Folyóvízi sapkacsiga
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Ancylus fluviatilis Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Folyóvízi sapkacsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Folyóvízi sapkacsiga témájú médiaállományokat és Folyóvízi sapkacsiga témájú kategóriát. |
A folyóvízi sapkacsiga[1] (Ancylus fluviatilis) Európában és környékén elterjedt vízicsigafaj.
Megjelenése[szerkesztés]
A csigaház 4–9 mm magas, 3–7 mm széles, nem csavarodott, hanem egyszerű, hátrafelé (és kissé jobbra) hajló kúp formájú. A ház felülről széles ellipszist formáz. A héj vékony, áttetsző, világossárgástól vörösbarnáig terjedő színű, kissé sugarasan bordázott. A csiga szürke, a fej környékén fekete foltokkal. A háza szinte teljesen betakarja, nem nyúlik ki a szájadék alól. Szemei a rövid, háromszögletű tapogatók tövében találhatóak. Ivar- és légzőnyílása a test jobb oldalán helyezkedik el. Bár rokonai tüdővel lélegeznek, a sapkacsiga nem jön fel a víz felszínére, hanem a testfalon keresztül, diffúzióval veszi fel a szükséges oxigént.
Elterjedése[szerkesztés]
Észak-Skandinávia kivételével egész Európában, valamint Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában előfordul. Svájcban 1000 m, Bulgáriában 2300 m magasságig találták meg. Kelet- és Dél-Spanyolországban a második leggyakoribb vízicsiga, Portugáliában is gyakori. Közép-Európai populációja meggyérült a vízszennyezés következtében. Magyarországon viszonylag ritka, a hegyvidékek (Mátra, Börzsöny, Pilis) gyors folyású, oxigéndús patakjaiban, a szigetközi leapasztott medrű Duna–szakaszon, valamint egyes alföldi forrásokban él.
Életmódja[szerkesztés]
A folyóvízi sapkacsiga tiszta vizű, oxigénben gazdag, gyorsan folyó patakokban, forrásokban és folyókban, valamint tavak hullámzó vizű partvidékén él, ahol a köveken, kövek alatt és a vízinövények leveleire tapadva található. A kövekre, levelekre tapadó algaréteggel táplálkozik. Hiányzik az időnként kiszáradó, vagy árvíz után folyásukat megváltoztató folyóvizekből. Nem viseli el, ha túl sok szerves üledék fedi el az aljzatot, vagy iszap takarja el a köveket, ahol táplálékát találja. Jelenléte szennyezésmentes vagy kevéssé szennyezett vizet jelent. Leginkább a 6,6-7,8 pH-jú vizet kedveli.
Petéit 3 mm-es, sárga kapszulákban rakja le a kövekre vagy egyéb szilárd víz alatti felszínekre. Összesen 7-10 kapszulát rak le, melyek egyenként 9-12 petét tartalmaznak. A csigák 24-27 nap múlva kelnek ki.
Magyarországon nem védett.
Források[szerkesztés]
- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. május 14.)
- Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 9631126102
- Species summary for Ancylus fluviatalis AnimalBase
- Törzs: Mollusca – Puhatestűek ELTE Állatrendszertani gyakorlatok
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
