Forgács Antal (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forgács Antal
Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16.
Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16.
Született 1910. február 10.
Bicske
Elhunyt 1944. március (34 évesen)
Németország
Foglalkozása költő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgács Antal témájú médiaállományokat.

Forgács Antal névvariáns: Freud[1] (Bicske, 1910. február 10.Németország, 1944. március) magyar költő, újságíró.

Élete[szerkesztés]

„Falun születtem, s tizenegy éves koromig falun múltak el napjaim. Szüleim, úgynevezett asszimiláns zsidók voltak, csak magyarul beszéltek… (…) Hazára leltem a magyar nyelvben s a magyar költészetben, és zsidó vagyok.” – írta magáról 1939-ben.[2] Rövid életéről és tragikus haláláról keveset tudunk. A középiskolát „a városban” végezte. Szolnokon volt katona.

Először az 1929-ben megjelent Jóság című antológiában jelentek meg versei. Az 1930-as évek elején néhány könyvismertetése jelent meg a Társadalmi Szemlében. Részt vett az illegális kommunista mozgalommal. 1932-ben egy szervezkedés lebukásakor őt is letartóztatták, majd kiengedték, mert nem találtak ellene bizonyítékot.

Első verskötete 1933-ban jelent meg, tehát letartóztatása után, Fanyar idők címmel. Ezt még két verskötet követte 1936-ban és 1938-ban. Sok zsidó kortársához hasonlóan ő is elhagyta Magyarországot (1938 őszén), ám még azután is jelentek meg írásai, versei a Korunkban. Párizsból a német megszállás elől vidékre menekült 1944-ben a Gestapo Grenoble-ban elfogta. A franciaországi drancy-i gyűjtőtáborba, majd onnan Németországba került. Halálának helye és időpontja nem ismert.

Költőként a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékéhez sorolják. Az 1930-as évek közepén jelentek meg versei és kisebb bírálatai a folyóiratban. Első verseinek szabadabb, akkor már pusztán divatos formáiról hamarosan áttért a kötöttebb formákra. Eközben költeményeit egyre inkább áthatja a szorongás, a legyőzöttség, a félelem érzete, kiütközik „eredendően pesszimizmusra hajlamos alkata”. Bár „szocialista indítású költő volt (…) Világ- és életmegvetésről, a világból kikapcsolódott személyiségről beszélhetünk.[3]

Neki ajánlotta az első kötetét (1930) lezáró, Csöndes sorok lehajtott fejjel című versét Radnóti Miklós.

Munkái[szerkesztés]

  • Fanyar idő (versek, Budapest, 1933)
  • Hűvös magány (versek, Budapest, 1936)
  • Időm törvénye szerint (versek, Budapest, 1938)
  • A világ nem felel (válogatott versek, Budapest, 1963).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Forgács Antal. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  2. Forgács Antal: Utijegyzetek
  3. Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Forgács Antal témában.