Franciaország autópályái

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az autópályák jelölése Franciaországban
Térkép (Az állami tulajdonú utak feketével, a magántulajdonúak kékkel jelöltek.)

Franciaország nagyon fejlett úthálózattal rendelkezik (12000 kilométer, 7450 mérföld). Európában itt található a leghosszabb úthálózat, amely behálózza az ország összes települését. Az autópályák közúti jelzése kék alapon feltüntetett autópálya logóból áll.

Az autópályák aránya is igen magas, Auvergne régió kivételével nagyon sűrű hálózatot alkotnak. Túlnyomó többségük magán kézben van és fizetősek. Az árak általában a megtett távolság függvényében változnak: az autópályára felhajtáskor egy jegyet kell húzni, amelyet lehajtáskor a fizető kapunál le kell adni, és ez alapján számolják ki az autópályadíjat. Ha a felhajtáskor kapott kártya elveszett (vagy, ha lejárt, azaz 3 napnál régebbi), a legtávolabbi felhajtótól számolják az útdíjat. Az árak európai viszonylatban elég magasak, de nagy különbségeket mutatnak, ami az autoroutes.fr honlapon pontosan kiszámítható.[1]

Díjfizetés[szerkesztés]

Péage.png

Az autópályát használók felhajtáskor egy automatából vesznek egy jegyet. A megtett útszakasznak megfelelően történik a díjfizetés. Az autópályáról való lehajtáskor kell fizetni az ott található fizetőkapuknál. A fizetőkapuknál készpénzt, bankkártyát és hitelkártyát is elfogadnak. Egyes helyeken (pl. Nizza környéke, a lyoni elkerülő földalatti szakasza, A432-es autópálya) azonban egységdíjat kell fizetni (függetlenül attól, hogy hol hajtottunk fel). Ilyen helyeken általában egy tölcsér alakú automatába kell a megfelelő összeget (általában 1,5–2 ) bedobni. Természetesen csak fémpénzben, ezért az autópályára való felhajtás előtt érdemes meggyőződni, hogy rendelkezünk-e megfelelő mennyiségű érmével.

Léteznek nem fizetős autópálya-szakaszok is. Ezek Ile-de-France régióban, illetve az egyes nagyobb vidéki városok agglomerációjában találhatók, de a Rajna-menti, illetve az észak-franciaországi autópályák többsége is ilyen. A fizetős szakaszokat felhajtó előtt mindig a "PÉAGE" felirattal jelzik. Az utolsó nem fizetős lejárót a "DERNIÈRE SORTIE AVANT PÉAGE" felirat jelzi, ezt követően nem feltétlenül botlunk fizetőkapuba (franciául station de péage), ez lehet, hogy több kilométerrel arrébb van, vagy egységdíjas szakaszoknál nem is létezik.

Nagy forgalom esetén (nyári hétvégéken, csúcsidőszakban) fizetős szakaszok végénél, a fizetőkapuknál több kilométeres sorok alakulhatnak ki. Megoldás lehet egy korábbi lehajtón való lehajtás, ám így is számítani lehet torlódásokra, mivel akadnak mások is, akik így próbálnak hamarabb célhoz jutni. Különösen gyakran Lyon környékén szokásosak a hasonló torlódások az A6-os és A7-es autópályákon. Párizs tág környékén is általánosak a nagyon hosszú dugók, tehát átutazás esetén érdemes minél messzebb elkerülni a fővárost.

Az autópályákon kívül számos országos főút (route nationale) is található az országban, melyek mindegyike ingyenes. Sok közülük több szakaszon többsávos, akár autóút, sőt autópálya minőségű. Jelzésük egy "N" és az azt követő egy, kettő vagy három számjegy. Csomópontokban zöld színnel jelölik őket.[1]

Úttípusok[szerkesztés]

A leghíresebb és egyben a legforgalmasabb országút, az N7, amely Párizsból Lyonon és Aix-en-Provence-on át a Francia Riviérára megy (Menton városáig). Bár lassabb, mint autópályán haladni, sokkal élvezetesebb lehet ezt az utat választani, amely számos érdekes településen megy keresztül, bár sokat el is kerül.

