Ugrás a tartalomhoz

Frans G. Bengtsson

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Frans G. Bengtsson
SzületettFrans Gunnar Bengtsson
1894. október 4.[1][2][3][4][5]
Tåssjö parish
Elhunyt1954. december 19. (60 évesen)[1][2][6][3][4]
Ribbingsfors
Állampolgársága Svédország
Foglalkozása
IskoláiLundi Egyetem
KitüntetéseiSamfundet De Nio's Grand Prize (1945)
SírhelyeLyrestads church[7]
Írói pályafutása
Jellemző műfajokelbeszélő költemény
Fontosabb műveiRőde Orm

A Wikimédia Commons tartalmaz Frans G. Bengtsson témájú médiaállományokat.

Frans Gunnar Bengtsson (Tossjö, Ängelholm, Skåne, Svédország, 1894. október 4. – Ribbingsfors, Västergötland, Svédország, 1954. december 19.) svéd esszéista, költő, műfordító, regény- és életrajzíró, sakkozó.

A Lundi Egyetemen 1920-ban bölcsész-diplomát kapott, majd 1930-ban ugyanitt bölcsészdoktori címet szerzett. Kezdetben verseket írt, első verseskötete 1923-ban jelent meg Tärningkast (Kockavetés) címmel.

1929-ben kiadta első történelmi esszé-kötetét, Írók és harcosok (Litteratörer och Militärer) címmel. Irodalmárok, katonák, kalandorok életművét dolgozta fel, egy-egy fejezetet írt Voltaire-ről, François Villonról, Walter Scottról, Joseph Conradról és Stonewall Jackson amerikai tábornokról. Az esszégyűjteményt rövidített változatát 1950-ben Nagy-Britanniában angol nyelven is kiadták (A Walk to an Ant Hill and Other Essays).

1932-ben adta ki XII. Károly svéd királyról írt életrajzát (Karl XII:s levnad), amelyet legjelentősebb művének tartanak. Megírásához sok korabeli dokumentumot dolgozott fel, gazdagon idézett a király körül szolgálatot teljesítő főtisztek és egyszerű katonák eredeti naplóiból, és a király életét kutató történészek és irodalmárok publikációiból is. Munkájában Bengtsson igen erősen támaszkodott Voltaire XII. Károlyról írt életrajzára, melyet az író-filozófus 1731-ben publikált, alig 13 évvel a nagy katonakirály halála (1718) után.

1939-ben feleségül vette Gerda Finemant, egy közös fiuk született, Joachim.

1941–45 között írta legnépszerűbb regényét, a Rőde Ormot, amely eredetileg két kötetben jelent meg. A regény Svédország után Németországban jelent meg, majd egész Európában sikerkönyv lett. Számos nyelvre lefordították, magyar változata 1957-ben egy kötetben jelent meg azonos címmel. (Újabb magyar kiadások „Vikingek” címen is megjelentek). Az i. sz. 1000 körül játszódó történet főhőse, Orm egy skånei viking gazdálkodó, harcos és kalóz. A regény 1. kötetében Orm néhány társával együtt, egy kalózportya során az andalúziai mórok fogságába esik, rabszolgából az emír testőrségének tagjává emelkedik. Fordulatos kalandok és kemény harcok után, a korabeli Nyugat-Európa nagy részét bejárva, világlátott, gazdag emberként keveredik haza. A második kötetben Orm és társai bizánci szolgálatban, a varég (varjág) testőrség tagjaiként hasonlóan veszélyes vállalkozásokban vesznek részt Európa keleti vidékein.

Írói munkássága mellett kiváló sakkozóként is működött. A kor egyik legerősebb svéd sakkjátékosai között tartották nyilván, a Skånei Sakkszövetség csapatának legjobb játékosai közé tartozott, a versenyeken az első táblákon játszott. Ha világossal játszott, leggyakrabban e2–e4 lépéssel nyitott, az ilyen partikat „igazi sakknak” nevezte.

1994-ben, születésének 100. évfordulóján a Svéd Királyi Posta emlékbélyeget adott ki Bengtsson arcképével.

  • Tärningkast, költemények, Stockholm, Bonnier kiadó, 1923
  • Legenden om Babel, költemények, Stockholm, Bonnier kiadó, 1925
  • Litteratörer och militärer, történelmi esszék, Stockholm, Bonnier kiadó, 1929
  • Silversköldarna och andra essayer, Stockholm, Bonnier kiadó, 1931
  • De långhåriga merovingerna och andra essayer, Stockholm, Bonnier kiadó, 1933
  • Karl XII:s levnad. (2 kötetben), Stockholm, Norstedt kiadó, 1935-1936
    • 1. kötet: Till uttåget ur Sachsen, 1935
    • 2. kötet: Från Altranstädt till Fredrikshall, 1936
  • Sällskap för en eremit, esszék, Stockholm, Bonnier kiadó, 1938
  • Röde Orm: sjöfarare i västerled: en berättelse från okristen tid, Stockholm: Norstedt kiadó, 1941
  • Röde Orm: hemma och i österled, Stockholm: Norstedt kiadó, 1945
  • För nöjes skull, esszék, Stockholm: Norstedt kiadó, 1947
  • Den lustgård som jag minns, Stockholm: Norstedt kiadó, 1955
  • Samlade skrifter (Összegyűjtött írásai, 10 kötetben), 1950–55
  • Frans G. Bengtsson (1957). Rőde Orm. Történelmi regény. Translated by Kreutzer Sándor. (Zrínyi Nyomda, 502-5802/1, borítóterv Csergezán Pál, 230 old. 7000 példány) (első kiadás, ed.). Budapest: Zrínyi Honvéd Kiadó.{{cite book}}: CS1 karbantartás: extra központozás (link)
  • Frans G. Bengtsson (1973). Vikingek I-II. (Rőde Orm). Translated by Kreutzer Sándor. (Intreprinderea Poligrafica , borítóterv Gyárfás Gábor, 266+278 oldal). Kolozsvár: Dacia Könyvkiadó.
  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "Discogs". Discogs. Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 Sveriges dödbok, 2018. október 21., 18941004-611 Bengtsson, Frans Gunnar
  5. ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "Nationalencyklopedin" (svéd nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  7. ↑ "gravar.se/Amneh%C3%A4rad-Lyrestads%20Pastorat/998/Frans+Gunnar%20Bengtsson".
  8. ↑ A vikingek kincse (1964) az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  9. ↑ Howard Thompson (1964. június 25.). "The Long Ships (1963) Screen: 'The Long Ships': Widmark and Poitier in Viking Adventure". The New York Times (angol nyelven).

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]