Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény
| Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény | |
 | |
| Típusa |
|
| Aláírás dátuma | 2007. március 30. |
| Aláírás helye | New York |
| Életbelépés | 2008. május 3. |
| Hivatalos weboldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény témájú médiaállományokat. | |
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (angolul: Convention on the Rights of Persons with Disabilities, röviden CRPD) egy nemzetközi emberi jogi dokumentum, amelynek célja a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása, védelme és biztosítása. Az ENSZ Közgyűlése 2006. december 13-án fogadta el, és 2008. május 3-án lépett hatályba.[1] Ez volt az első olyan nemzetközi egyezmény, amely teljes egészében a fogyatékossággal élő emberek emberi jogainak biztosítására összpontosított.
Háttér és célkitűzés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyezmény célja annak elismerése, hogy a fogyatékossággal élő személyek teljes jogú tagjai a társadalomnak, akiknek egyenlő esélyekkel kell részesülniük az emberi jogokban és alapvető szabadságokban.[2] A CRPD nem új jogokat hoz létre, hanem biztosítja, hogy a meglévő jogokat a fogyatékossággal élők is teljes körűen gyakorolhassák.
Az egyezmény egyik legfontosabb újítása, hogy a fogyatékosságot nem kizárólag orvosi állapotként kezeli, hanem társadalmi dimenzióját is hangsúlyozza. Ez az ún. emberi jogi modell, amely szerint a fogyatékosság a társadalmi akadályok és az egyéni szükségletek közötti összehangolatlanságból ered.[3]
Alapelvek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A CRPD az alábbi alapelvekre épül:[4]
- Az emberi méltóság tisztelete, autonómia, függetlenség
- A diszkrimináció tilalma
- Teljes és hatékony részvétel a társadalomban
- Esélyegyenlőség
- Hozzáférhetőség (akadálymentesség)
- A különbözőség elfogadása és tisztelete
- A gyermekek jogainak tiszteletben tartása
- A nemek közötti egyenlőség
A szabályozás főbb területei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az egyezmény átfogó szabályozást ad több kulcsterületen:[5]
- hozzáférés a közszolgáltatásokhoz, közlekedéshez, információhoz (akadálymentesítés),
- oktatáshoz való jog minden szinten,
- foglalkoztatáshoz és méltányos munkakörülményekhez való jog,
- önálló életvitelhez és a közösségben való részvételhez való jog,
- politikai részvétel, szavazati jog, képviselet,
- igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés,
- erőszakkal, bántalmazással, kizsákmányolással szembeni védelem.
A dokumentum külön cikkelyben rögzíti a nők és gyermekek sajátos védelmét is.
Magyarország részvétele
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyarország az egyezményt 2007. március 30-án írta alá, és 2007. november 20-án hirdette ki a 2007. évi LXXXIV. törvénnyel.[6]
Az egyezmény végrehajtását a Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala felügyeli. A magyar állam köteles rendszeres jelentést tenni az ENSZ Fogyatékosságügyi Bizottsága felé a megvalósításról.[7]
Jelentősége és hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A CRPD jogi, politikai és társadalmi szinten is mérföldkőnek számít. Előmozdította a fogyatékosságügyi szemléletváltást, megerősítette a fogyatékossággal élő emberek jogalanyiságát, és ösztönözte a tagállamokat jogszabályaik és intézményeik reformjára.[8]
Az egyezmény hatására számos országban új antidiszkriminációs törvények, akadálymentesítési programok és inkluzív oktatási reformok indultak el.
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Convention on the Rights of Persons with Disabilities (CRPD)". United Nations. Hozzáférés: 2025. augusztus 8.
- ↑ Kayess, Rosemary (2008). "Out of Darkness into Light? Introducing the Convention on the Rights of Persons with Disabilities". Human Rights Law Review. 8 (1): 1–34. doi:10.1093/hrlr/ngm044.
{{cite journal}}: Unknown parameter|coauthor=ignored (|author=suggested) (súgó) - ↑ Degener, Theresia (2016). Disability as a Human Rights Issue: Implications for Research, Policy and Practice. United Nations University Press.
- ↑ "Article 3 – General principles". UN DESA. Hozzáférés: 2025. augusztus 8.
- ↑ Bantekas, Ilias; Stein, Michael Ashley; Anastasiou, Dimitris, ed. (2018). The United Nations Convention on the Rights of Persons with Disabilities: A Commentary. Oxford University Press. ISBN 9780198810667.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link) - ↑ "2007. évi LXXXIV. törvény". Magyar Közlöny. Hozzáférés: 2025. augusztus 8.
- ↑ "Committee on the Rights of Persons with Disabilities". OHCHR. Hozzáférés: 2025. augusztus 8.
- ↑ Degener, Theresia (2017). "A human rights model of disability". The United Nations and Persons with Disabilities. United Nations.