Az országos utak mellett léteznek megyei (départementale, Dxxx), illetve települési (Cxxx) utak is. Ezek általában szintén jól karban vannak tartva, de jóval kisebb forgalmúak, mint az országos utak. A megyei utak nagyjából a magyarországi elsőrendű főutak, a helyi utak a magyarországi mellékutakhoz hasonlíthatók az út szélességét tekintve.

Franciaországban számos körforgalom található. Itt mindig jól jelzik (a Magyarországon szokottól eltérően az út bal oldalán), hogy a kihajtó ágak hova vezetnek. Általában a "TOUTES DIRECTIONS" (minden irány) irányt érdemes követni, ha a többi kiágazó nem felel meg. Érdemes odafigyelni, hogy kereszteződéseknél a korlátozó táblák általában (nem mindig) a szokásostól eltérően a baloldalt találhatóak.[1]

Biztonság[szerkesztés]

Sebességkorlátozás[szerkesztés]

Lakott területen belül 50 km/h, lakott területen kívül 90 km/h, autópályán pedig normál útviszonyok mellett 130 km/h, esőben 110 km/h, havas és csúszós úton 50 km/h a megengedett sebesség.[1]

Közlekedési morál[szerkesztés]

A közlekedési morál elég jó az utakon, de a nagyvárosokban, illetve nyáron a Francia Riviérán intenzív forgalomra kell számítani, amelynek velejárói a tolakodások és egyéb kellemetlenségek. A hatóságok fokozott figyelmet fordítanak a gyorshajtás kiszűrésére, ezért számos állandó és ideiglenes radar működik országszerte. Az állandó radarokra külön tábla is figyelmeztet.[1]

Változtatható jelzésképű tábla. Útmunkálatokra figyelmeztet.

További biztonsági szolgáltatások[szerkesztés]

Minden autópálya forgalmi irányonként legalább kettő forgalmi sávval rendelkezik, a forgalmi irányokat középső elválasztósáv választja el, vagy a forgalmi irányok részére elkülönített pálya épült. A menetirány szerinti jobb oldalon leállósáv van, kivéve a gyorsító- és lassító sávok mellett. Minden kereszteződése külön szintű, a forgalmi csomópontokban és a pihenőhelyeknél a gépjárművek fel- és lehajtására gyorsító- és lassítósáv épült. 2 kilométerenként segélykérő telefon van elhelyezve mindkét menetirányban, ezek közül néhány telefonfülkén villanófény van, amely arra figyelmezteti az autósokat, hogy a közelben valamilyen probléma van az úton. 10 kilométerenként egyszerű pihenőhelyeket (nyilvános vécékkel) és 40 kilométerenként komplex pihenőhelyeket (benzinkút, étterem) alakítottak ki. Rendszeres biztonsági őrjáratot biztosítanak a bajba jutott vezetők megsegítésére. Digitális információpaneleket is használnak, melyek a lehetséges közúti nehézségekről tájékoztatnak. Van egy FM rádióállomásuk, autópálya információkkal (107,7 MHz). A sebességkorlátozás betartásának ellenőrzése érdekében biztonsági kamerákat, sebességmérőket helyeztek ki.

Az autópályák fenntartása[szerkesztés]

Az autópályákat több vállalat tartja fenn:

Autópályák listája[szerkesztés]

A1-A9[szerkesztés]

A10-A20[szerkesztés]

A21-A29[szerkesztés]

A26-os, az A28-as és az A29-es autópályák, melyek elkerülik Párizst.

A30-A39[szerkesztés]

A40-A49[szerkesztés]

Az A40-es–A49-es autópályák

A50-A59[szerkesztés]

Az A50-es–A59-es autópályák

A60-A69[szerkesztés]

Az A60-as–A69-es autópályák

A70-A79[szerkesztés]

A80-A99[szerkesztés]

Az A86-os (piros), az A104-es (zöld) és a párizsi körgyűrű (narancssárga)

Egyéb utak[szerkesztés]

Képek az autópályákról[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Autoroutes of France című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Franciaország autópályái témájú médiaállományokat.