Francis Willughby
| Francis Willughby | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1635. november 22. Warwickshire, Middleton Hall |
| Elhunyt | 1672. július 3. (36 évesen) Wollaton Hall |
| Sírhely | Church of St John the Baptist, Middleton |
| Ismeretes mint | Ornithologia libri tres |
| Állampolgárság | brit |
| Házastárs | Emma Barnard |
| Szülei | Lady Cassandra Ridgeway Sir Francis Willoughby |
| Gyermekek |
|
| Iskolái |
|
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Trinity College, Cambridge |
| Pályafutása | |
| Szakterület | ornitológia, ichthiológia |
| Hatással voltak rá | John Ray |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Francis Willughby témájú médiaállományokat. | |
Francis Willughby[1] (Warwickshire, Middleton Hall, 1635. november 22. – Wollaton Hall, 1672. július 3.) angol ornitológus és ichthiológus. A Cambridge-i Egyetemen John Ray, a neves brit természettudós tanítványa, barátja és egyben munkatársa is volt néhány közös természettudományi felfedező- és gyűjtőút során. Korai halála miatt főművét, az Ornithologia libri tres-t is Ray publikálta 1676-ban.
Élete[szerkesztés]
1635. november 22-én Sir Francis Willoughby és Cassandra Ridgway gyermekeként látta meg a napvilágot Middleton Hallban. Tanulmányait a Bishop Vesey középiskolában és Cambridge-ben a Trinity College-on végezte. 1667-ben házasságot kötött Sir Henry Barnard lányával Emma Barnardal. A házasságból hat gyermekük született, de három érte meg a felnőttkort. Francis korán 19 éves korában hunyt el, amikor lánytestvére Cassandra Willoughby James Brydges-el Chandos első hercegével kötött házasságot, aki Mark Catesby természettudóst is patronálta. Másik fia Thomas Middleton bárója lett.
Cambridge-ben John Ray tanítványa volt. Anglia nyugati partján 1662-ben közösen tanulmányozták a madarak párzási szokásait. 1663-66 között együtt utaztak Európába, hogy a mai Hollandia, Németország, Svájc és Olaszország területét tanulmányozzák. Nápolyban különváltak, és Willughby Spanyolországon keresztül hazatért. Angliába történő visszaérkezése után tervet készített azért, hogy a tapasztaltakat hogyan fogja publikálni. Szerencsétlenségére mellhártyagyulladást kapott és belehalt a betegségbe. Az általa megkezdett Ornithologia libri tres latin nyelvű kiadványt 1676-ban Ray publikálta, mely két évvel később angolul is megjelent. Ezt a művet tekintik az ornitológia tudományos alapjának, hiszen ebben a fizikai tulajdonságaik alapján besorolták és rendszerezték a madárfajokat.
Willughby és Ray voltak az elsők, akik megcáfolták Arisztotelész addig elfogadott állítását, miszerint a fecskék télen hibernálódnak. Ezzel szemben ők azt állapították meg, hogy ezek a madarak vándorolnak és délebbre Egyiptomba, Etiópiába húzódnak a hideg elől. Ray publikálta Willughby másik jelentős művét a halakról szóló De Historia piscium-ot 1686-ban.
Játékok könyve[szerkesztés]
Kutatók 2003-ban Willughby játékokról szóló tudományos tanulmányát tették közzé, Francis Willughby: Játékok könyve címmel. Ez az egyik legjobb 17. századi játékokat tartalmazó leírás. Az angol nyelvű mű a spanyol Libro de los juegos-hoz hasonlítható. Különösen a labdarúgás korai történetének fontos emléke, hogy nevén football-nak említi a játékot és az alábbiak szerint írja le:
A gól és a kapu (egy bekerített rész a pálya mindkét végen, melynek bevételét gólnak hívják) taktika (a legjobb játékosok közül néhányat a védekezésre is rá kell állítani), pontszerzés (az nyer egy pontot, aki először berúgja a labdát), a csapatok kiválasztása (a játékosokat erejük és futógyorsaságuk szerint egyenlő arányban kétfelé kell osztani).
Ő volt a labdarúgás első szabályának leírója: Gyakran eltörik egymás sípcsontját a játékosok amikor egyszerre rúgnak bele a labdába, ezért van egy olyan szabály, hogy nem rúghatnak a labdánál magasabbra.
Az ő labdáról szóló leírása is elég beszédes: Egy erős hólyagot fel kell fújni és megkötni a nyakát olyan gyorsan amilyen gyorsan csak lehet. Ezt bikabőrbe kell tenni és utána gyorsan összevarrni. Azt is hozzáteszi: Minél keményebb a labda annál jobban repül, emellett gyakran tettek a labdába higanyt, azért hogy ne maradjon egy helyben.[2]
Nottingham város tulajdona Wollaton Hall a Willughby család székhelye. A Willughby írások a Middleton gyűjtemény részeként a Nottinghami Egyetem Könyvtárában találhatóak meg.
Galéria[szerkesztés]
 |
 |
 |
Művei[szerkesztés]
- Ornithologiae libri tres (online elérés)
- De historia piscium libri quatuor (online elérés)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Neve ismert Willoughby változatban is University of Nottingham
- ↑ O'Callaghan, Michelle. The English Wits: Literature and Sociability in Early Modern England. Cambridge University Press (2007). ISBN 0-521-86084-9
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Francis Willughby című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Johnson, Joan (1981): Excellent Cassandra: The Life and Times of the Duchess of Chandos. Alan Sutton Publishing Limited, Gloucester, England (angolul)
- Poole, William (2004): The Prae-Adamitae and the early Royal Society: Two Cases from the Periphery (angolul)
- Willughby, Francis (1676): Ornithologiae libri tres John Martyn, London (latinul)
További információk[szerkesztés]
- Hogyan ejtsd ki Francis Willughby nevét?. forvo.com. (Hozzáférés: 2013. július 19.)
- Willughby; Francis (1635 - 1672); Naturalist (angol nyelven). The Royal Society. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
- Biography of Francis Willughby F.R.S. (1635-1672) (angol nyelven). nottingham.ac.uk. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
- Francis Willughby: Francis Willughby's Book of Games (angol nyelven). books.google.hu. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
