Frans G. Bengtsson
| Frans G. Bengtsson | |
 | |
| Született | Frans Gunnar Bengtsson 1894. október 4.[1][2][3][4][5] Tåssjö parish |
| Elhunyt | 1954. december 19. (60 évesen)[1][2][6][3][4] Ribbingsfors |
| Állampolgársága |  Svédország |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Lundi Egyetem |
| Kitüntetései | Samfundet De Nio's Grand Prize (1945) |
| Sírhelye | Lyrestads church[7] |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | elbeszélő költemény |
| Fontosabb művei | Rőde Orm |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frans G. Bengtsson témájú médiaállományokat. | |
Frans Gunnar Bengtsson (Tossjö, Ängelholm, Skåne, Svédország, 1894. október 4. – Ribbingsfors, Västergötland, Svédország, 1954. december 19.) svéd esszéista, költő, műfordító, regény- és életrajzíró, sakkozó.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Irodalmi munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Lundi Egyetemen 1920-ban bölcsész-diplomát kapott, majd 1930-ban ugyanitt bölcsészdoktori címet szerzett. Kezdetben verseket írt, első verseskötete 1923-ban jelent meg Tärningkast (Kockavetés) címmel.
1929-ben kiadta első történelmi esszé-kötetét, Írók és harcosok (Litteratörer och Militärer) címmel. Irodalmárok, katonák, kalandorok életművét dolgozta fel, egy-egy fejezetet írt Voltaire-ről, François Villonról, Walter Scottról, Joseph Conradról és Stonewall Jackson amerikai tábornokról. Az esszégyűjteményt rövidített változatát 1950-ben Nagy-Britanniában angol nyelven is kiadták (A Walk to an Ant Hill and Other Essays).
1932-ben adta ki XII. Károly svéd királyról írt életrajzát (Karl XII:s levnad), amelyet legjelentősebb művének tartanak. Megírásához sok korabeli dokumentumot dolgozott fel, gazdagon idézett a király körül szolgálatot teljesítő főtisztek és egyszerű katonák eredeti naplóiból, és a király életét kutató történészek és irodalmárok publikációiból is. Munkájában Bengtsson igen erősen támaszkodott Voltaire XII. Károlyról írt életrajzára, melyet az író-filozófus 1731-ben publikált, alig 13 évvel a nagy katonakirály halála (1718) után.
1939-ben feleségül vette Gerda Finemant, egy közös fiuk született, Joachim.
1941–45 között írta legnépszerűbb regényét, a Rőde Ormot, amely eredetileg két kötetben jelent meg. A regény Svédország után Németországban jelent meg, majd egész Európában sikerkönyv lett. Számos nyelvre lefordították, magyar változata 1957-ben egy kötetben jelent meg azonos címmel. (Újabb magyar kiadások „Vikingek” címen is megjelentek). Az i. sz. 1000 körül játszódó történet főhőse, Orm egy skånei viking gazdálkodó, harcos és kalóz. A regény 1. kötetében Orm néhány társával együtt, egy kalózportya során az andalúziai mórok fogságába esik, rabszolgából az emír testőrségének tagjává emelkedik. Fordulatos kalandok és kemény harcok után, a korabeli Nyugat-Európa nagy részét bejárva, világlátott, gazdag emberként keveredik haza. A második kötetben Orm és társai bizánci szolgálatban, a varég (varjág) testőrség tagjaiként hasonlóan veszélyes vállalkozásokban vesznek részt Európa keleti vidékein.
Sakkozói pályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Írói munkássága mellett kiváló sakkozóként is működött. A kor egyik legerősebb svéd sakkjátékosai között tartották nyilván, a Skånei Sakkszövetség csapatának legjobb játékosai közé tartozott, a versenyeken az első táblákon játszott. Ha világossal játszott, leggyakrabban e2–e4 lépéssel nyitott, az ilyen partikat „igazi sakknak” nevezte.
Emlékezete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1994-ben, születésének 100. évfordulóján a Svéd Királyi Posta emlékbélyeget adott ki Bengtsson arcképével.
Főbb művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Svéd nyelven
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tärningkast, költemények, Stockholm, Bonnier kiadó, 1923
- Legenden om Babel, költemények, Stockholm, Bonnier kiadó, 1925
- Litteratörer och militärer, történelmi esszék, Stockholm, Bonnier kiadó, 1929
- Silversköldarna och andra essayer, Stockholm, Bonnier kiadó, 1931
- De långhåriga merovingerna och andra essayer, Stockholm, Bonnier kiadó, 1933
- Karl XII:s levnad. (2 kötetben), Stockholm, Norstedt kiadó, 1935-1936
- 1. kötet: Till uttåget ur Sachsen, 1935
- 2. kötet: Från Altranstädt till Fredrikshall, 1936
- Sällskap för en eremit, esszék, Stockholm, Bonnier kiadó, 1938
- Röde Orm: sjöfarare i västerled: en berättelse från okristen tid, Stockholm: Norstedt kiadó, 1941
- Röde Orm: hemma och i österled, Stockholm: Norstedt kiadó, 1945
- För nöjes skull, esszék, Stockholm: Norstedt kiadó, 1947
- Den lustgård som jag minns, Stockholm: Norstedt kiadó, 1955
- Samlade skrifter (Összegyűjtött írásai, 10 kötetben), 1950–55
Magyar nyelven
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Frans G. Bengtsson (1957). Rőde Orm. Történelmi regény. Translated by Kreutzer Sándor. (Zrínyi Nyomda, 502-5802/1, borítóterv Csergezán Pál, 230 old. 7000 példány) (első kiadás, ed.). Budapest: Zrínyi Honvéd Kiadó.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link) - Frans G. Bengtsson (1973). Vikingek I-II. (Rőde Orm). Translated by Kreutzer Sándor. (Intreprinderea Poligrafica , borítóterv Gyárfás Gábor, 266+278 oldal). Kolozsvár: Dacia Könyvkiadó.
Filmváltozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A vikingek kincse (The Long Ships), 1964-es angol–jugoszláv kalandfilm Bengtsson Rőde Orm c. regényéből, rendezte Jack Cardiff, főszereplők Richard Widmark (Rolfe), Sidney Poitier (Al-Manszúr), Russ Tamblyn (Orm) és Rosanna Schiaffino (Aminah).[8][9]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
- 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9.
- 1 2 Sveriges dödbok, 2018. október 21., 18941004-611 Bengtsson, Frans Gunnar
- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Nationalencyklopedin" (svéd nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "gravar.se/Amneh%C3%A4rad-Lyrestads%20Pastorat/998/Frans+Gunnar%20Bengtsson".
- ↑ A vikingek kincse (1964) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- ↑ Howard Thompson (1964. június 25.). "The Long Ships (1963) Screen: 'The Long Ships': Widmark and Poitier in Viking Adventure". The New York Times (angol nyelven).
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Petri Liukkonen. "Books and Writers. Frans G(unnar) Bengtsson (1894-1954)". authorscalendar.info (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. január 3.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 119186691 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában
- "Bengtsson, Frans G. Gesamter Bestand". Német Nemzeti Könyvtár (Deutsche Nationalbibliothek, DNB) (német nyelven). Hozzáférés: 2022. december 31.
