Francia buldog
| Francia buldog (Bouledogue français) | |
 | |
| Fajtagazda ország | Franciaország |
| Osztályozás | |
| Csoport | IX. Társasági kutyák |
| Szekció | 11. Kis termetű, molosszer típusú kutyák |
| Fajtaleírás | |
| Osztályozó szervezet | FCI |
| Érvényes standard | magyar |
| Kiadás éve | 1995 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Francia buldog témájú médiaállományokat. | |
A francia buldog igen közismert kutyafajta. A dogoktól származik, melynek degenerálása már szaporodási rendellenességek sorozatában jelentkezik. Környezeti hatásokkal szemben igen érzékeny, de ragaszkodó természetű, jól őrző hajlamú. Kizárólag kedvtelésből tartják.
Története[szerkesztés]
A 19. század vége előtt nem sokkal csipkeverők települtek át Angliából Normandiába, és magukkal vitték törpe buldogjaikat is. Míg a fajta a szigeten hanyatlásnak indult, a család francia ága felvirágzott, és Párizs környékén sok rajongója volt. Ott terrierekkel és griffonokkal keresztezték őket, és olyan molosszus típust alkottak meg, amely temperamentumában és küllemében világosan elkülönült a buldogoktól. A hivatalos elismerésig azonban még hosszú volt az út, mert a denevérfülű, alacsony testű, előreugró állkapcsú kutyák tenyésztésével Párizs egyszerű emberei foglalkoztak: kézművesek, utcai árusok és szolgálók. A „bouledogue français” csak akkor vált szalonképessé, amikor VII. Eduárd brit király is vett egy ilyen kutyát.
Leírás[szerkesztés]
A francia buldog intelligens, kedves, gyengéd és hízelkedő. És mindig kész megosztani gazdájával annak örömét-bánatát. Szelíd, barátságos, és nagyon szereti a gyerekeket. Szeret sétálni, de nem kimondottan szaladgálós kedvű. Mindezek ellenére igen játékos. Keveset ugat. Testarányai miatt sajnos a problémás fajták közé tartozik, nagy feje, keskeny medencéje miatt a természetes születések ritkák, sok kutya nehéz légzésben, horkolásban szenved, és érzékeny a melegre, nyáron feltétlenül figyeljen arra is, hogy buldogjának legyen hűvös helye az árnyékban.[1] A bully jól tartható városban, különösen alkalmas idősebb emberek társának. A szemét és az orr-redőit tisztán kell tartani, szőrét könnyű ápolni. Az aljszőrzet nélküli fényes bundája a legváltozatosabb színekben fordul elő a szokásos feketétől, fehértől kezdődően egészen a bézs, krém vagy sötét foltos színekig. A francia buldogok rövid, kis csonk farokkal születnek.
- Magasság: kb. 30 cm[1]
- Tömeg: 8–14 kg
- Szín: Bézs, fekete-fehér, csíkos vagy fehér csíkos foltokkal, kék (szürke), ehhez kék szem társul
- Ország: Anglia
- Nemzetközi Kinológiai Szövetség-szám: 101.
Egészsége[szerkesztés]
A kis fejformából (Brachycephalie) adódóan ezek az állatok hajlamosak a légzési problémákra, ami sok esetben horkoláshoz vezethet. Némelyik francia buldog akár már fiatalon cseresznyeszem betegségben szenved, melyet műtéttel lehet korrigálni.[1]
Ez a fajta hajlamos az elhízásra.
Etetése[szerkesztés]
A francia buldog hajlamos a túlsúlyra, ami természetesen kerülendő. A faj néhány egyedének érzékeny a gyomra és/vagy felfúvódik – ebben az esetben is meg kell találni a helyes kutyatápot, ha meg van kerüljük a kísérletezéseket, még finom falatkákkal sem. A magas hústartalmú eledel a legalkalmasabb számukra, függetlenül attól, hogy nedves- vagy száraztáppal szeretné etetni. Gabonát egyáltalán nem kell tartalmaznia, főleg az érzékeny gyomrú kutyáknál okozhat problémákat. A növésben lévő francia buldogok naponta négy adagban fogyasztják el táplálékukat, a felnőtt kutyáknál elegendő a kétszeri étkezés.[1]
Források[szerkesztés]
- ELEKTRA kutyakalauz/Francia buldogok
- Patay László: Kutyák - Búvár Zsebkönyvek, 1975. 58. o.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Francia Bulldog fajtaleírás | Zooplus Kutya Magazin (magyar nyelven). Zooplus Magazin, 2019. január 21. (Hozzáférés: 2019. november 19.)