Forgács Antal (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forgács Antal
Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16.
Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16.
Született 1910. február 10.
Bicske
Elhunyt 1944. március (34 évesen)
Németország
Állampolgársága magyar
Foglalkozása költő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgács Antal témájú médiaállományokat.

Forgács Antal született: Freud[1] (Bicske, 1910. február 10.[2]Németország, 1944. március)[3] magyar költő, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Freud Lajos gabonakereskedő és Grünfeld Irma fia. „Falun születtem, s tizenegy éves koromig falun múltak el napjaim. Szüleim, úgynevezett asszimiláns zsidók voltak, csak magyarul beszéltek… (…) Hazára leltem a magyar nyelvben s a magyar költészetben, és zsidó vagyok.” – írta magáról 1939-ben.[4] Rövid életéről és tragikus haláláról keveset tudunk. A középiskolát „a városban” végezte. Szolnokon volt katona.

Először az 1929-ben megjelent Jóság című antológiában jelentek meg versei. Az 1930-as évek elején néhány könyvismertetése jelent meg a Társadalmi Szemlében. Részt vett az illegális kommunista mozgalommal. 1932-ben egy szervezkedés lebukásakor őt is letartóztatták, majd kiengedték, mert nem találtak ellene bizonyítékot.

Első verskötete 1933-ban jelent meg, tehát letartóztatása után, Fanyar idők címmel. Ezt még két verskötet követte 1936-ban és 1938-ban. Sok zsidó kortársához hasonlóan ő is elhagyta Magyarországot (1938 őszén), ám még azután is jelentek meg írásai, versei a Korunkban. Párizsból a német megszállás elől vidékre menekült 1944-ben a Gestapo Grenoble-ban elfogta. A franciaországi drancy-i gyűjtőtáborba, majd onnan Németországba került. Halálának helye és időpontja nem ismert. 1949-ben a budapesti központi járásbíróság holttá nyilvánította 1944. április 15-ei dátummal.[5]

Költőként a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékéhez sorolják. Az 1930-as évek közepén jelentek meg versei és kisebb bírálatai a folyóiratban. Első verseinek szabadabb, akkor már pusztán divatos formáiról hamarosan áttért a kötöttebb formákra. Eközben költeményeit egyre inkább áthatja a szorongás, a legyőzöttség, a félelem érzete, kiütközik „eredendően pesszimizmusra hajlamos alkata”. Bár „szocialista indítású költő volt (…) Világ- és életmegvetésről, a világból kikapcsolódott személyiségről beszélhetünk.[6]

Neki ajánlotta az első kötetét (1930) lezáró, Csöndes sorok lehajtott fejjel című versét Radnóti Miklós.

Munkái[szerkesztés]

  • Fanyar idő (versek, Budapest, 1933)
  • Hűvös magány (versek, Budapest, 1936)
  • Időm törvénye szerint (versek, Budapest, 1938)
  • A világ nem felel (válogatott versek, Budapest, 1963)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Forgács Antal. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  2. Születése bejegyezve a bicskei állami születési akv. 30/1910. folyószáma alatt.
  3. Halálesete bejegyezve a bicskei állami halotti akv. 90/1949. folyószáma alatt.
  4. Forgács Antal: Utijegyzetek
  5. A budapesti központi járásbíróság P.k.I. 58/898/1949/4. sz. jogerős végzése.
  6. Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Forgács Antal témában.