Franz Glaser
| Glaser Franz | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1950. szeptember 16. Linz |
| Ismeretes mint | régész |
| Nemzetiség | német |
| Állampolgárság | osztrák, európai |
| Lakhely | Celovec (Klagenfurt) |
| Iskolái | Bécsi Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Bécs Egyetem |
| Más felsőoktatási intézmény | Innsbrucki Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | régészet, numizmatika |
| Kutatási terület | ókor, középkor |
| Tudományos fokozat | régész 1976 |
| Aktivitási típus | régészet |
| Szakintézeti tagság | egyetemi tanár |
| Munkahelyek | |
| Innsbrucki Tudományegyetem | Ljubljanai Egyetem |
| Grazi Egyetem | Magyarországon |
| Innsbruck | Celovec (Klagenfurt) |
| Más munkahelyek | Landesmuseum Kärnten Klagenfurt a. W. / Celovec Deželni muzej Koroške - Rudolfinum. / Karintia Tartománymúzeum Klagenfurt |
| Jelentős munkái | Frühchristliche Denkmäler in Kärnten: ein Führer |
| Tudományos publikációk száma | 18 (Innsbrucki egyetem) |
| Szakmai kitüntetések | |
| Österreichisches Ehrenkreuz für Wissenschaft und Forschung I. Klasse Osztrák érdemkereszt I. fokozat tudomány és kutatás terén 2010. június 2. Szent Szilveszter Pápa Lovagrend “ „Cavaliere dell´ Ordine di San Silvestro Papa“ „Szent Szilveszter Pápa Lovagrend 2013. május 31. | |
| Akadémiai tagság | Innsbrucki Egyetemen 1989 |
Franz Glaser (Linz, 1950. szeptember 16. –) osztrák tudós, tanár, régész.
Munkaterülete: történelem, régészet. Felfedezett egy töredéket Karantániai Domicián herceg sírkövéről.
Életrajza[szerkesztés]
Klasszikus archeológiát és ókori numizmatikát tanult Bécsben, ahol 1976-ban diplomázott. 1977-től kusztosz a Karintia Tartománymúzeumban Klagenfurtban, ahol igazgatóhelyettes vezetője a római Teurnia nevű múzeumnak. Számos ásatást végzett és számos értekezést írt németül – egyeseket szlovénul, olaszul, franciául vagy angol nyelven.
Legismertebb felfedezése márványlap maradványa a Karantániai Domicián herceg sírjáról Milstat-ban, amely bizonyítja, hogy az elfelejtett egykori védőszentje Karintiának (=Koroška) igazi történelmi személy volt Nagy Károlyi idejéből.[1][2]
1989-ben habilitált az Innsbrucki Egyetemen, ahol 1996 óta rendkívüli tanár. Mint vendégelőadó úgyszintén Bécsben, Grazban, Ljubljanában, Zágrábban, Budapesten és más európai egyetemeken.[3]
Bibliográfia[szerkesztés]
- Antike Brunnenbauten (ΚΡΗΝΑΙ) in Griechenland. Wien 1983 (Denkschriften der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, phil.-hist. Klasse, 161)
- Das frühchristliche Pilgerheiligtum auf dem Hemmaberg. Verlag des Geschichtsvereins für Kärnten, Klagenfurt 1991 (Aus Forschung und Kunst Band 26)
- Teurnia: Römerstadt und Bischofssitz: ein Führer zu den Ausgrabungen und zum Museum in St. Peter in Holz sowie zu den Fundorten im Stadtgebiet von Teurnia. Klagenfurt 1983, Neuauflage, 1992
- Frühchristliche Denkmäler in Kärnten: ein Führer. Klagenfurt, 1996
- Die Skulpturen des Stadtgebietes von Teurnia. Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Wien 1997 (Corpus Signorum Imperii Romani: Österreich: Band II, Fasz. 6)
Elismerések[szerkesztés]
- Osztrák érdemkereszt I. fokozat tudomány és kutatás terén (Österreichisches Ehrenkreuz für Wissenschaft und Forschung I. Klasse)
- Papai kitüntetés» Szent Szilveszter pápa Lovagrendje «(„Ritter des Ordens vom Heiligen Papst Silvester“; „Cavaliere dell´ Ordine di San Silvestro Papa“)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://zanzan.jezakon.com/svetniki.html Jožko Šavli: Karantanski svetniki med zgodovinsko resnico in politično ideologijo
- ↑ J. Šavli: Slovenski svetniki, old. 9
- ↑ http://81.10.184.26:9001/personen_add/Glaser_Franz_Ehrenkreuz_Wissenschaft_Forschung_Rudolfinum_2009_2010_0015-0026.pdf Archiválva 2014. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben Erich Wappis: Österreichisches Ehrenkreuz für Wissenschaft und Forschung I. Klasse für Franz Glaser; Landesmuseum Kärnten