2007-es Formula–1 ausztrál nagydíj
 2007-es ausztrál nagydíj | |
| Az évad 1. versenye a 17-ből a 2007-es Formula–1 világbajnokságon. | |
 | |
| Versenyadatok | |
| Dátum | 2007. március 18. |
| Hivatalos elnevezés | ING Australian Grand Prix |
| Helyszín | Melbourne Grand Prix Circuit, Melbourne, Ausztrália |
| Versenypálya | 5,303 km |
| Táv | 307.574 km |
| Körök | 58 |
| Időjárás | Tiszta |
| Pole-pozíció | |
| Versenyző |  Kimi Räikkönen(Ferrari) |
| Idő | 1:26.072 |
| Leggyorsabb kör | |
| Versenyző | Kimi Räikkönen (Ferrari) |
| Idő | 1:25.235 (41-ben. a(z) 58-ból) |
| Dobogó | |
| Első | Kimi Räikkönen (Ferrari) |
| Második |  Fernando Alonso(McLaren-Mercedes) |
| Harmadik | .svg){kind=small} Lewis Hamilton(McLaren-Mercedes) |
Az ausztrál nagydíj volt a 2007-es Formula–1 világbajnokság nyitófutama, amelyet március 16. és március 18. között rendeztek meg a Melbourne-i Albert Parkban található Melbourne Grand Prix Circuit-en. A pályán egy kör 5,303 km, a verseny 58 körös volt.
Kimi Räikkönen első ferraris versenyén 1:26,072-es idejével megszerezte a pole-pozíciót Fernando Alonso (McLaren-Mercedes) és Nick Heidfeld (BMW Sauber) előtt. Räikkönen csapattársa, Felipe Massa az utolsó helyről indulhatott, mert az időmérő edzésen megállt az autója, és motort kellett benne cserélni. A versenyt magabiztosan a finn Kimi Räikkönen nyerte meg, Alonso a második, Lewis Hamilton (McLaren-Mercedes) egy helyet javulva a harmadik lett élete első Formula–1-es versenyén. Räikkönené lett a leggyorsabb kör is: ideje 1:25,235 volt. Az osztrák Alexander Wurz és a Red Bullos David Coulthard a 48. körben ütközött egymással. Heidfeld egy hellyel visszaesve a negyedik, Giancarlo Fisichella a Renault-val az ötödik, Massa a hatodik, a Williamses Nico Rosberg a hetedik lett. Az utolsó pontszerző a Toyotás Ralf Schumacher lett. A debütáló Kovalainen a tizedik és a szintén újonc Adrian Sutil a 17. lett. Robert Kubica, Scott Speed, Christijan Albers, valamint Coulthard és Wurz kiesett.
A szezonnyitó verseny után Räikkönen vezette az egyéni pontversenyt. A konstruktőrök versenyében a McLaren állt az élre 14 ponttal, mögötte a Ferrari 13 ponttal a második.
Szabadedzések[szerkesztés]
Első szabadedzés[szerkesztés]
A pénteki szabadedzés délelőtti része nedves időben került megrendezésre. A leggyorsabb kört Fernando Alonso futotta, közel másfél másodperccel megelőzve a második helyen beérő Felipe Massát. A harmadik helyen Sebastian Vettel végzett.
Második szabadedzés[szerkesztés]
A délutáni edzésre a pálya felszáradt, és a Ferrarik verhetetlennek bizonyultak, így Massa illetve Kimi Räikkönen végzett az élen. A harmadik helyen, kevesebb mint egy tized másodperccel lemaradva Lewis Hamilton érkezett meg. Az első hat helyezett többsége különböző csapatokat képviselt. A további sorrend a negyedik versenyzőtől: Giancarlo Fisichella a Renault-tól, Nick Heidfeld a BMW Saubertől és Alexander Wurz a Williamstől.
Harmadik szabadedzés[szerkesztés]
A szombat délelőtti tesztre derűs nap virradt, de még enyhén nedves volt a pálya, ami az elején indulókat arra késztetett, hogy nedves pályára alkalmas abroncsokkal szerelt autókkal menjenek ki. A csapatok szerencséjére a víz gyorsan felszáradt, így nem sok fogyott az esőgumi-készletekből. A leggyorsabb kört ezen az edzésen Räikkönen futotta, akit Giancarlo Fisichella követett. Az edzés meglepetéscsapata a Super Aguri volt, amelynek mindkét pilótája (Anthony Davidson és Szató Takuma) bekerült az első tízbe. Előbbi a negyedik, utóbbi a kilencedik helyet érte el.
Időmérő edzés[szerkesztés]
Első rész[szerkesztés]
Räikkönen folytatta az edzéseken nyújtott teljesítményét, és itt is megszerezte az első helyet. Mark Webber először futott köre volt az első mérvadó idő: 1:27.799, de Lewis Hamilton tizedenként lassanként csökkentette a szintidőt. Leggyorsabb köre 1:26.674 volt, ami egészen Räikkönen feltűnéséig vezető időnek számított. A szakasz végén a két Toro Rosso, a két Spyker, David Coulthard és Rubens Barrichello találta magát a továbbjutók gyűrűjén kívül.
