Folyófűbagoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Folyófűbagoly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Család: Bagolylepkefélék (Noctuidae)
Alcsalád: Aedeiinae
Nem: Aedia
Faj: A. funesta
Tudományos név
Aedia funesta
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Folyófűbagoly témájú médiaállományokat és Folyófűbagoly témájú kategóriát.

A folyófűbagoly (Aedia funesta) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés]

Észak-Spanyolországban, Dél- és Kelet-Franciaországban, Belgiumban, Németország déli részén, Észak-Németországban, Lengyelországban, Moszkva szintjéig egész Oroszországban az Urál hegységig elterjedt. Északnyugat-Németországban, Dániában és Skandináviában egyáltalán nem fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

Szárnyfesztávolsága 34–36 milliméter. A fej és a test sötétbarna. Az első szárnyak barnák, sötétbarnák, majdnem feketék, nagy, félköríves fehéres rózsaszín folt van a szárnynak az elülső széle között és külső és belső átlós vonal. A hernyók viszonylag vékonyak, világosbarnák vagy barnásfeketék szürke, fekete és narancssárga pontokkal. A lárva hasi lábai már teljesen kifejlődtek.

Életmódja[szerkesztés]

Két egymást átfedő generációja van egy évben, a pillangók május végétől augusztusig repülnek. A lepkék többnyire éjszaka látogatják a virágokat. Esetenként megfigyelhetők nappal is, és vonzódnak a mesterséges fényforrásokhoz. A hernyók júliustól fejlődnek ki. Ezek tápnövénye kizárólag szulákfélék (Calystegia sepium, Convolvulus arvensis). Éjszaka aktívak és a nap folyamán elrejtőznek. A kifejlett hernyók közül a második generációs telel át és tavasszal gubózik be.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zaunwinden-Trauereule című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.