Foltos ajakoshal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Foltos ajakoshal
Foltos ajakoshal Belgium vizeiből
Foltos ajakoshal Belgium vizeiből
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Euteleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Ajakoshalfélék (Labridae)
Nem: Labrus
Linnaeus, 1758
Faj: L. bergylta
Tudományos név
Labrus bergylta
Ascanius, 1767
Szinonimák
Szinonimák
  • Crenilabrus multidentatus Thompson, 1837
  • Labrus balanus Fleming, 1828
  • Labrus ballan Bonnaterre, 1788
  • Labrus berggylta Ascanius, 1767
  • Labrus comber Bonnaterre, 1788
  • Labrus donovani Valenciennes, 1839
  • Labrus lineatus (non Bonnaterre, 1788)
  • Labrus maculatus Bloch, 1792
  • Labrus neustriae Lacepède, 1801
  • Labrus nubilus Valenciennes, 1843
  • Labrus reticulatus Lowe, 1839
  • Labrus tinca (non Linnaeus, 1758)
  • Labrus variabilis Thompson, 1837
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Foltos ajakoshal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos ajakoshal témájú médiaállományokat és Foltos ajakoshal témájú kategóriát.

A foltos ajakoshal (Labrus bergylta) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az ajakoshalfélék (Labridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A foltos ajakoshal előfordulási területe a Kelet-Atlanti-óceán és az Északi-tenger. Norvégiától Marokkóig sokfelé fellelhető, beleértve az Azori-, Madeira- és Kanári-szigetek környékét is. A Földközi-, Adriai- és Márvány-tengerekben található hasonló halfaj, valójában Labrus merula.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a halfaj általában 50 centiméter hosszú, de 65,9 centiméteresre is megnőhet. A legnagyobb kifogott példány 4,4 kilogrammot nyomott. Méretéhez képest masszív teste van. A szája eléggé kicsi, azonban az ajkai vastagok; a fogai nagyok és kúp alakúak. A színezete példánytól függően nagyon változó, azonban az alapszínek a barnástól a zöldesig terjednek.

Életmódja[szerkesztés]

A mérsékelt öv európai korallszirtjeinek egyik lakója, mely 1-50, de általában 2-30 méteres mélységek között él. A felnőtt a parttól távolabbra, míg az ivadék a partközelben tartózkodik. Tápláléka rákok és puhatestűek.

Szaporodása[szerkesztés]

Mindegyik egyed nőstényként jön világra, aztán 4-14 éves korában nemet vált, azaz hím lesz belőle. Egy-egy hím területén több nőstény is élhet; mindegyikük a hím által az algák közé készített fészekbe rakják le ikráikat. A hím 1-2 hétig őrzi a fészket és az ikrákat. Kikelése után az ivadék szabadon úszik.

Legfeljebb 29 évig él.

Felhasználása[szerkesztés]

Ezt a halat főleg a helybéli halászok fogják ki táplálkozási célokból. Azonban az akváriumokba és a sporthorgászok kezébe is kerül néhány egyedük.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Labrus bergylta Ascanius, 1767 FishBase
  • Quignard, J.-P. and A. Pras, 1986. Labridae. p. 919-942. In P.J.P. Whitehead, M.-L. Bauchot, J.-C. Hureau, J. Nielsen and E. Tortonese (eds.) Fishes of the north-eastern Atlantic and the Mediterranean. UNESCO, Paris. Vol. 2.