Második rész[szerkesztés]
A második részét az időmérőnek végig Fernando Alonso 1:25.326-os ideje uralta. A harmadik helyen csapattársa, Lewis Hamilton követte, néhány tizedees lemaradással. Kettőjük közé Nick Heidfeld került. A rész szenzációja Felipe Massa megállása volt a kilencedik és a tizedik kanyar között. Ennek köszönhetően a futamot a 16. helyről kezdheti. A meglepetések közé tartozik még, hogy a Super Agurit vezető Szató Takuma továbbjutott a harmadik részbe. Massa mellett még Anthony Davidson, Nico Rosberg, Heikki Kovalainen, Jenson Button és Alex Wurz búcsúzott a küzdelmektől erre a napra.
Harmadik rész[szerkesztés]
Az első mérvadó időt, 1:27.050-et Fernando Alonso mutatta meg. Räikkönen hamarosan majdnem egy másodperccel jobb időve, 1:26.072-vel átvette a vezetést, amit a továbbiakban meg is tudott őrizni. Őket követte Nick Heidfeld, majd Lewis Hamilton. A McLaren versenyzője a rosszul sikerült középső szektornak köszönheti helyezését. Robert Kubica ötödik, Giancarlo Fisichella hatodik lett.
A Red Bullt vezető Mark Webber a hetedik, a Toyota versenyzői a nyolcadik és kilencedik, végül a Super Agurit vezető Sato a tizedik legjobb idővel ért célba.
Az edzés végeredménye[szerkesztés]
| Helyezés | Versenyző | Csapat/Motor | 1. rész | 2. rész | 3. rész |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 |  Kimi Räikkönen
|
Ferrari | 1:26.644 | 1:25.644 | 1:26.072 |
| 2 |  Fernando Alonso
|
McLaren-Mercedes | 1:26.697 | 1:25.326 | 1:26.493 |
| 3 |  Nick Heidfeld
|
BMW | 1:26.895 | 1:25.358 | 1:26.556 |
| 4 |  Lewis Hamilton
|
McLaren-Mercedes | 1:26.674 | 1:25.577 | 1:26.755 |
| 5 |  Robert Kubica
|
BMW | 1:26.696 | 1:25.882 | 1:27.347 |
| 6 |  Giancarlo Fisichella
|
Renault | 1:27.270 | 1:25.944 | 1:27.634 |
| 7 |  Mark Webber
|
Red Bull-Renault | 1:26.978 | 1:26.623 | 1:27.934 |
| 8 | Jarno Trulli
|
Toyota | 1:27.014 | 1:26.688 | 1:28.404 |
| 9 | Ralf Schumacher
|
Toyota | 1:27.328 | 1:26.739 | 1:28.692 |
| 10 |  Szató Takuma
|
Super Aguri-Honda | 1:27.365 | 1:26.758 | 1:28.871 |
| 11 | Anthony Davidson
|
Super Aguri-Honda | 1:26.986 | 1:26.909 | |
| 12 | Nico Rosberg
|
Williams-Toyota | 1:27.596 | 1:26.914 | |
| 13 | Heikki Kovalainen
|
Renault | 1:27.529 | 1:26.964 | |
| 14 | Jenson Button
|
Honda | 1:27.540 | 1:27.264 | |
| 15 |  Alexander Wurz
|
Williams-Toyota | 1:27.479 | 1:27.393 | |
| 16 |  Felipe Massa*
|
Ferrari | 1:26.712 | idő nélkül | |
| 17 | Rubens Barrichello
|
Honda | 1:27.679 | ||
| 18 |  Scott Speed
|
Toro Rosso-Ferrari | 1:28.305 | ||
| 19 | David Coulthard
|
Red Bull-Renault | 1:28.579 | ||
| 20 | Vitantonio Liuzzi
|
Toro Rosso-Ferrari | 1:29.267 | ||
| 21 | Adrian Sutil
|
Spyker-Ferrari | 1:29.339 | ||
| 22 |  Christijan Albers
|
Spyker-Ferrari | 1:31.932 |
- * Felipe Massa tízhelyes rajtbüntetést kapott motorcsere miatt, így az utolsó rajtkockából kezdhette meg a versenyt.
Futam[szerkesztés]
A verseny előtt két változás volt: Felipe Massa motorcsere miatt az utolsó helyről rajtolt, Christijan Albers a boxutcából kezdte a versenyt.
