Phobos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fobosz (hold) szócikkből átirányítva)
A „Phobos” lehetséges további jelentéseiről lásd: Phobos (egyértelműsítő lap).
Phobos
A Mars Reconnaissance Orbiter képe a Phobosról 2008. március 23-án
A Mars Reconnaissance Orbiter képe a Phobosról 2008. március 23-án
Felfedezése
FelfedezőAsaph Hall
Felfedezés ideje1877. augusztus 18.
Felfedezés helyeUnited States Naval Observatory
NévadóPhobosz
Pályaadatok
EpochaJ2000
Fél nagytengely9377,2 km[1]
Pálya excentricitása0,0151
Orbitális periódus0,31891023 nap
(7 óra 39,2 perc)
Átl. pályamenti sebesség2,138 km/s
Inklináció1,093° (a marsi egyenlítőhöz)
26,04° (az ekliptikához)
Központi égitestMars
Fizikai tulajdonságok
Méret26,8 × 22,4 × 18,4 km[2]
Átlagos átmérő22,5 km
Átlagos sugár11,1 km[3]
(0.002 1 földnyi)
Felszín területe~6100 km²
Térfogat5680 km³[4]
Tömeg1,072·1016 kg[5]
Átlagos sűrűség1,887 g/cm³[4]
Felszíni gravitáció0,0084–0,0019 m/s²
(8,4-1,9 mm/s²)
(860-190 µg)
Szökési sebesség11,13 m/s (40 km/h)[5]
Forgási periódusszinkron
Forgási sebesség11,0 km/h
Tengelydőlés0°
Albedó0,071[3]
Felszíni hőmérséklet~233 K
Látszólagos fényesség11,8
A Wikimédia Commons tartalmaz Phobos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Phobos a Mars nagyobbik holdja. A Mars felszíne és a Phobos közötti távolság mindössze 5760 km. Összehasonlításképpen: bolygónk és a Hold között 378 000 km ez a távolság. A Phobos méretei: 27,0×21,6×18,8 km, tömege 1,08×1016 kg, közepes sűrűsége 1,9 g/cm³. Mars körüli ellipszis alakú pályájának excentricitása 0,0210, fél nagytengelye 9382 km. A pályasíkja csaknem egybeesik a bolygó keringési síkjával. A Phobos gyorsabban kering, mint ahogy a Mars egyszer megfordul a tengelye körül. A Marsot 7 h 39 m alatt kerüli meg, vagyis naponta háromszor, eközben kétszer kel fel a nyugati és kétszer nyugszik le a keleti égbolton.

Tulajdonképpen a Phobos és társa, a Deimos is aszteroidák, amiket a Mars gravitációja fogott be. Mindkét hold a nevét Mars görög megfelelőjének, Arész hadistennek fiairól kapta, bár ezek latin megfelelői Timor és Metus lennének.

Az árapály-erők hatására a hold keringése kötött, vagyis a Phobos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé (ahogy a Föld Holdja is). Ugyanezek az erők állandóan fékezik a Phobos mozgását, így a Marstól való távolsága egyre csökken, 100 év alatt mintegy 2 méterrel. Mintegy 30-50 millió év múlva a hold a bolygó felszínére zuhanna, ám előtte darabokra törik, ami a Mars körül egy gyűrűt fog létrehozni.

A Stickney-kráter

A holdat vastag porréteg borítja, amit regolitnak nevezünk. Ennek sötétszürke színe élesen elüt a Mars vörös színű felszínétől. A hold a rá vetődő fény 6%-át veri vissza. Felszínét különböző méretű becsapódásos kráterek tarkítják. Az ütközések erejét jól jellemzi az, hogy felszíndarabok váltak le róla. A Phobos felületén megfigyelhetők néhány kilométer hosszú, 100–200 méter széles, 20 méter mély barázdák. Becsapódással keletkezett a hold legnagyobb krátere, a Stickney-kráter. A becsapódáskor felszabaduló hő megolvasztotta a felszín alatti kőzeteket, amelyek így részben kitöltötték a mélyedéseket.

A legújabb kutatási eredmények szerint nem becsapódás hozta létre a Phobos felszínén található barázdákat, mert azok kora jelentős ingadozást mutat. A legfiatalabb barázdák ugyanis maximum néhány millió évesek. Azokat a Mars és a Phobos között zajló árapály erők hozták létre, ami a hold szétszakadásához fog vezetni. Ugyanis a Phobos belső szerkezete sokkal szivacsosabb, mint korábban gondolták. Valószínűleg viszonylag szorosan egymáshoz illeszkedő darabokból állhat, így szétszakadása könnyebben megtörténik.

Napfogyatkozások[szerkesztés]

A Phobos időről időre árnyékot vet a Marsra, részleges napfogyatkozást okozva. Mivel az égitest látszólagos mérete a Napéhoz viszonyítva túl kicsi, sosem lehet teljes a napfogyatkozás. A holdak pályája gyakorlatilag egybeesik bolygójuk, a Mars keringési síkjával (csupán 1,08°-os eltérés van). Így jóval gyakrabban kerül a Nap és Mars közé valamelyik hold, ellentétben a Föld-Hold rendszerrel, ahol jóval nagyobb, 6,687° az eltérés.

A Phobos tranzitja az Opportunity szemszögéből
A Phobos árnyéka a Mars felszínén, melyet a Mars Global Surveyor műhold örökített meg

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ NASA Celestia. [2005. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 5.)
  2. ↑ Mars: Moons: Phobos. NASA Solar System Exploration, 2003. szeptember 30. [2014. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 18.)
  3. ↑ a b Planetary Satellite Physical Parameters. JPL (Solar System Dynamics), 2006. július 13. (Hozzáférés: 2008. január 29.)
  4. ↑ a b Mars Express closes in on the origin of Mars' larger moon. DLR, 2008. október 16. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  5. ↑ a b use a spherical radius of 11.1 km; volume of a sphere * density of 1.877 g/cm³ yields a mass (m=d*v) of 1.07·1016 kg and an escape velocity (sqrt((2*g*m)/r)) of 11.3 m/s (40 km/h)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Phobos&oldid=26998566”