz középiskolai tanulmányait az Ettali Bencés Apátságban szerezte. Ezután üzletvezetést tanult a müncheni egyetemen és Zürichben. Franz szenvedélyt váltott ki a modern művészetek gyűjtésében. Magángyűjteményének tárgyai állandó kölcsönben vannak a müncheni Pinakothek der Moderne számára. A New York-i Modern Művészetek Múzeumának tiszteletbeli megbízottja is.
Jelenlegi tevékenységek[szerkesztés]
80. születésnapi partiját 2013-ban a München melletti Schleissheim palotában tartották. A partin 2500 vendég vett részt, köztük Horst Seehofer akkori bajor miniszterelnök. 2016-ban a Német Szövetségi Köztársaság szlovákiai nagykövetségének égisze alatt megvalósított Nepomuki Szent János-szobor helyreállítási projektjének adományozója lett a szlovákiai Divinában. A projektet Norodom Sihamoni, Kambodzsa királyának és II. Simeonnak, Bulgária utolsó cárának védnökségével tisztelték meg. A projekt 2017-ben fejeződött be.[5]
Öröklési jogok[szerkesztés]
Franz soha nem kötött házasságot. A Wittelsbach-ház székhelyének feltételezett örököse testvére, Max herceg, bajor herceg. Mivel Maxnek öt lánya van, de nincs fia, őt követi az utódlási sorban saját és Franz első unokatestvére (a férfi nembeli unokatestvére) Luitpold herceg és a következő generációban utóbbi fia, Ludwig Heinrich bajor herceg (1982). Ha nem az 1701-es települési törvény lenne, Franz lenne a Stuart királyok brit koronájának utódja. A szóvivője azonban világossá tette, hogy ez pusztán „hipotetikus” kérdés, és nem állítás, amelyet Franz követ.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cowell, Alan (11 July 1996). "Duke Albrecht Is Dead at 91; Pretender to Bavarian Throne". The New York Times. Retrieved 30 November 2013.
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Draskovich Dénes
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Draskovich Pál
- ↑ Hamilton, Tom (8 April 2008). "German Duke could claim Scots throne". The Daily Record. Retrieved 23 November 2013.
- ↑ Sobola, Marek (2017). Príbeh svätojánsky, Socha sv. Jána Nepomuckého v Divine / The Story of St. John, Statue of St. John of Nepomuk in Divina / ដំណើររឿងរបស់ St. John, រូបចម្លាក់ St. John Nepomuk នៅក្រុង Divina / Die Johannisgeschichte, Die Staute des hl. Johannes Nepomuk in Divina / Историята на св. Ян, Статуята на св. Ян Непомуцки в Дивина. Slovakia: Servare et Manere, o. z. & Kysucké múzeum v Čadci. ISBN 978-80-972614-3-6.
- ↑ Genealogie des Hauses Wittelsbach. München: Verwaltung des Herzogs von Bayern, 2000.