A versenyt magabiztosan a finn Kimi Räikkönen nyerte meg, Alonso a második, Lewis Hamilton (McLaren-Mercedes) egy helyet javulva a harmadik lett élete első Formula–1-es versenyén. Räikkönené lett a leggyorsabb kör is: ideje 1:25,235 volt. Az osztrák Alexander Wurz és a Red Bullos David Coulthard a 48. körben ütközött egymással. Heidfeld egy hellyel visszaesve a negyedik, Giancarlo Fisichella a Renault-val az ötödik, Massa a hatodik, a Williamses Nico Rosberg a hetedik lett. Az utolsó pontszerző a Toyotás Ralf Schumacher lett. A debütáló Kovalainen a tizedik és a szintén újonc Adrian Sutil a 17. lett. Robert Kubica, Scott Speed, Christijan Albers, valamint Coulthard és Wurz kiesett.[1]
A szezonnyitó verseny után Räikkönen vezette az egyéni pontversenyt. A konstruktőrök versenyében a McLaren állt az élre 14 ponttal, mögötte a Ferrari 13 ponttal a második.
| Helyezés | Rajtszám | Versenyző | Csapat/Motor | Futott kör | Idő/Kiesés oka | Rajthely | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 6 | Kimi Räikkönen
|
Ferrari | 58 | 1h25:28.770 | 1 | 10 |
| 2 | 1 | Fernando Alonso
|
McLaren-Mercedes | 58 | + 7.242 | 2 | 8 |
| 3 | 2 | Lewis Hamilton
|
McLaren-Mercedes | 58 | + 18.595 | 4 | 6 |
| 4 | 9 | Nick Heidfeld
|
BMW Sauber | 58 | + 38.763 | 3 | 5 |
| 5 | 3 | Giancarlo Fisichella
|
Renault | 58 | + 1:06.469 | 6 | 4 |
| 6 | 5 | Felipe Massa
|
Ferrari | 58 | + 1:06.805 | 22 | 3 |
| 7 | 16 | Nico Rosberg
|
Williams-Toyota | 57 | + 1 kör | 12 | 2 |
| 8 | 11 | Ralf Schumacher
|
Toyota | 57 | + 1 kör | 9 | 1 |
| 9 | 12 | Jarno Trulli
|
Toyota | 57 | + 1 kör | 8 | |
| 10 | 4 | Heikki Kovalainen
|
Renault | 57 | + 1 kör | 13 | |
| 11 | 8 | Rubens Barrichello
|
Honda | 57 | + 1 kör | 16 | |
| 12 | 22 | Szató Takuma
|
Super Aguri-Honda | 57 | + 1 kör | 10 | |
| 13 | 15 | Mark Webber
|
Red Bull-Renault | 57 | + 1 kör | 7 | |
| 14 | 18 | Vitantonio Liuzzi
|
Toro Rosso-Ferrari | 57 | + 1 kör | 19 | |
| 15 | 7 | Jenson Button
|
Honda | 57 | + 1 kör | 14 | |
| 16 | 23 | Anthony Davidson
|
Super Aguri-Honda | 56 | + 2 kör | 11 | |
| 17 | 20 | Adrian Sutil
|
Spyker-Ferrari | 56 | + 2 kör | 20 | |
| Ki | 17 | Alexander Wurz
|
Williams-Toyota | 48 | Baleset | 15 | |
| Ki | 14 | David Coulthard
|
Red Bull-Renault | 48 | Baleset | 18 | |
| Ki | 10 | Robert Kubica
|
BMW Sauber | 36 | Váltóhiba | 5 | |
| Ki | 19 | Scott Speed
|
Toro Rosso-Ferrari | 28 | Defekt | 17 | |
| Ki | 21 | Christijan Albers
|
Spyker-Ferrari | 10 | Baleset | 21 |
A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés]
| H | Versenyzők | Pont | H | Konstruktőrök | Pont |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Kimi Räikkönen
|
10 | 1 | .svg){kind=small} McLaren-Mercedes
|
14 |
| 2 | Fernando Alonso
|
8 | 2 |  Ferrari
|
13 |
| 3 | Lewis Hamilton
|
6 | 3 |  BMW Sauber
|
5 |
| 4 | Nick Heidfeld
|
5 | 4 |  Renault
|
4 |
| 5 | Giancarlo Fisichella
|
4 | 5 | Williams-Toyota
|
2 |
Statisztikák[szerkesztés]
A versenyben vezettek:
- Kimi Räikkönen 52 kör (1–18., 23–42. és 45–58.),
- Lewis Hamilton 4 kör (19–22.)
- Fernando Alonso 2 kör (43–44.).
Kimi Räikkönen 10. győzelme, 12. pole-pozíciója, 18. leggyorsabb köre, 1. mesterhármasa (gy, pp, lk).
- Ferrari 193. győzelme.
- Ez volt Lewis Hamilton, Heikki Kovalainen és Adrian Sutil első Formula–1-es futama.
- Élete első nagydíján Lewis Hamilton dobogóra állhatott.
- Ez volt Fernando Alonso első McLarenes versenye.
- Ez volt Fernando Alonso első dobogós helyezése amelyet nem a Renault-val szerzett.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
| Előző nagydíj: 2006-os Formula–1 brazil nagydíj |
FIA 2007-es Formula–1 világbajnokság | Következő nagydíj: 2007-es Formula–1 maláj nagydíj |
| Előző nagydíj: 2006-os Formula–1 ausztrál nagydíj |
Formula–1 ausztrál nagydíj | Következő nagydíj: 2008-as Formula–1 ausztrál nagydíj |
