Foltos ajakoshal

Foltos ajakoshal
	Foltos ajakoshal Belgium vizeiből
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Labroidei;
Család:	Ajakoshalfélék (Labridae);
Nem:	Labrus; Linnaeus, 1758
Faj:	L. bergylta;
Tudományos név
	Labrus bergylta; Ascanius, 1767
Szinonimák
Szinonimák
	Crenilabrus multidentatus Thompson, 1837; Labrus balanus Fleming, 1828; Labrus ballan Bonnaterre, 1788; Labrus berggylta Ascanius, 1767; Labrus comber Bonnaterre, 1788; Labrus donovani Valenciennes, 1839; Labrus lineatus (non Bonnaterre, 1788); Labrus maculatus Bloch, 1792; Labrus neustriae Lacepède, 1801; Labrus nubilus Valenciennes, 1843; Labrus reticulatus Lowe, 1839; Labrus tinca (non Linnaeus, 1758); Labrus variabilis Thompson, 1837;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Foltos ajakoshal témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos ajakoshal témájú médiaállományokat és Foltos ajakoshal témájú kategóriát.

A foltos ajakoshal (Labrus bergylta) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az ajakoshalfélék (Labridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A foltos ajakoshal előfordulási területe a Kelet-Atlanti-óceán és az Északi-tenger. Norvégiától Marokkóig sokfelé fellelhető, beleértve az Azori-, Madeira- és Kanári-szigetek környékét is. A Földközi-, Adriai- és Márvány-tengerekben található hasonló halfaj, valójában Labrus merula.

Megjelenése

Ez a halfaj általában 50 centiméter hosszú, de 65,9 centiméteresre is megnőhet. A legnagyobb kifogott példány 4,4 kilogrammot nyomott. Méretéhez képest masszív teste van. A szája eléggé kicsi, azonban az ajkai vastagok; a fogai nagyok és kúp alakúak. A színezete példánytól függően nagyon változó, azonban az alapszínek a barnástól a zöldesig terjednek.

Életmódja

A mérsékelt öv európai korallszirtjeinek egyik lakója, mely 1-50, de általában 2-30 méteres mélységek között él. A felnőtt a parttól távolabbra, míg az ivadék a partközelben tartózkodik. Tápláléka rákok és puhatestűek.

Szaporodása

Mindegyik egyed nőstényként jön világra, aztán 4-14 éves korában nemet vált, azaz hím lesz belőle. Egy-egy hím területén több nőstény is élhet; mindegyikük a hím által az algák közé készített fészekbe rakják le ikráikat. A hím 1-2 hétig őrzi a fészket és az ikrákat. Kikelése után az ivadék szabadon úszik.

Legfeljebb 29 évig él.

Felhasználása

Ezt a halat főleg a helybéli halászok fogják ki táplálkozási célokból. Azonban az akváriumokba és a sporthorgászok kezébe is kerül néhány egyedük.

Képek

Források

Labrus bergylta Ascanius, 1767 FishBase
Quignard, J.-P. and A. Pras, 1986. Labridae. p. 919-942. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the north-eastern Atlantic and the Mediterranean. UNESCO, Paris. Vol. 2.

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap