Francia buldog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Francia bulldog szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Francia buldog (Bouledogue français)
Confucius De la Parure.jpg
Fajtagazda ország Franciaország
Osztályozás
Csoport IX. Társasági kutyák
Szekció 11. Kis termetű, molosszer típusú kutyák
Fajtaleírás
Osztályozó szervezet FCI
Érvényes standard magyar
Kiadás éve 1995
A Wikimédia Commons tartalmaz Francia buldog témájú médiaállományokat.

A francia buldog igen közismert kutyafajta. A dogoktól származik, melynek degenerálása már szaporodási rendellenességek sorozatában jelentkezik. Környezeti hatásokkal szemben igen érzékeny, de ragaszkodó természetű, jól őrző hajlamú. Kizárólag kedvtelésből tartják.

Története[szerkesztés]

A 19. század vége előtt nem sokkal csipkeverők települtek át Angliából Normandiába, és magukkal vitték törpe buldogjaikat is. Míg a fajta a szigeten hanyatlásnak indult, a család francia ága felvirágzott, és Párizs környékén sok rajongója volt. Ott terrierekkel és griffonokkal keresztezték őket, és olyan molosszus típust alkottak meg, amely temperamentumában és küllemében világosan elkülönült a buldogoktól. A hivatalos elismerésig azonban még hosszú volt az út, mert a denevérfülű, alacsony testű, előreugró állkapcsú kutyák tenyésztésével Párizs egyszerű emberei foglalkoztak: kézművesek, utcai árusok és szolgálók. A „bouledogue français” csak akkor vált szalonképessé, amikor VII. Eduárd brit király is vett egy ilyen kutyát.

Leírás[szerkesztés]

A francia buldog intelligens, kedves, gyengéd és hízelkedő. Igénytelen, és mindig kész megosztani gazdájával annak örömét-bánatát. Szelíd, barátságos, és nagyon szereti a gyerekeket. Szeret sétálni, de nem kimondottan szaladgálós kedvű. Mindezek ellenére igen játékos. Keveset ugat. Testarányai miatt sajnos a problémás fajták közé tartozik, nagy feje, keskeny medencéje miatt a természetes születések ritkák, sok kutya nehéz légzésben, horkolásban szenved, és érzékeny a melegre, nyáron feltétlenül figyeljen arra is, hogy buldogjának legyen hűvös helye az árnyékban.[1] A bully jól tartható városban, különösen alkalmas idősebb emberek társának. A szemét és az orr-redőit tisztán kell tartani, szőrét könnyű ápolni. Az aljszőrzet nélküli fényes bundája a legváltozatosabb színekben fordul elő a szokásos feketétől, fehértől kezdődően egészen a bézs, krém vagy sötét foltos színekig.

  • Magasság: kb. 30 cm[2]
  • Tömeg: 8–14 kg
  • Szín: Bézs, fekete-fehér, csíkos vagy fehér csíkos foltokkal
  • Ország: Anglia
  • FCI-szám: 101.


Egészsége[szerkesztés]

A kis fejformából (Brachycephalie) adódóan ezek az állatok hajlamosak a légzésproblémákra, ami sok esetben horkoláshoz vezethet. Némelyik francia buldog akár már fiatalon cseresznyeszem betegségben szenved, melyet műtéttel lehet korrigálni.[3]

Etetése[szerkesztés]

A francia buldog hajlamos a túlsúlyra, ami természetesen kerülendő. A faj néhány egyedének érzékeny a gyomra és/vagy felfúvódik – ebben az esetben is meg kell találni a helyes kutyatápot, ha meg van kerüljük a kísérletezéseket, még finom falatkákkal sem. A magas hústartalmú eledel a legalkalmasabb számukra, függetlenül attól, hogy nedves- vagy száraztáppal szeretné etetni. Gabonát egyáltalán nem kell tartalmaznia, főleg az érzékeny gyomrú kutyáknál okozhat problémákat. A növésben lévő francia buldogok naponta négy adagban fogyasztják el táplálékukat, a felnőtt kutyáknál elegendő a kétszeri étkezés.[4]

Források[szerkesztés]

  • ELEKTRA kutyakalauz/Francia buldogok
  • Patay László: Kutyák - Búvár Zsebkönyvek, 1975. 58. o.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Francia Bulldog fajtaleírás | Zooplus Kutya Magazin (magyar nyelven). Zooplus Magazin, 2019. január 21. (Hozzáférés: 2019. november 19.)
  2. Francia Bulldog fajtaleírás | Zooplus Kutya Magazin (magyar nyelven). Zooplus Magazin, 2019. január 21. (Hozzáférés: 2019. november 19.)
  3. Francia Bulldog fajtaleírás | Zooplus Kutya Magazin (magyar nyelven). Zooplus Magazin, 2019. január 21. (Hozzáférés: 2019. november 19.)
  4. Francia Bulldog fajtaleírás | Zooplus Kutya Magazin (magyar nyelven). Zooplus Magazin, 2019. január 21. (Hozzáférés: 2019. november 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]