Foszfor-triklorid

Foszfor-triklorid
Foszfor-triklorid
Foszfor-triklorid
Foszfor-triklorid
IUPAC-név	Foszfor-triklorid
Más nevek	Foszfor(III)-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7719-12-2
EINECS-szám	231-749-3
RTECS szám	TH3675000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	PCl3
Moláris tömeg	137,33 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék
Sűrűség	1,574 g/cm3 21 °C-on
Olvadáspont	−112 °C
Forráspont	76 °C
Oldhatóság (vízben)	hidrolizál
Gőznyomás	133,3 mbar 21 °C-on 194 mbar 30 °C-on 415 mbar 50 °C-on
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum	0,97 D
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	‒319,7 kJ/ mol (folyadék)
Veszélyek
Főbb veszélyek	Nagyon mérgező (T+), Maró (C)
R mondatok	R14, R26/28, R29, R35, R48/20
S mondatok	(S1/2), S7/8, S26, S36/37/39, S45
LD50	18 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Rokon foszforvegyületek	PCl5 POCl3 P2Cl4
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A foszfor-triklorid a foszfor kloridja, +3-as oxidációs számú foszfort tartalmaz. A képlete PCl₃. Színtelen folyadék. Levegőn erősen füstölög, ennek az az oka, hogy nedvesség hatására sósavra és foszforossavra hidrolizál. Jól oldódik éterben, benzolban, szén-diszulfidban és szén-tetrakloridban. A foszfor-trikloridban jól oldódik a jód, a foszfor, illetve az arzén, az antimon és az ón halogénvegyületei. A foszfor-pentakloridhoz hasonlóan mérgező hatású.

Kémiai tulajdonságai

Nedvesség hatására hidrolizál, a reakcióban foszforossav és hidrogén-klorid keletkezik. A füstölgést az utóbbi vegyület okozza.

$\mathrm {PCl_{3}+3\ H_{2}O\rightarrow H_{3}PO_{3}+3\ HCl}$

Klór hatására foszfor-pentakloriddá, oxigén hatására foszfor-oxikloriddá oxidálódik. Ha kén-hidrogénnel reagál, foszfor-triszulfiddá alakul.

$\mathrm {2\ PCl_{3}+3\ H_{2}S\rightarrow P_{2}S_{3}+6\ HCl}$

Kálium-jodid hatására foszfor-trijodid képződik belőle.

$\mathrm {PCl_{3}+3\ KI\rightarrow PI_{3}+3\ KCl}$

Előállítása

Fehér foszfor klórgázban való elégetésével állítják elő.

Felhasználása

Foszfor-pentaklorid gyártásakor és egyes szerves kémiai szintézisekkor alkalmazzák.

Forrás

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret